História 2008

2008 / 10. szám - DRASKÓCZY ISTVÁN: Hunyadi Mátyás élete és uralkodása : 1443-1490 - TEKE ZSUZSA: Mátyás és kora : Kronológia, 1458-1490

. 1459-1479 között A Szentszék 250 ezer forintot küld a török elleni küzdelemre. 1459- 1460 között Elkészül az ún. Drági-féle Kompen­dium. Szerzője valószínűleg Drági Tamás macsói vicebán, a későbbi sze­­mélynek. (A világtörténetet tárgyaló munka a magyar történelem esemé­nyeit a kezdetektől 1459-ig mutatja be.) 1460 körül Helyi mester Mátyás megbízásából felállítja a gyulafehérvári székesegy­házban Hunyadi János és László rene­szánsz síremlékét. 1460- 1482 között Felépülnek a vajdahunyadi vár (Hu­­nyad m.) reneszánsz stílusú részei és elkészülnek falfestményei. 1461 április 19. előtt A budai országgyűlés az ország ellenségei elleni harcra portán­ként 1 aranyforint rendkívüli adót ajánl meg. május Mátyás Budán házasságot köt Podjebrád Katalinnal, a cseh király lá­nyával. 1462 május 14. Mátyás Vácott kiegyezik Jiskra Jánossal, aki Szepesvár, Ricsnó és Késmárk (Szepes m.) eleste, valamint III. Frigyes császárnak a háborúból való nem csupán latinul beszélt, hanem né­metül, románul, s jártas lehetett vala­melyik szláv nyelvben is. Királyválasztás - kormányzóval Hunyadi János halálát ellenfelei arra akarták kihasználni, hogy megtörjék a Hunyadi-ház hatalmát. Mivel László és hívei megölték a király rokonát, Cilléi Ulrikot, az idősebbik Hunyadi fiút 1457-ben kivégezték, Mátyást pedig Prágába hurcolták. A kivégzés hírére Szilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja) fegyverbe szólította a Hunyadi-pártot, a mágnások egy része is melléjük állt. Midőn a király (V. László, 1453-1457) Prágában meghalt, a Tiszántúlt és Er­délyt már a felkelők ellenőrizték. A megüresedett trónra akadt volna külföldi jelentkező, pl. IV. Kázmér lengyel király, aki Zsigmond unokáját, V. László nőtestvérét, Erzsébetet vette nőül, vagy III. Frigyes német-római császár. Kázmér a Német Lovag­renddel háborúzott, Frigyest pedig V. László ausztriai örökségének a meg­szerzése foglalta le. III. Calixtus pápa nem bennük, hanem a törökverő Hu­nyadi János fiában, Mátyásban látta a pogányok elleni politika zálogát, s ezért őt támogatta, így a püspöki kar, élén Szécsi Dénes esztergomi érsekkel, a Hunyadi fiú mellé állt. Garai László nádor, Szilágyi Mihály és Erzsébet Szegeden megállapodtak, hogy a Hu­nyadi-párt megbocsátja ellenfeleinek Hunyadi László kivégzését, amiért cse­rébe ők támogatnák az ifjú Mátyás ki­rállyá választását. Az egyezséget azzal pecsételték meg, hogy Szilágyi vállalta, unokaöccse feleségül veszi Garai leá­nyát, Annát. 1458. január 24-én királlyá válasz­tották Mátyást. A még alig 15 eszten­dős fiatalember nagykorúságáig Szilá­gyi Mihály lett a kormányzó. Megválasztásakor a fiatal uralkodót Podjebrád György cseh kormányzó, a későbbi cseh király tartotta fogva. Sza­badulása fejében váltságdíjat kért tőle, s megegyezett vele, hogy Mátyás fele­ségül veszi leányát, Katalint. Az ifjúból ugyan király lett, ám a Szent Korona III. Frigyes kezében volt. A koronázással várni kellett, amíg

Next