Hód-Mező-Vásárhely, 1882. július-december (12. évfolyam, 28-53. szám)

1882-10-08 / 41. szám

viszont az osztrák kincstári postahivatalok jelzett magyar értékjegyeket is fognak elárusítani. Ez osztrák értékjegyek természetesen a magyar posta­területről osztrák postaterületre szóló levelezések bérmentesítésére nem használhatók, s erre úgy mint eddig, csupán a magyar postaigazgatóság által ki­adott postai értékjegyek alkalmasak ; kivételt e sza­bály alól csak a fizetett válaszszal ellátott levelező lapok válasz­lapja képez, mely a feladási országba való válaszadásra használható. " Éljen Kosztolányit... Hogy mi minden nem történik ebben az esős időben, csak a jó Isten tudná megmondani. A múlt vasárnap délután is a csendes jó lélekkel sétáló közönség így­szer csak hallja ám a muzsikaszót meg az éljenetet, és látja már messziről a nagy nemzeti lobogót, utána lé­pegetni pedig sűrű ember­csoportot. M Isten csu­dája lehet már ez, csak nem valami mt­szemita mozgalom, vagy valami elkésett képvisdő válasz­tás? A nagy lobogóról a kis Kosztoányi neve ragyog le. Ő akar tehát valami nagy ember lenni? Nem biz­a! Megmarad ő továbbra is n­orbélynak meg kőművesnek. Hanem épen ez a lettős mes­tersége érdemesítette őt az ifjúság előtt olyan tisz­tes palózra, hogy tánczvigalmi atyamester legyen. Igen ám! mert a vásárhelyi besorozott fiúk ren­deztek búcsú tánczmulatságot a „Fekete Sas“ nagy termében, a­mely tartott kivilágos kivirradtig. Ehez a mulatsághoz pedig egy tekintélyes férfiú kellett, kinek lobogóra irt neve alatt győzzenek a hazafiak mulatni?­­ Valóságos utczai harcz folyt na vasár­nap egy hete éjjeli 11—12 óra tájban az új tem­plom környékén, a kataszteri mérnök urak katonái és­ a czibil legények közt. A harcz kitörésére Himn Lázár kora és a polgári báljában nagy számmal megjelent szép menyecskék egyikének­­parázsszeme szolgáltatta az okot.... És jön botok puffanása s szuronyoknak villogása. Majd königgniczi vad fu­tás, melyben úgy kergették egymást égettető lár­ma és káromlások között, mint az agár a nyulat. Végre egy pár rémes jaj után győzök és legyő­zöttektől, sőt az éktelen lármára minden felől összecsődült bámuló tömegtől is megtisztult a tér: »..nélkül, hogy rendőrnek, vagy csak egyetlen éjjeli őrnek is még csak hite is lett­­volna. Bizo­nyosan az igazak álmát aludták, hogy váljék — kedves egészségükre!... Különben emlékezetnek okáért följegyezzük, miszerint bár többen voltak, mégis a katona urak húzták a rövidebbet; — s daczára a történt has fölhasitás, fej betörés és fél­holtra verésnek , sem panaszló sem panaszlott nem akadt, hanem mindkét fél kijózanodván jobbnak látta elhallgatni vele a mit kapott és igy szent lett a béke!­­ Ama bizonyos lóvonatu vasút ismét szint vallott, s kitudódott, hogy ki az a rejtege­tett­­ vállalkozó. És ezúttal előnyére, mert Klein Lipót úr személyében oly férfiút volt alkalmunk megismerni, a ki jártas e téren és pénze is van elég. S nem is ismeretlen egyén előttünk, mert a szajol-vásárhelyi vonal kiépítésére is ő akart vállalkozni legutóbb, s hogy meghiúsult nőn­ rajta múlt. Itt sem rajta másik a,­ulliág, mert fia a részvényeknek csak egy harmadát is aláírnák helyben, ő azonnal fedezné a többit. Hol van az a 16 kereskedő, a­ki ezen ügyben kiküldött bizott­ságot elég bátor volt nemrégen szűkkeblűséggel vádolni ? !... Itt az alkalom megmutatni, hogy mit tudnak !. .. ha olyan üdvös, hasznos és jöve­delmező lesz az a bizonyos lóvonatú vasút, alá kell kezelni a kívánt részvényeket és megépül ?"