Hód-Mező-Vásárhely, 1882. július-december (12. évfolyam, 28-53. szám)
1882-10-08 / 41. szám
viszont az osztrák kincstári postahivatalok jelzett magyar értékjegyeket is fognak elárusítani. Ez osztrák értékjegyek természetesen a magyar postaterületről osztrák postaterületre szóló levelezések bérmentesítésére nem használhatók, s erre úgy mint eddig, csupán a magyar postaigazgatóság által kiadott postai értékjegyek alkalmasak ; kivételt e szabály alól csak a fizetett válaszszal ellátott levelező lapok válaszlapja képez, mely a feladási országba való válaszadásra használható. " Éljen Kosztolányit... Hogy mi minden nem történik ebben az esős időben, csak a jó Isten tudná megmondani. A múlt vasárnap délután is a csendes jó lélekkel sétáló közönség ígyszer csak hallja ám a muzsikaszót meg az éljenetet, és látja már messziről a nagy nemzeti lobogót, utána lépegetni pedig sűrű embercsoportot. M Isten csudája lehet már ez, csak nem valami mtszemita mozgalom, vagy valami elkésett képvisdő választás? A nagy lobogóról a kis Kosztoányi neve ragyog le. Ő akar tehát valami nagy ember lenni? Nem biza! Megmarad ő továbbra is norbélynak meg kőművesnek. Hanem épen ez a lettős mestersége érdemesítette őt az ifjúság előtt olyan tisztes palózra, hogy tánczvigalmi atyamester legyen. Igen ám! mert a vásárhelyi besorozott fiúk rendeztek búcsú tánczmulatságot a „Fekete Sas“ nagy termében, amely tartott kivilágos kivirradtig. Ehez a mulatsághoz pedig egy tekintélyes férfiú kellett, kinek lobogóra irt neve alatt győzzenek a hazafiak mulatni? Valóságos utczai harcz folyt na vasárnap egy hete éjjeli 11—12 óra tájban az új templom környékén, a kataszteri mérnök urak katonái és a czibil legények közt. A harcz kitörésére Himn Lázár kora és a polgári báljában nagy számmal megjelent szép menyecskék egyikénekparázsszeme szolgáltatta az okot.... És jön botok puffanása s szuronyoknak villogása. Majd königgniczi vad futás, melyben úgy kergették egymást égettető lárma és káromlások között, mint az agár a nyulat. Végre egy pár rémes jaj után győzök és legyőzöttektől, sőt az éktelen lármára minden felől összecsődült bámuló tömegtől is megtisztult a tér: »..nélkül, hogy rendőrnek, vagy csak egyetlen éjjeli őrnek is még csak hite is lettvolna. Bizonyosan az igazak álmát aludták, hogy váljék — kedves egészségükre!... Különben emlékezetnek okáért följegyezzük, miszerint bár többen voltak, mégis a katona urak húzták a rövidebbet; — s daczára a történt has fölhasitás, fej betörés és félholtra verésnek , sem panaszló sem panaszlott nem akadt, hanem mindkét fél kijózanodván jobbnak látta elhallgatni vele a mit kapott és igy szent lett a béke! Ama bizonyos lóvonatu vasút ismét szint vallott, s kitudódott, hogy ki az a rejtegetett vállalkozó. És ezúttal előnyére, mert Klein Lipót úr személyében oly férfiút volt alkalmunk megismerni, a ki jártas e téren és pénze is van elég. S nem is ismeretlen egyén előttünk, mert a szajol-vásárhelyi vonal kiépítésére is ő akart vállalkozni legutóbb, s hogy meghiúsult nőn rajta múlt. Itt sem rajta másik a,ulliág, mert fia a részvényeknek csak egy harmadát is aláírnák helyben, ő azonnal fedezné a többit. Hol van az a 16 kereskedő, aki ezen ügyben kiküldött bizottságot elég bátor volt nemrégen szűkkeblűséggel vádolni ? !... Itt az alkalom megmutatni, hogy mit tudnak !. .. ha olyan üdvös, hasznos és jövedelmező lesz az a bizonyos lóvonatú vasút, alá kell kezelni a kívánt részvényeket és megépül ?"