Hód-Mező-Vásárhely, 1899. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-01 / 1. szám
városunkban tartja gyűlését. Elhatározta az egyháztanács, hogy a Tiszántúli középiskolai tanár-egyesületet is meghívja, hogy gyűlését a jövő évben városunkban tartsa. Az egyházi ügyész azon indítványa, hogy az új főgymnasium és telke a mostani fekvés és terület szerint telekkönyveztessék be s hogy a 20 ezer forint kölcsönre jelzálogul a főgymnasium jegyeztessék be : elfogadtatott. Az egyházkerületi világi főjegyzőséget illetőleg az egyházi maga szavazatát egyhangúlag Ujfalusi Béla egyházkerületi tanácsbirója adja. A főkapitányság azon átirata, mely szerint intézkedett, hogy az iskolákhoz és templomokhoz közel levő korcsmáknál erkölcsrontó dolgok ne történjenek, tudomásul vétetett; azonban az egyházi ügyész megbizatott, hogy a gyökeresebb orvoslás czéljából a szükséges intézkedéseket és lépéseket mielőbb tegye meg. Végül a folyó évben elintézetlenül maradt ügyekről tétetvén jelentés, megkezdték a költségelőirányzat tárgyalását, mely csekély módosítással elfogadtatott. Ilyen módosítások: az anyakönyvvezetői segédlelkészség még ez évben nem létesíttetvén, 320 irtot töröltek , a harangozó dija 20 frttal emeltetik, az egyházi telefon előfizetése: 90 frt töröltetik, Karancsi Dánielnek kályhára 140 frt, Égető Imrének szintén kályhára 22 frtot megadnak, a tanító testületnek könyvtári 28 frt dija 40 frtra emeltetik s a testület helyiségének részben padozására 30 frt szavaztatott meg. Az újvárosi templom felszentelési 500 frt költségéből 201 frt töröltetett. E szerint a költségvetés főösszege : 1. Egyházi bevétel : 49,481 frt 02 kr., kiadás : 49,481 frt 02 kr. 2. Népiskolai bevétel: 26,488 frt 63 kr., kiadás: 31,344 frt 95 kr.; 3. Főgymnasiumi bevétel: 39,160 frt 26 kr., kiadás:39,160 frt 26 kr. Több tárgy nem lévén, a gyűlés befejeztetett róla, melybe közigazgatásunkat a házipénztári és kamarási sikkasztások döntötték. Az a vigasztalásunk se lehetett a múlt esztendő beköszöntésekor, hogy elmúlik tőlünk, él városunk jóhírnevétől a további keserű pohár. Nyomasztó volt a levegő , szorongó előérzet hirdette, hogy ha az eddigi események szomorúak és szégyenteljesek voltak, ezen felül meg kell nyitni az örvénynek, mely emberéletet követel. Ez az örvény január 7-én reggel megnyílt. Páka László alkapitány főbe lőtte magát. Rövid idő múlva követte ezt a hír, hogy Gosztonyi Sándor rendőrfogalmazó is öngyilkosságot követett el. E két tragikus esettel aztán be is végződtek a szomorúság hetei. A sikkasztásokról táplált különböző felfogások átszőtték a mind erősebben megindult tisztújítási mozgalmakat. A mozgalmak középpontjában állott a polgármesteri állás betöltése, melyre a január hó 10-én a Fekete Sasban összegyűlt értekezleten a megjelent biz. tagok jelentékeny többsége Juhász Mihály árvaszéki elnököt jelölte. Serényen folytak azonban a korteskedések az az idő szerinti polgármester, dr. Baksa Lajos javára is. A közben a január 12-én tartott rendkívüli közgyűlésen bejelentettek a sikkasztások. A törvényhatósági bizottság tagjai az eset tárgyalásában méltóságos önmérséklettel viselkedtek s kiküldetett egy hét tatra bizottság, mely a létező bajok orvoslása czéljából a sikkasztások okainak megvizsgálására nyert megbízatást. A január hó 20-án tartott tisztújító közgyűlésen eldőlt a polgármesteri állás betöltésének kérdése: 23 szavazattöbbséggel Juhász Mihály választatott meg. A társadalmi jelenségek közül itt fölemlítjük a jubileumot, mely Fáry Antal takarékpénztári vezérigazgató huszonöt éves szolgálata alkalmából rendeztetett. Az ünnepélyen nemcsak a helyi társadalmat, hanem a vidéket is tekintélyes számú megjelenők képviselték. Február 19-én a hm.