História 2008
2008 / 10. szám - DRASKÓCZY ISTVÁN: Hunyadi Mátyás élete és uralkodása : 1443-1490 - TEKE ZSUZSA: Mátyás és kora : Kronológia, 1458-1490
. 1459-1479 között A Szentszék 250 ezer forintot küld a török elleni küzdelemre. 1459- 1460 között Elkészül az ún. Drági-féle Kompendium. Szerzője valószínűleg Drági Tamás macsói vicebán, a későbbi személynek. (A világtörténetet tárgyaló munka a magyar történelem eseményeit a kezdetektől 1459-ig mutatja be.) 1460 körül Helyi mester Mátyás megbízásából felállítja a gyulafehérvári székesegyházban Hunyadi János és László reneszánsz síremlékét. 1460- 1482 között Felépülnek a vajdahunyadi vár (Hunyad m.) reneszánsz stílusú részei és elkészülnek falfestményei. 1461 április 19. előtt A budai országgyűlés az ország ellenségei elleni harcra portánként 1 aranyforint rendkívüli adót ajánl meg. május Mátyás Budán házasságot köt Podjebrád Katalinnal, a cseh király lányával. 1462 május 14. Mátyás Vácott kiegyezik Jiskra Jánossal, aki Szepesvár, Ricsnó és Késmárk (Szepes m.) eleste, valamint III. Frigyes császárnak a háborúból való nem csupán latinul beszélt, hanem németül, románul, s jártas lehetett valamelyik szláv nyelvben is. Királyválasztás - kormányzóval Hunyadi János halálát ellenfelei arra akarták kihasználni, hogy megtörjék a Hunyadi-ház hatalmát. Mivel László és hívei megölték a király rokonát, Cilléi Ulrikot, az idősebbik Hunyadi fiút 1457-ben kivégezték, Mátyást pedig Prágába hurcolták. A kivégzés hírére Szilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja) fegyverbe szólította a Hunyadi-pártot, a mágnások egy része is melléjük állt. Midőn a király (V. László, 1453-1457) Prágában meghalt, a Tiszántúlt és Erdélyt már a felkelők ellenőrizték. A megüresedett trónra akadt volna külföldi jelentkező, pl. IV. Kázmér lengyel király, aki Zsigmond unokáját, V. László nőtestvérét, Erzsébetet vette nőül, vagy III. Frigyes német-római császár. Kázmér a Német Lovagrenddel háborúzott, Frigyest pedig V. László ausztriai örökségének a megszerzése foglalta le. III. Calixtus pápa nem bennük, hanem a törökverő Hunyadi János fiában, Mátyásban látta a pogányok elleni politika zálogát, s ezért őt támogatta, így a püspöki kar, élén Szécsi Dénes esztergomi érsekkel, a Hunyadi fiú mellé állt. Garai László nádor, Szilágyi Mihály és Erzsébet Szegeden megállapodtak, hogy a Hunyadi-párt megbocsátja ellenfeleinek Hunyadi László kivégzését, amiért cserébe ők támogatnák az ifjú Mátyás királlyá választását. Az egyezséget azzal pecsételték meg, hogy Szilágyi vállalta, unokaöccse feleségül veszi Garai leányát, Annát. 1458. január 24-én királlyá választották Mátyást. A még alig 15 esztendős fiatalember nagykorúságáig Szilágyi Mihály lett a kormányzó. Megválasztásakor a fiatal uralkodót Podjebrád György cseh kormányzó, a későbbi cseh király tartotta fogva. Szabadulása fejében váltságdíjat kért tőle, s megegyezett vele, hogy Mátyás feleségül veszi leányát, Katalint. Az ifjúból ugyan király lett, ám a Szent Korona III. Frigyes kezében volt. A koronázással várni kellett, amíg