... Mit száz úrnak egy arany?! " Új óra üzletet nyitott Grószpéter József jóra való és alaposan képzett fiatal műórás tó Újhelyi Lipót sétatéri házában. Az ifjú műórás Liebl Gyula helyben volt nagy hírnek örvendett s most Nagyváradon általánosan felkarolt jelis műórásnak a tanítványa s már ez a körülmény s nagyon ajánlja őt, azért mi is őszintén ajánljuk lapunk mai számának hirdetési rovatában közös értesítését a t. közönség becses figyelmébe! Rendes rovata lesz maholnap az öngyilkosoknak lapunkban. A múlt szeptember hó 16-ai virradóra a Tabán tized 752. sz. a. lakó Gál Sándor és Palócz Juliánna 13 éves leányuk Eszter ugrott egy hozzájuk nem messze eső kútba. Szülei elküldötték vízért s mivel az időt eltöltötte, nem mert haza menni, hanem véget vetett életének. Szeptember 26-án egy Perka István nevű orosházi illetőségű szolgalegény akasztotta föl magát Székely Imre gazdája pusztai tanyáján. Hogy mi indította reá, nem tudatik. — Szeptember 28-án Csanki Sándor 46 éves s Újváros tized 190. sz. a. lakos jómódú gazda akasztotta föl magát pusztai tanyáján az ajtósarokra addig, mig hozzátartozói kiint a kukoriczát szedték. Szeptember 29-én pedig az öreg 54 éves Sós Péter vetett véget szinte önakasztás utján az Újváros tized 463. sz. a. házánál megunt életének az alatt mig családja kiint a piaczon ludat árult. Nagyon szerette a pálinkát, s ha felöntött a garatra, garázdasága nem ismert határt. S igy mindenének nyakára hágván, egy zavaros pillanatban arra határozta magát, hogy búcsút mond a világnak !... Ide vezet az iszákosság. Nincs a boltokban trafika. Azt kell gondolnunk a pénzügyminiszter úr ő excellentiája felől, hogy le akarja szoktatni a pipás embereket a dohányzásról, mert néhány hónap óta csak úgy elvétve lehet kapni egy-egy csomag dohányt a kereskedésekben. Nagyon szeretnék tudni, mi oka lehet városunk ilyen megdohánytalanításának. A Szüret a múlt hét első három napján tartatott meg városunkban. A termés minőségre nézve nem sokat ér, a mennyiben az utóbbi hetekben folytonosig esős idő járt s a szőlő szemek megrothadtak, a mennyiség is csekély, úgy, hogy & ..k^ek, ^ akoóra szokott teremni rendes körülmények között, annak most alig termett 5—6 akcia való. A szüretelés is esős időben történt. Időjárásunk az utóbbi hetekben egészen megbomlott Az ég boltozat nagy hirtelenséggel beborult s úgy szakad a zápor, mintha kergetnék felülről, a másik pillanatban pedig a legtisztább kék eget szemlélhetjük, s fényes, meleg időnek örvendhetünk. Egy pár óra múlva már megint ömlik az eső. Szerdán este különösen oly viharunk volt, mely sok aggodalomra adott okot. Iszonyúan dörgött villámlott és zuhogott a zápor. S az a csodálatos, hogy míg a város területén ily nagy esőzések járnak, a pusztai birtokosok nem tudnak szántani, olyan száraz a földjük. Másik ártézi kútunk is fesz már. Legalább azon meleghangú határozott és egyöntetű nyilatkozatok, melyek a múlt csütörtök délutáni kútügyi bizottsági ülésen mellette emeltettek, alapos reményt nyújtanak, hogy Zsigmondi Vilmos úr fúrásához még ez évben hozzá fogván, a jövő esztendőre már ismét egy megbecsülhetetlen kincsesel lesz gazdagabb