-vásárhelyi Népbank ülte meg fennállásának 25-ik évfordulóját, mely alkalomból a Népbank, a helyben létesítendő munkás segélyző egyesület javára 2000 korona értékű alapítványt tett. Márczius és április hóban a közérdeklődést a 48-iki nagy események 50 éves évfordulója uralta. Márczius 15-ikét városszerte lelkesen megünnepelte lakosságunk. Az évforduló délelőttjén ünnepély folyt le a Kossuth téren. Márczius 17-én a tanfelügyelő elnöklete alatt tartott értekezlet a külterületi iskolák államosítása mellett nyilatkozott. A kaszinó márczius hó 20-án tartott évi közgyűlésén eltávozta, hogy a kaszinó jelenlegi telkén 30,0 frtnyi költséggel díszes új kaszinót épület emeltet. Márczius 124-én ünnepélyesen és ezrekre menő tömeg jellétében végbement az újvárosi ref. us-templom alapkőletétele. Április hó 1-én a lakosság isteni tiszteletekkel, a törgyhatósági bizottság díszközgyűléssel ünnerte meg a 48-iki törvények szentesítésének fordulóját. A közgyűlés hódoló feliratot fűzett ő felségéhez a királyhoz. Ki gondolt vol akkor arra, hogy nem is soká egy másik endkívüli közgyűlésre a közgyűlési terem sít gvászt fog ölteni ! Májusban ráindultak a hatósági előkészületek a ministörvény életbe léptetésére. A munkásosztáson észlelhető volt bizonyos nyugtalanság, ami az izgatásokra vezethető vissza. Azonbanz átmenet nehézségein átsegített mindnyájunt nagyobb válság nélkül az arányuig kedző termésű esztendő. A legtöbb aggályt az hozta, hogy számos helybeli munkás, a gazda nézve nehéz feltételek mellett akart munka vállalkozni, másrészről az izgatások nem hagoztak a jelentkező vidéki munkások fölfogása ellen. Június hóján érkezett le hozzánk a belügyminiszteresítése, hogy ő felsége Hódmező-Vásárhely írós főispánjává báró Tiwroczkay Viktort nevezte. Az eddigi kettős főispánságok ezig első ízben történő szétválasztása városssáá óriási érdeklődést és örömet keltett. Azután ez kulturális jellegű ünnepély következett, mifelénk irányozta az ország figyelmét. Jims 19-én az építészetileg is sikerült új gimzium zárkőletételi ünnepélyét ültük meg, mely az ország minden részeiből előkelő vendégek érkeztek. Köztük Kiss Áron püspök, alinszky Mihály államtitkár, gr. Degmfeldzsef egyházkerületi főgondnok. Julius 7-ikn ment végbe báró Thoroczkay Viktor főispán iktatása. Délelőtt ez alkalomból rendkívüli ügyílés tartatott s délután fényes bankett gimnázium tornacsarnokában. Az uj főispán dán csakhamar megkezdette működését s külösen kedvező volt a benyomás, melyet az is tett, hogy a számonkérőszék ülésén nem elégett meg az eddigi sablonnal, hanem a számvérőszék tagjai kíséretében sorba vette s ajtos vizsgálat alá vetette az összes hivatalok. Julius 31 événét a magyar kultúra ünnepét ültük városikban. Lázas sietség után fölépült a szinkó, julius 31-én a villamos lángok fénye tomfolt közönségre vetette A múlt év története. Az 1897-ik évből nehéz felhőként vonult át az elmúlt 1898-iki esztendőbe az a karaszt- i „Hód-CM -Vásárhely“ tárczája. Vasárnap a tanyán. Irta : Tömörkény István. Az ünnepnapok, amik hétközbe esnek, egészen