... Mit száz úrnak egy arany?! " Új óra üzletet nyitott Grószpéter József jóra való és alaposan képzett fiatal műórás tó Újhelyi Lipót sétatéri házában. Az ifjú műórás Liebl Gyula helyben volt nagy hírnek örvendett s most Nagyváradon általánosan felkarolt jelis műórásnak a tanítványa s már ez a körülmény s nagyon ajánlja őt, azért mi is őszintén ajánljuk­­ lapunk mai számának hirdetési rovatában közös értesítését a t. közönség becses figyelmébe!­­ Rendes rovata lesz maholnap az öngyil­kosoknak lapunkban. A múlt szeptember hó 16-ai virradóra a Tabán tized 752. sz. a. lakó Gál Sán­dor és Palócz Juliánna 13 éves leányuk Eszter ugrott egy hozzájuk nem messze eső kútba. Szü­lei elkü­ldötték vízért s mivel az időt eltöltötte, nem mert haza menni, hanem véget vetett életé­nek.­­ Szeptember 26-án egy Perka István nevű orosházi illetőségű szolgalegény akasztotta föl ma­gát Székely Imre gazdája pusztai tanyáján. Hogy mi indította reá, nem tudatik. — Szeptember 28-án Csanki Sándor 46 éves s Újváros tized 190. sz. a. lakos jómódú gazda akasztotta föl magát pusztai tanyáján az ajtósarokra addig, mig hozzátartozói kiint a kukoriczát szedték.­­ Szeptember 29-én pedig az öreg 54 éves Sós Péter vetett véget szinte önakasztás utján az Újváros tized 463. sz. a. házánál megunt életének az alatt mig családja kiint a piaczon ludat árult. Nagyon szerette a pálinkát, s ha felöntött a garatra, garázdasága nem ismert határt. S igy mindenének nyakára hágván, egy zavaros pillanatban arra határozta magát, hogy búcsút mond a világnak !... Ide vezet az iszá­­kosság.­­ Nincs a boltokban trafika. Azt kell gondolnunk a pénzügyminiszter úr ő excellentiája felől, hogy le akarja szoktatni a pipás embereket a dohányzásról, mert néhány hónap óta csak úgy elvétve lehet kapni egy-egy csomag dohányt a kereskedésekben. Nagyon szeretnék tudni, mi oka lehet városunk ilyen megdohánytalanításának.­­ A Szüret a múlt hét első három napján tartatott meg városunkban. A termés minőségre nézve nem sokat ér, a mennyiben az utóbbi he­tekben folytonosig esős idő járt s a szőlő szemek megrothadtak, a mennyiség is csekély, úgy, hogy & ..k^ek, ^ ako­­óra szokott teremni rendes körülmények között, annak most alig termett 5—6 akcia való. A szü­retelés is esős időben történt.­­ Időjárásunk az utóbbi hetekben egészen megbomlott Az ég boltozat nagy hirtelenséggel beborult s úgy szakad a zápor, mintha kergetnék felülről, a másik pillanatban pedig a legtisztább kék eget szemlélhetjük, s fényes, meleg időnek örvendhetünk. Egy pár óra múlva már megint ömlik az eső. Szerdán este különösen oly viharunk volt, mely sok aggodalomra adott okot. Iszonyúan dörgött villámlott és zuhogott a zápor. S az a csodálatos, hogy míg a város területén ily nagy esőzések járnak, a pusztai birtokosok nem tudnak szántani, olyan száraz a földjük.