História 2011
2011 / 8. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEINK - CS. LENGYEL BEATRIX: Teleki László - az Országgyűlés halottja : Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Teleki László - az Országgyűlés halottja Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban A reformkor egyik vezető politikusának, Teleki Lászlónak a legnagyobb magyar történelmi személyek között lenne a helye a nemzeti emlékezetben. Születésének kétszázadik, halálának százötvenedik évfordulóján mégis első ízben láthat reprezentatív történeti kiállítást róla a közönség. A Magyar Nemzeti Múzeum Teleki László az Országgyűlés halottja címmel rendezett emlékére időszaki kiállítást. A helyszín a múzeum Rotundája, ahol 1861-ben, tragikus öngyilkossága után Teleki Lászlót felravatalozták. Ettől az időtől kezdve több mint nyolc évtizeden keresztül e teremből kísérték utolsó útjára a nemzet nagy halottjait, köztük például Kossuth Lajost, Jókai Mórt, Ady Endrét, gróf Klebelsberg Kunót. A kiállítás 2011. október 26-án nyílt meg és 2012. január 31-ig tekinthető meg az állandó kiállításra váltott belépőjeggyel. A Teleki életét és halálának tragikus körülményeit bemutató tárlatban nagy hangsúlyt kap az öngyilkosság utáni rendőrségi helyszínelés: eredeti dokumentumok bemutatása mellett 3D-ben láthatjuk Mayer György fotográfus helyszínen készült sztereofotójának életnagyságú kivetítését, mely fontos helyet foglal el a magyar kriminalisztika történetében is. Milyenek voltak a helyszínelés korabeli körülményei? Hogyan folyna le ez a rendőri vizsgálat ma, a 21. században? Mi az, amivel mai világunkban a bűnügyi tudományok eddigi ismereteinket kibővítik? A Rendőrtiszti Főiskola és az ORFK Bűnügyi és Szakértői Kutatóintézete munkatársai együttműködésével megvalósuló programok ezt is bemutatják. Összeállította: CS. LENGYEL BEATRIX A Magyar Nemzeti Múzeumban a kiállításhoz kapcsolódóan a tárlatvezetéssel egybekötve egy, a bűnügyi helyszínelés lépéseit bemutató filmet is megnézhetnek az érdeklődők és rendőrségi szakértők segítségével megismerkedhetnek a helyszínelés kulisszatitkaival. (Az időpontokról tájékoztatást kaphat a közönség a tarlatv@hnm. hu e-mail-címen, illetve a +36-1/327-7773 telefonszámon.) Az eMeNeM Szabadegyetem előadásokkal segíti jobban megismerni Teleki László személyiségét, sorsát, korát. A szabadegyetemi sorozat Teleki Lászlóval foglalkozó előadásai a következők: 2011. december L: Gadányi György: A fényképezés technikája az 1860-as években. December 15.: Anti Csaba László: A Teleki-helyszínelés egykor és ma. 2012. január 12.: Cs. Lengyel Beatrix-Gödölle Mátyás: Teleki László ábrázolásairól - alkotók és képek. Január 19.: Csorba László: Teleki László - Forradalom és kiegyezés válaszútján. (Az előadások 16 órakor kezdődnek.) Teleki László, 1843. Franz Eybl litográfiája Teleki László gróf (Pest, 1811. február 11-Pest, 1881. május 8.) Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb protestáns arisztokrata családjából származott. Apja 1821-ben bekövetkezett halála után gyámja féltestvére, Teleki József (1790-1855), az MTA első elnöke, könyvtárának alapítója, történész-nyelvész lett. 1833-1836 között tanulmányutat tett Nyugat-Európában. 1837-ben az erdélyi országgyűlésen Fogaras képviselőjeként vett részt, s már ott ellenzéki szónoklataival hívta fel magára a figyelmet. Ezt követően a magyar országgyűléseken a főrendi ellenzék egyik legmeghatározóbb vezéralakjává vált. 1844-től a Védegylet alelnöke, a Nemzeti (utóbb Ellenzéki, majd Radical) Kör elnöke volt. Az 1848-as népképviseleti országgyűlésben Pest-Pilis-Solt vármegye radikális függetlenségi képviselője. 1848 szeptemberétől a Batthyány-kormány Párizsba küldött követeként eredményesen képviselte a magyar önállóság ügyét, határozottan fellépett és írásaival mozgósította a közvéleményt az orosz intervenció ellen. A szabadságharc bukását követően az emigráció egyik irányítója, Magyarország föderalizálásának szószólója volt. 1859-ben Kossuthtal és Klapkával a Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja. 1860 novemberében angol útlevéllel, álnéven utazott Drezdába, ahol a szász rendőrség elfogta és kiadta az osztrák hatóságoknak. Tíz napot töltött osztrák börtönben, majd Ferenc József váratlanul magánkihallgatáson fogadta, és a politikától való átmeneti tartózkodásra tett ígérete fejében, szabadon bocsátotta. Az 1861-es országgyűlésre királyi meghívót kapott, de régi választókerülete is újra küldöttjének választotta. Ekkor mondott beszédében - híven régi álláspontjához -, a ’48-as állapotot kiindulópontnak tekintette, elutasította az Ausztriával kötendő alkut. Az országgyűlésen a radikálisabb, a ’48-as jogalaphoz mindenben, formailag is ragaszkodó, a nemzet akaratának határozatban történő kimondását és ebben a formában az uralkodóhoz való eljuttatását javasló párt, a Határozati Párt vezetőjeként állt szemben a Deák Ferenc irányította Felirati Párt képviselőivel. Az alkut következetesen elutasító álláspontjával saját pártja vezérkarán belül is egyedül maradt, ezért 1861. május 8-án, a döntő vita előtti éjszakán, a Szervita téri Teleki-palota második emeletén önkezével vetett véget életének. 26