városunk. — Csak azután azok is, a kiken áll, ne húzzák halasszák sokáig a dolgot. — A ki 1 forintért eladja az üdvösségit!. .. A zsidó templom előtt történt vagy tizenöt napja. Szóba jött, hogy valaki eladta az üdvösségét 10 forintért. K. A. egy új magyar nevű régi olcsó kereskedő firma is hallgatván az esetet: sokalta a fizetett árt, s azt mondta, hogy ő 20 krajczárért is oda adná a magáét... W. M. gabonakereskedő kapott a vásáron, és bár a 20 krajczárt sem érte, az áruba bocsátott üdvösséget megvette a forinton. K. A. a forintot zsebre dugva, jót nevetett a nem remélt keresményen s ment befelé a templomba. Alig áll meg azonban ott bennt: a hozzá közel állók félrevonulnak mellőle, s a távolabb levők fejeiket összedugva, ujjal mutogatnak reá; és midőn a dolgot nem tudván mire vélni, kijött a templomból, határozottan kijelentik neki, hogy a templomban nincs többé helye, vele nem érintkeznek s eskü és váltóképtelen lett; mert a kinek nincs üdvössége, annak becsülete sincs!... A megüdvösségtelenitett uj magyar erre megrökönyösödött s alkuba bocsátkozott W. M.-val, hogy az olcsón eladott portékát valahogy visszavásárolja. De hiába,! mert a visszaváltási ár minden pillanatban feljebb emeltetett: egész 5000 forintig ... Végre pap elé vitték ügyüket, aki hogy miként ítélt, nincs megírva krónikánkban!... csak annyit susog a hit szellője, hogy K. A urat aligha veszik be a szent „Hevre Kheduse“ vagy a zsidó temetkezési egyletbe. Uj vasút a szomszédban. Mióta a vásárhely-szajoli vasútvonal kiépítését czélzó mozgalmak végkép megszűntek, többször volt hallható olyan hír, mintha az osztrák államvasút e szünetet arra fordítaná, hogy Félegyházától a földi révig Csongrádon keresztül egy szárnyvonalat építsen. A hir nem csak fentartotta magát, de újabb megerősítésre is talál az „E.“ múlt csütörtöki számában, hol az áll, hogy az osztrák államvasút egy ügynöke és előadója név szerint Schott és Wild e napokban Szentesen és Csongrádon jártak azzal a megbízatással, hogy puhatolózzanak, vajon Szentes, Csongrád és vidékük hány vasúti kocsit tudnának évenként megterhelni. A kutatás eredménye az lett, hogy Szentes város és vidéke több mint 2000, Csongrád város és vidéke viszont több mint 1000 vasúti kocsit...tudnának megterhelni, mely naponkint többot tutna 10 kocsinyit, már pedig ha a személyszállításon kivűl — mely naponkint 40—50-re tehető — ilyen forgalmat tud előállítani e vidék, méltó, hogy itt, ha más nem is, legalább egy másodrendű vasútvonal építessék. A tervezett vonal egyelőre Kunfélegyházától a Szentessel átellenben eső földi révig szólna, honnan idővel a Tisza áthidalásával Szentesen keresztül vezettetnék vagy Orosházáig, vagy Vásárhelyig. E vonal egy év alatt készülne el, Csongrád és Kisszállás ingyen talajt, Szentes pedig pénzsegélyt szolgáltatna hozzá! Hosszú ősz lesz. Ezt jövendölik a tapasztalt gazdák azon körülmény folytán, hogy több fa másodszor virágzik. Különösen az orgona- és körtefa sok helyen szép virágokat hozott; Nagy Létán egy veres virágú vadgesztenye fa pedig régi levelét elhullatván uj hajtásokat s ezeken teljesen kifejlett virágot hozott. Mi helyben láttunk a múlt héten olyan ákácz fát, mely az idén harmadszor virágzik, s több olyan szőllőzőt, melyen apró gerezdek virágzanak. “ Az arad-csanádi vasút mezőhegyes-aradi