­­ Másik ártézi kútunk is fesz már. Lega­lább azon meleghangú határozott és egyöntetű nyilatkozatok, melyek a múlt csütörtök délutáni kútügyi bizottsági ülésen mellette emeltettek, ala­pos reményt nyújtanak, hogy Zsigmondi Vilmos úr fúrásához még ez évben hozzá fogván, a jövő esztendőre már ismét egy megbecsülhetetlen kincs­esel lesz gazdagabb városunk. — Csak azután azok is, a kiken áll, ne húzzák halasszák sokáig a dolgot. — A ki 1 forintért eladja az üdvösségit!. .. A zsidó­ templom előtt történt vagy tizenöt napja. Szóba jött, hogy valaki eladta az üdvösségét 10 forintért. K. A. egy új magyar nevű régi olcsó kereskedő firma is hallgatván az esetet: so­­kalta a fizetett árt, s azt mondta, hogy ő 20 kraj­­czárért is oda adná a magáét... W. M. gabona­kereskedő kapott a vásáron, és bár a 20 krajczárt sem érte, az áruba bocsátott üdvösséget megvette a forinton. K. A. a forintot zsebre dugva, jót nevetett a nem remélt keresményen s ment befelé a templomba. Alig áll meg azonban ott bennt: a hozzá közel állók félrevonulnak mellőle, s a távo­labb levők fejeiket összedugva, ujjal mutogatnak reá; és midőn a dolgot nem tudván mire vélni, kijött a templomból, határozottan kijelentik neki, hogy a templomban nincs többé helye, vele nem érintkeznek s eskü és váltóképtelen lett; mert a kinek nincs üdvössége, annak becsülete sincs!... A megüdvösségtelenitett uj­ magyar erre meg­rö­­könyösödött s alkuba bocsátkozott W. M.-val, hogy az olcsón eladott portékát valahogy visszavásárolja. De hiába,! mert a visszaváltási ár minden pilla­natban feljebb emeltetett: egész 5000 forintig ... Végre pap elé vitték ügyüket, a­ki hogy miként ítélt, nincs megírva krónikánkban!... csak annyit susog a hit szellője, hogy K. A urat aligha ve­szik be a szent „Hevre Kheduse“ vagy a zsidó temetkezési egyletbe.­­ Uj vasút a szomszédban. Mióta a vásár­­hely-szajoli vasútvonal kiépítését czélzó mozgalmak végkép megszűntek, többször volt hallható olyan hír, mintha az osztrák állam­vasút e szünetet arra fordítaná, hogy Félegyházától a földi révig Csong­­rádon keresztül egy szárnyvonalat építsen. A hir nem csak fen­tartotta magát, de újabb megerősí­tésre is talál az „E.“ múlt csütörtöki számában, hol az áll, hogy az osztrák államvasút egy ügynöke és előadója név szerint Schott és Wild e napokban Szentesen és Csongrádon jártak azzal a megbíza­tással, hogy puhatolózzanak, vajon Szentes, Csong­­rád és vidékük hány vasúti kocsit tudnának éven­ként megterhelni. A kutatás eredménye az lett, hogy Szentes város és vidéke több mint 2000, Csongrád város és vidéke viszont több mint 1000 vasúti kocsit...tudnának­­ megterhelni, mely naponkint többot tutna 10 kocsinyit, már pedig ha a személyszállításon kivűl — mely naponkint 40—50-re tehető — ilyen forgalmat tud előállí­tani e vidék, méltó, hogy itt, ha más nem is, legalább egy másodrendű vasútvonal építessék. A tervezett vonal egyelőre Kunfélegyházától a Szen­tessel átellenben eső földi révig szólna, honnan idővel a Tisza áthidalásával Szentesen keresztül vezettetnék vagy Orosházáig, vagy Vásárhelyig. E vonal egy év alatt készülne el, Csongrád és Kis­szállás ingyen talajt, Szentes pedig pénzsegélyt szolgáltatna hozzá!