Hitel, 1990. január-április (3. évfolyam, 1-8. szám)
1990 / 7. szám - AZ ELEFÁNTCSONTTORONYBÓL - Ötvös Ervin: Maléter - tábornok a forradalom mérlegén
22 HITEL • 1990. 7. szám Maléter - A Corvin-közi felkelő „erőd" harcai, a Kilián laktanya és Maléter Pál egymással összefonódott szerepe az 1956-os forradalom történetének középpontjában állnak. Annak a forradalomnak a fókuszában, amely ezúttal nem egy gyászosan elvetélt, elmulasztott történelmi lehetőséget fémjelzett a sok közül a magyar múltból. Ma már tisztán látjuk: a forradalom egy keservesen hosszú úton ugyan, de új korszakot indító, döntő fordulatot jelentett nemcsak Magyarországnak, de Európa egészének is. Ezért van szükség ezen időszak fontos kérdéseinek az eddiginél jóval részletesebb vizsgálatára. A nemzet végre megadhatta a forradalom fiatal generálisának is a végtisztességet. Az 1956-ból fakadó, ahhoz hasonlóan váratlan és nagyszerű változás egyik megnyilvánulásaként sok eddig is ismeretlen adat lát napvilágot Magyarországon, így hamarosan lehetővé válhat, hogy történészek tisztázzák Maiéter pályájának egyes homályos részleteit. Évtizedekig tényként fogadták el azt a Nyugaton és Magyarországon elterjedt nézetet (16, 17), hogy Maiéter a Kilián laktanyába megérkezésekor állt át a felkelőkhöz, a forradalom győzelméig küzdött oldalukon. Talán a felkelés és mártírjai iránt érzett kegyelet akadályozta meg, hogy a Corvin-köz harcosai és Maléter közti alapvető konfliktusról, ennek okairól szó legyen. A súlyos ellentétekre nyugaton csak huszonöt év után utalt először Király Béla (10). Emlékezéseiben Pongrátz Gergely (16), a Corvin-köz fegyvereseinek parancsnoka Malétert vádolta a felkelők elleni harccal és azzal, hogy a régi rendet mentő politikusok céljait szolgálta. Személyes ellenszenvre visszavezethető elfogultság volt e vélemények mögött, mint azt többen hangoztatják? Mit tett Maléter, mik voltak indítékai? Nemzeti hős, opportunista, vagy parancsot teljesítő, felkelők vérét ontó katona volt? Mi az ellentmondások eredete? Itt az idő, hogy ezekre a kérdésekre érdemi és tárgyilagos választ kapjunk. Kilián laktanya, 1956. október 23-25. Az eredetileg Mária Terézia nevét viselő, 1845-46-ban a régi Pest peremén a kor neoklasszicista stílusában épített hatalmas kaszárnyának 1956 őszén már csak a középső nagy udvart körülvevő, az Üllői útra néző harmadát használták katonai célra. A két kisebb udvar körül, a Liliom utcai, illetve Ferenc körúti szárnyban civil, munkásszállók voltak. Az épület középső részében fővárosi építkezéseknél foglalkoztatott többnyire „megbízhatatlan osztályidegenekből" álló három kisegítő műszaki zászlóalj 900-1000 fegyvertelen munkaszolgálatos katonáját szállásolták el hivatásos és tartalékos katonatisztek vezénylete alatt. A laktanya használható fegyvertára a főkapuőrség harminc pisztolyából, tíz géppisztolyból állott. Csiba Lajos századost, egy rendszerhű, de nem elvakult „népi kádert" csak október elején nevezték ki laktanyaparancsnoknak, mint Maléter ezredesnek, a Műszaki Kisegítő Alakulatok főnökének beosztottját. Az ezredes dandárparancsnoki hivatala a Várnegyedben volt, az Úri utcában. A forradalom első hullámai 23-án estemél tízkor, a Rádió ostromával egyidőben érték el a laktanyát (1.3. 18). Ekkor tört be először a tömeg, mely magával vitte a kapuőrség fegyvereit. Az odavetődő Szalay Róbert tüzérszázadost, aki hajnalban a forradalom mellett „agitálta” a kaszárnya felmentésére küldött tisztiiskolás századot rövid időre letartóztatták, és a tömeget sikerrel kiszorították. Időközben, a kaszárnyaparancsnok telefonriasztására Maléter egymagában kísérelte meg, hogy égő járművek között a Kálvin tértől a Kiliánig eljusson. Szolgálati autóját gyanakvó civil fegyveresek foglalták le, és vissza kell fordulnia. Csuromvizesre izzadva futott haza feleségéhez a budai Orbánhegyi útra (11). Az éj folyamán, a kapun betörve, minden akadályt félresöpörve, a tüntetők többször visszatértek a laktanyába. Kétszáz katona hagyta el a kaszárnyát, néhányan a fegyveresekhez csatlakoztak; az ottmaradt hétszáz honvéd a továbbiakban passzívan figyelte a fejleményeket. A kaszárnyaparancsnok csak egy maroknyi rendszerhű tisztre, tiszthelyettesre támaszkodhatott (köztük Szabó százados, politikai tisztre és Hollmann Gábor főhadnagyra; az utóbbit naplóikban Kolmann-nak, illetve Kollmannak írják a szerzők).eggelre ismét elvonult a nép az épületből, de a Körúton állókra egy fekete Pobeda autóból zúdított halálos géppisztolysorozat felkeltette az emberek vad dühét. Szerdán dél körül indult meg a csata két újonnan megérkező szovjet tank, egy páncélautó, valamint a gyorsan növekvő tömeg között. Rövidesen felkelők foglalták el a Corvin mozit körülvevő háztömböket és a Kilián stratégiai fontosságú körúti sarkát (16) Megkezdődött a szovjet tankok, páncélkocsik, ágyúk vasárnap délelőttig naponta többször ismétlődő „parádéja" a Corvin, illetve a Kilián Ferenc körúti oldalát Üllői úti sarkát megszálló felkelők ellen. Fegyveres csoportok ellenőrizték a laktanya mögötti szűk ferencvárosi utcákat is, ahova tankok nem merészkedtek be (Liliom, Tompa, Tűzoltó utca). Ötvös Ervin tábornok a forradalom mérlegén Válaszok és kérdések ötvenhatról