vonalrészén a teherszállítások ma egy hete megkezdődtek, s a vonatok azóta Aradtól Mezőhegyesig és viszont közlekednek. Egyik szegedi lap ez alkalomból azt jegyzi meg vigasztaláskép, a mellőztetésért, hogy nem viselkedik ugyan különös előszeretettel e girbegurba vasút iránt, mert az nem országos, de helyi, sőt esetenként egyéni érdekek előmozdítására építtetett; de minden ellenszenv daczára is megfelelőbb lett volna úgy az új vonalra mint Szegedre nézve, ha a forgalmat Szeged felé stb. nyitották volna meg első sorban. A szegedi vastag önzés lólába ugyan kilóg ám ez szemrehányásból is, mert hogy az a már már példabeszédessé váló kapzsiság néha fejjel is neki megy a falnak — s nem néz se Istent, se nemzetgazdasági érdeket, se kormánytendencziát, se közérdeket, ez épen mostani lamentácziójából is pozsgásan kitűnik. Annak az Arad felé történt vonalrész elsőbb megnyitásának alighanem az a czélja, laptárs úr, hogy a forgalmat ne az önök drága városán keresztül az osztrák államvasutra, te a magyar állam keleti vonalaira, Erdélyen kesztül Oláhországba és a keletre terelje! Ez pedig esőrendű hazai, és nem helyi érdek. Eltávozott!!... Másfél heti szereplés van, itt hagyta városunkat Sybilla urhölgy. Nagy úr előzte meg, nagy falragaszokon hirdette az ő csodatételeit, jövendő mondásait. Volt is bámulója, hívője elegendő, akiket lóvá tett. Bele tudott bízni az emberek múltjába. Jaj volt annak, kinek Isikét gonosz tettek terhelték. Azt a Sybilla, mind zseg látta és zsenirozás nélkül elpletykázta. X. Kram bátyám igen áldott természetű jámbor egy ember, még s'heder korában sem követett el valami nagy csínyt. No kapja magát, rábeszéli az ő élete párját, hogy talán jó volna meglátogatni azt a Sybilla asszonyságot, vagy mi az isten csodáját. Mert csak mégis kiváncsi megtudni az ember az ő tulajdonultját, hogy hát milyen is volt valójában. Most az a Sybilla szentül ismeri és tudja. Hát már hogy is ne mentek volna el. Ide bizony elmentek. Bár sohase is látták volna Sybillát, akinek láttára és beszédének hallására az ő jámbor Jutkája is nem megmagyarította, hanem meggörögítette a nevét Xantippere. De melyik az a hűséges asszonyi állat, amelyikben fel nem fortyan a vér, ha még egyszer olyan vén erekben folyik is, mint a Jutka asszonyéba, mikor olyanokat beszél az a Sybilla az ő kedves férje ura múltjából, hogy így és úgy, ez és az ... Bezzeg az én uram bátyám is fellázadt az ilyen leleplezésnek miatta és amúgy isten igazában leszidja a „hazug“ és „csaló“ Sybillát. Hanem azért nincsen olyan forradalom Egyptus országában sem, mint amilyent azóta megereszt a Jutkából Xantippévé keresztelkedett feleség. Ilyen bajt csinál a Sybilla. Kár is volt neki Vásárhelyre jönni. Inkább ment volna egyenesen a fővárosba, hol a rendőrségnek bizonyára nagyobb szolgálatokat tehetett volna, a bűn palástosok leleplezésével, mint amilyent nálunk tett X. urambátyámmal. Gyufa-adó. Nem jó a tűzzel játszani, kivált ennek a tüzes vérű magyar nemzetnek, gondolják a magas hatalmak s ha már a petróleumra nagy vámot vetettek, illő dolog, hogy a gyufa se maradjon szűzen, mert hát nem is illik az, hogy egy vasért egy egész csomag piros végű masinát adjanak ebben a drága világban. Meg kell adóztatni, hogy ezután ne legyen olyan potom ára. Azután meg ez a gyifina is terjeszti