­­ Hosszú ősz lesz. Ezt jövendölik a ta­pasztalt gazdák azon körülmény folytán, hogy több fa másodszor virágzik. Különösen az orgona- és körtefa sok helyen szép virágokat hozott; Nagy Létán egy veres virágú vadgesztenye fa pedig régi levelét elhullatván uj hajtásokat s ezeken tel­jesen kifejlett virágot hozott. Mi helyben láttunk a múlt héten olyan ákácz fát, mely az idén har­madszor virágzik, s több olyan szőllőzőt, melyen apró gerezdek virágzanak. “ Az arad-csanádi vasút mezőhegyes-aradi vonalrészén a teherszállítások ma egy hete meg­kezdődtek, s a vonatok azóta Aradtól Mezőhegye­sig és viszont közlekednek. Egyik szegedi lap ez alkalomból azt jegyzi meg vigasztaláskép, a mel­­lőztetésért, hogy nem viselkedik ugyan különös előszeretettel e girbegurba vasút iránt, mert az nem országos, de helyi, sőt esetenként egyéni érdekek előmozdítására építtetett; de minden ellen­szenv daczára is megfelelőbb lett volna úgy az új vonalra mint Szegedre nézve, ha a forgalmat Szeged felé stb. nyitották volna meg első sorban. A szegedi vastag önzés lólába ugyan kilóg ám e­z szemrehányásból is, mert hogy az a már már­­ példabeszédessé váló kapzsiság néha fejjel is neki megy a falnak — s nem néz se Istent, se nem­zetgazdasági érdeket, se kormány­tendencziát, se közérdeket, ez épen mostani lamentácziójából is pozsgásan kitűnik. Annak az Arad­ felé történt vonalrész elsőbb megnyitásának aligha­nem az a czélja­­, laptárs úr, hogy a forgalmat ne az önök drága városán keresztül az osztrák államvasutra, te a magyar állam keleti vonalaira, Erdélyen ke­­­sztül Oláhországba és a keletre terelje! Ez pedig eső­rendű hazai, és nem helyi érdek.­­ Eltávozott!!... Más­fél heti szereplés van, itt hagyta városunkat Sybilla urhölgy. Nagy úr előzte meg, nagy falragaszokon hirdette az ő csodatételeit, jövendő mondásait. Volt is bámulója, hívője elegendő, a­kiket lóvá tett. Bele tudott bízni az emberek múltjába. Jaj volt annak, kinek Isikét gonosz tettek terhelték. Azt a Sybilla, mind zseg látta és zsenirozás nélkül elpletykázta. X. Kram bátyám igen áldott természetű jámbor egy ember, még s'­heder korában sem követett el va­­lami nagy csínyt. No kapja magát, rá­beszéli az ő élete párját, hogy talán jó volna meglátogatni azt a Sybilla asszonyságot, vagy mi az isten cso­dáját. Mert csak mégis kiváncsi megtudni az em­ber az ő tulajdon­­ultját, hogy hát milyen is volt valójában. Most az a Sybilla szentül ismeri és tudja. Hát már hogy is ne mentek volna el. Ide bizony elmentek. Bár sohase is látták volna Sybillát, a­kinek láttára és beszédének hallására az ő jámbor Jutkája is nem megmagyarította, hanem meggörö­­gítette a nevét Xantippere. De melyik az a hűsé­ges asszonyi állat, a­melyikben fel nem fortyan a vér, ha még egyszer olyan vén erekben folyik is, mint a Jutka asszonyéba, mikor olyanokat be­szél az a Sybilla az ő kedves férje ura múltjából, hogy így és úgy, ez és az ... Bezzeg az én uram bátyám is fellázadt az ilyen leleplezésnek miatta és amúgy isten igazában leszidja a „hazug“ és „csaló“ Sybillát. Hanem azért nincsen olyan for­radalom Egyptus országában sem, mint a­milyent azóta megereszt a Jutkából Xantippévé keresztel­­kedett feleség. Ilyen bajt csinál a Sybilla. Kár is volt neki Vásárhelyre jönni. Inkább ment volna egyenesen a fővárosba, hol a rendőrségnek bizo­nyára nagyobb szolgálatokat tehetett volna, a bűn palástosok leleplezésével, mint a­milyent nálunk tett X. urambátyámmal. Gyufa-adó. Nem jó a tűzzel játszani, ki­vált ennek a tüzes vérű magyar nemzetnek, gon­dolják a magas hatalmak s ha már a petróleumra nagy vámot vetettek, illő dolog, hogy a gyufa se maradjon szűzen, mert hát nem is illik az, hogy egy vasért egy egész csomag piros végű masinát adjanak ebben a drága világban. Meg kell adóz­tatni, hogy ezután ne legyen olyan potom ára. Azután meg ez a gyifina is terjeszti a világossá­got, a­mi ribillióra vezet, s az utóbbi években ret­tentő sok tűz volt, a­minek természetes oka a gyifina olcsóságában rejlett. Nagyon praktikus do­log hát a gyufa megadóztatása, a­mi egyáltalában nem tréfa dolog. A terv szerint a gyufa ára leg­alább is 100°-v­el fog fölebb szökni. A gyufa fab­­rikások a múlt héten értekezletet tartottak ez ügy­ben. Bizonyosan azt számították ki, hogy hány szál gyufát lehet tenni ezután egy pakliba.