a világosságot, ami ribillióra vezet, s az utóbbi években rettentő sok tűz volt, aminek természetes oka a gyifina olcsóságában rejlett. Nagyon praktikus dolog hát a gyufa megadóztatása, ami egyáltalában nem tréfa dolog. A terv szerint a gyufa ára legalább is 100°-vel fog fölebb szökni. A gyufa fabrikások a múlt héten értekezletet tartottak ez ügyben. Bizonyosan azt számították ki, hogy hány szál gyufát lehet tenni ezután egy pakliba. A budapesti országos kiállítás ügyében a múlt héten Matlekovits L. államtitkár elnöklete mellett, a fővárosban értekezlet tartatott, melyen a következő kérdések tárgyaltattak: a kiállítás terjedelmének és időpontjának kérdése, s hogy mily mérvben vegyen részt a kormány a kiállításban? Beható vita után az értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy a kiállítás mindenek előtt s elsősorban csupán a magyarországi mezőgazdaság, iparos művészetre terjedjen ki. A kiállítás időpontjául egyakaratúlag az 1885-ik év állapíttatott meg. Ami a kormány részvételét illeti, arra nézve az értekezlet szintén egyakaratúlag úgy nyilatkozott, hogy a kormány a kiállítás rendezésében és szervezésében lehetőleg nagy mérvben vegyen részt. Végül egy szűkebb körű bizottság küldetett ki, mely azon feladattal van megbízva, hogy az országos kiállítás rendezésének és szervezésének módját illetőleg részletes programmal dolgozzék ki. =* A szegedi gyártelep részvénytársaság, mely 13 év óta áll fenn, megbukott. == Felhívás a magyarországi önkénytestál: ›WvM«kht A nja orvar tűzoltók VT mrs/ákos közgyűlésének központi bizottsága által a zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egylet betegsegélyezési alapja javára rendezett tárgysorsjátéknak a magyarországi tűzoltó egyletekhez f. é. július hó folyamán szétküldözött sorsjegyei közül még mintegy 1000 darab vételárát, körülbelül 70 egylet, ez ideig sem fizette meg, daczára annak, hogy a hátralékos egyletek tartozásaik lefizetésére f. é. augusztus 13-án megtartatott s daczára, hogy a házas f. é. augusztus hó utolsó napjaiban már fel is szólíitattak. Alulírott bizottság azon kérelemmel fordul tehát a hátralékos egyletekhez, hogy tartozásaikat e felhívás megjelenésétől számított 8 nap alatt lefizetni szíveskedjenek, ellenkező esetben kénytelen lenne a bizottság — a tűzoltó-intézmény valóságos szégyenére — a hátralékos egyletek névsorát hírlapok utján közzétenni. Zalaegerszegen 1882. évi September 15-én. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének központi rendező bizottsága. Ny i 111 év.* A 1. évi szept. hó 10-én Szentesen megtartott lóversenyen „Csárdás“ nevű lovam a 200 forintos állami díjjal összekötött első futamnál, másodiknak ért be, a bíráló-l bizottság a második díjat mégis Héjjá Ignácz lovának ítélte oda egy szótöbbséggel, minthogy szerinte az ért be másodiknak. Azt hiszem, hogy a bírálóbizottságot csupán tévedés vezette ítéletében, Héjjá Ignácznak azonban tudnia kellett, hogy az én lovam egy teljes lóhosszúságnyival érkezett be hamarább, mint az ő lova; erre nekem számos és tekintélyes egyénekből álló tanúim vannak. Felhívom azért Héjjá Ignáczot, hogy azt a 20 forintot, mely nem őt illeti, két egyenlő részre osztván, adja oda egyik felét szentesi, másik felét pedig h.m.