­­ A budapesti országos kiállítás ügyében a múlt héten Matlekovits L. államtitkár elnöklete mellett, a fővárosban értekezlet tartatott, melyen a következő kérdések tárgyaltattak: a kiállítás ter­jedelmének és időpontjának kérdése, s hogy mily mérvben vegyen részt a kormány a kiállításban? Beható vita után az értekezlet egyhangúlag elha­tározta, hogy a kiállítás mindenek előtt s első­sor­ban csupán a magyarországi mezőgazdaság, ipar­­os művészetre terjedjen ki. A kiállítás időpontjául egyakaratúlag az 1885-ik év állapíttatott meg. A­mi a kormány részvételét illeti, arra nézve az értekezlet szintén egyakaratúlag úgy nyilatkozott, hogy a kormány a kiállítás rendezésében és szer­vezésében lehetőleg nagy mérvben vegyen részt. Végül egy szűkebb körű bizottság küldetett ki, mely azon feladattal van megbízva, hogy az or­szágos kiállítás rendezésének és szervezésének módját illetőleg részletes programmal dolgozzék ki. =* A szegedi gyártelep részvény­társaság, mely 13 év óta áll fenn, megbukott. == Felhívás a magyarországi önkénytes­tál­: ›WvM«kh­t A nja orva­r tű­zoltók VT mrs/ák­os közgyűlésének központi bizottsága által a zalaeger­szegi önkénytes tűzoltó egylet betegsegélyezési alapja javára rendezett tárgysorsjátéknak a magyar­­országi tűzoltó egyletekhez f. é. július hó folya­mán szétküldözött sorsjegyei közül még mintegy 1000 darab vételárát, körülbelül 70 egylet, ez ideig sem fizette meg,­­ daczára annak, hogy a hátralékos egyletek tartozásaik lefizetésére f. é. augusztus 13-án megtartatott s daczára, hogy a házas f. é. augusztus hó utolsó napjaiban már fel is szólíitattak. Alulírott bizottság azon kérelemmel fordul tehát a hátralékos egyletekhez, hogy tarto­zásaikat e felhívás megjelenésétől számított 8 nap alatt lefizetni szíveskedjenek, ellenkező esetben kénytelen lenne a bizottság — a tűzoltó-intéz­mény valóságos szégyenére — a hátralékos egyle­tek névsorát hírlapok utján közzétenni. Zalaeger­szegen 1882. évi September 15-én. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének központi ren­dező bizottsága. N­y i 111 é­v.* A 1. évi szept. hó 10-én Szentesen megtar­tott lóversenyen „Csárdás“ nevű lovam a 200 forintos állami díjjal összekötött első futamnál, másodiknak ért be, a bíráló-l bizottság a második díjat mégis Héjjá Ignácz lovának ítélte oda egy szótöbbséggel, minthogy szerinte az ért be máso­diknak. Azt hiszem, hogy a bíráló­bizottságot csu­pán tévedés vezette ítéletében, Héjjá Ignácznak azonban tudnia kellett, hogy az én lovam egy teljes lóhosszúságnyival érkezett be hamarább, mint az ő lova; erre nekem számos és tekintélyes egyénekből álló tanúim vannak. Felhívom azért Héjjá Ignáczot, hogy azt a 20 forintot, mely nem őt illeti, két egyenlő részre osztván, adja oda egyik felét szentesi, másik felét pedig h.­m.