-vásárhelyi jótékony czélra, ellenkező esetben kijelentem, hogy bepörlöm őt, vagy pedig lovaink újbólvaló versenyre bocsátását követelem még ez. október hóban 3200 méternyi hosszúságú téren, részemről kikötvén 100—300 forint bánatpénzt és kijelentvén, hogy 100 forinton alul a versenyre nem megyek. H.-M.-Vásárhelyen, 1882. szept. hó 28-án. Vékony József. * E rovatban közléttekért nem felelős a Felelős szerkesztő: Fodor Lajos. Kiadó-tulajdonos: a szerkesztő bizottság. 2366/882. v. 156—1—1 Pályázati hirdetés. Hód-Mező-Vásárhely városánál lemondás folytán üresedésbe jött 500 frt évi fizetéssel javadalmazott főszemlészi állomásra ezennel pályázat nyittatik, felhivatnak tehát mindazok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, miszerint eddigi foglalkozásukat, képességüket igazoló pályázati folyamodványukat folyó évi október hó 2-ig bezárólag a polgármesteri hivatalnál nyújtsák be. Hunvásárhelyen, 1882. sept. hó 28-án.. városi tanács. 391- 403/1882. kgy. 155-2-1 Hód-Mező-Vásárhely város törvényhatóságánál üresedésbe jött jav. közpénztárból 0. é. 800 forint évi fizetéssel díjazott rendőrkapitányi állásra, továbbá a rendőrség újraszervezése folytán betöltendő s szintén a v. közpénztárából 0. 1. 700 forint évi fizetéssel díjazott rendőrbiztosi állásra a pályázat ezennel megnyittatik. Felhivatnak tehát mindazok, akik ezen állásokat elnyerni óhajtják, hogy végzett iskolai tanulmányaikat, életkorukat, feddhetlen erkölcsi maguk viseletét, ép, egészséges testalkatukat és a rendőrségi teendőben jártasságukat igazoló solouonoH ls<S**vdsa j’oilsot Q, i*. ÓY] október hó 14-ik napja d u. 5 órájáig a város polgármesteri hivatalához nyújtsák be. Hód-Mező-Vásárhely város törvényhatósági bizottmányának 1882. szeptember 19-én tartott közgyűléséből. gmetykó József s. k.ristó Lajos s. k. v. főjegyző, h. polgármester. Alólirott tudatom a n. é. közönséggel, hogy miután Budapesten a „Szt-Rókus“-hoz czimzett kórházban Kétli és Navratil orvostanár urak mellett, valamint Mezey főorvos ur osztályán bővebb tapasztalatok megszerzése czéljából mint gyakorló orvos működtem, — helyben megtelepedtem és lakom atyám, Böhm orvos ur IV. t. 147. sz. a. házában. m-3-1 Dr. Böhm Mihály, az összes orvosi tudományok tudora. Szegények nálam ingyen láttatnak el orvosi tanácsokkal. Szerk. Mtomsiilastiva buuvásatitéves sz.Trisuf. szsibróvsi Tisztilo gabonarosta bakermintajara Gatma is tamuáty wi iiya bajiig Szállítható kettős malmok fasltvanymr«8sszrrkmrv)SjMm* igl 1 sit.fögép Yfrinprmer lOTlSpanniggfahrbartGöppsidrstfffgytl’llll^, lifágfoMyitn silt jirging eséplektaJet Grutfahr és Hüller Budapesten Első budapesti Trieur, rostalemes és gazdasági gépgyár (ezelőtt Brogh J. és Müller) a Margithid közelében 90-30—19 ajánlják szolid szerkezetű és javított gyártmányukat, mint: Bitóttavár 6 tfh Tricurök gazdaság számára. Különleges szekmalmok számára. Malom-alkatrészek, u. m. Járgány-cséplőgépek. Duplamalmok. Transmissiók. Szeleié rosták. Malom-tricurhergerek. Szijkerekek. Kukoricza-morzsolók. Gabona osztályzó hengerek. Rostalemezek. Szecskavágók. Kaptató-gépek. Cséplőgép-rosták. Borsajtók. Daraválasztó-gépek. Liszthenger -sziták. f. Tatárok, detacherek. Kaptató lemezek. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Káspoly-lemezek stb. stb _______Gyári raktár és képviselőség H.-M.-Vásárhelyen, Melleghy L. urnái._________