-vásár­­helyi jótékony czélra, ellenkező esetben kijelentem, hogy bepörlöm őt, vagy pedig lovaink újból­­való versenyre bocsátását követelem még e­z. október hóban 3200 méternyi hosszúságú téren, részemről kikötvén 100—300 forint bánatpénzt és kijelent­vén, hogy 100 forinton alul a versenyre nem megyek. H.-M.-Vásárhelyen, 1882. szept. hó 28-án. Vékony József. * E rovatban közléttekért nem felelős a Felelős szerkesztő: Fodor Lajos. Kiadó-tulajdonos: a szerkesztő bizottság. 2366/882­­. v. 156—1—1 Pályázati hirdetés. Hód-Mező-Vásárhely városánál lemondás folytán üresedésbe jött 500 frt évi fizetéssel javadalmazott főszemlészi állomásra ezennel pá­lyázat nyittatik, felhivatnak tehát mind­azok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, miszerint eddigi foglalkozásukat, képességüket igazoló pályázati folyamodványukat folyó évi október hó 2-ig bezárólag a polgármesteri hivatalnál nyújtsák be. Hunvásárhelyen, 1882. sept. hó 28-án.­­. városi tanács. 391- 403/1882. k­gy. 155-2-1 Hód-Mező-Vásárhely város törvényhatósá­gánál üresedésbe jött jav. közpénztárból 0. é. 800 forint évi fizetéssel díjazott rendőrkapitá­nyi állásra,­­ továbbá a rendőrség újra­szer­vezése folytán betöltendő s szintén a v. köz­pénztárából 0. 1. 700 forint évi fizetéssel díja­zott rendőrbiztosi állásra a pályázat ezennel megnyittatik. Felhivatnak tehát mindazok, a­kik ezen állásokat elnyerni óhajtják, hogy végzett iskolai tanulmányaikat, életkorukat, feddhetlen erkölcsi maguk viseletét, ép, egészséges testalkatukat és a rendőrségi teendőben jártasságukat igazoló solouonoH ls<S**vdsa j’oilsot Q, i*. ÓY] október hó 14-ik napja d u. 5 órájáig a város polgármesteri hivatalához nyújtsák be. Hód-Mező-Vásárhely város törvényhatósági bizottmányának 1882. szeptember 19-én tartott közgyűléséből. gmetykó Józ­sef s. k.­­­ristó Lajos s. k. v. főjegyző, h. polgármester. Alólirott tudatom a n. é. közönséggel, hogy miután­­ Budapesten a „Szt-Rókus“-hoz czimzett kórházban Kétli és Navratil orvos­tanár urak mellett, valamint Mezey főorvos ur osztályán bővebb tapasztalatok megszerzése czéljából mint gyakorló orvos működtem, — helyben megtelepedtem és lakom atyám, Böhm orvos ur IV. t. 147. sz. a. házában. m-3-1 Dr. Böhm Mihály, az összes orvosi tudományok tudora. Szegények nálam ingyen láttatnak el orvosi tanácsokkal. Szerk. Mtomsiilastiva buuvásatité­ves sz.Trisuf. szsibróvsi Tisztilo gabonarosta bakermintajara G­atma is tamuáty wi iiya bajiig Szállítható kettős malmok fasltvanymr«8sszrrkmrv)SjMm* igl 1 sit.fögép Yfrinprmer lOTlSpanniggfahrbartGöppsidrstfffgytl’llll^, lifágfoMyitn silt jirging eséplektaJet Grutfahr és Hüller Budapesten Első budapesti Trieur, rostalemes és gazdasági gépgyár (ezelőtt Brogh­ J. és Müller) a Margithid közelében 90-30—19 ajánlják szolid szerkezetű és javított gyártmányukat, mint: Bitót­­tavár 6 tfh Tricurök gazdaság számára. Különleges szekmalmok számára. Malom-alkatrészek, u. m. Járgány-cséplőgépek. Duplamalmok. Transmissiók. Szeleié rosták. Malom-tricurher­gerek. Szijkerekek. Kukoricza-morzsolók. Gabona osztályzó hengerek. Rostalemezek. Szecskavágók. Kaptató-gépek. Cséplőgép-rosták. Borsajtók. Daraválasztó-gépek. Liszthenger -sziták. f. Tatárok, detacherek. Kaptató lemezek. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Káspoly-lemezek stb. stb _______Gyári raktár és képviselőség H.-M.-Vásárhelyen, Melleghy L. urnái._________

Next