mások, mint a vasárnapok. Amazoknak nincsen hangulata, míg vasárnap teljesen máskép mutatkozik a dolog. Mintha szombaton éjjel valami külön harmat esne az égből, egészen más szintire válnak tőle a fák, a virágok, a mező. Üdébbek a levelek, a mező illatosabb és igen ritka eset az, hogy vasárnap szél legyen. Olyankor nyugodt és méltóságteljes minden, pihennek csak és illatoznak a virágok, vasárnap még a méhraj sem úgy jár-kél közöttük, mint hétköznapon, most dolga nem nem olyan sürgős, nem is szorgalmatoskodik nagyon, hanem csak látogatásokat tesz a virágok kelyhében és udvarias dolgokat zümmög szép kedveseinek. Vasárnapi ruha van ilyenkor a méhecskén, nincs úgy összekeverve, mint hétköznapon, mint szivárvány csillognak szárnyai a napon. A nap sem az a nap, amely héten által süt, ez egy egészen más nap s már mikor hajnalban felkel, meglátszik ez rajta. Sugarait békességesen küldi a tanyák közé s végigcsókolja a virágokat. Azok kellemes főhajtással üdvözlik, a pacsirta pedig, ahány csak van, elébe röpül és gyönyörű szép verseket mond neki. A felhők egészen fehérek s itt ott bárányok formájában legelnek az égi mezőn. Szép ez is ilyenkor nagyon. Kékebb, mint máskor, vidámabb, szebb, aszemnek kedvesebb, mint egy nagy templom kupolája, szeretettel borul a mezőkre e napon, amidőn nyugalom csend és békesség uralkodik. A tavak is, ezek mind az ég csodálatos kékségét mutatják, meg a mély kutak vize is és ha a tehén nagy szemére tekint az ember, e fényes, fekete golyóban is ott látni a vasárnapi kék eget A házfödélen tisztálkodnak a galambok és egészen úgy van a dolog, ahogy a régi gyermekvers mondja: A kis galamb a háztetőn Megtisztogatja szárnyait. Megmosdik ám a czicza is. Nyalváli piczinke lábait. Aki például nem hinné, hogy az állat is tudja, hogy vasárnap van, ne menjen meszszire, hanem csak nézze meg a macskát. Az hétköznap nem pihen, hanem vagy a semjékben neszes mezei egér után, vagy a padláson dolgozik hasonló okokból, vagy a konyhába oson, hogy ellopja a csirke combot, szóval tesz-vesz a maga módja szerint. Vasárnap ellenben pihen, még pedig rendesen a padlásra vezető járón, ahol is elnyúlván, sütteti magát a nappal. Ilyenkor semmire sem ügyel, sőt még csak nem is veszekedik a társával, pedig ez legkedvesebb szokása. Most egymás mellett hevernek s legföljebb a sánta varjú zavarja a nyugalmukat. A varjú nem hiába, hogy fekete állat, de az még ilyenkor is csinyeken töri a fejét s valóban örül, ha a macskához settenkedvén, csiphet egyet a fülén,ezután odább ugrik. Az udvarok kora hajnalban már mindenütt tiszták, mert az még az előző szombat délután történik. A szombat délutánnak ez a munkája, a háznál és környékének felöltöz- t tetése, hogy ünnepmódon fogadhassa a tiszta és kedves vasármot. Ilyenkor más dolog nincs. Ez a régi szás, bár már halványabbban, a városokon mutatkozik még és szombaton délután csakivertyagyújtásig dolgozik az iparos, azután ma csak a vasárnapi előkészületeket teszi. Regény a ládából előveszi ezüst óráját, hogy fiúzza, mert az vasárnap szokott járni és kitűti ünneplő ruháját, hogy azon reggelig a ránck elsimuljanak. A tanyákon pedig általam csak a tisztálkodás a szombat délután doli és a gazdaság külső rendbeszedése. A fejékről behozzák a kaszát és gereblyét, bár helyén álljon. Az udvart végtől-végig fötiprik, az eladó leány pedig a ház alját meli ki, továbbá ruhát vasal. A kocsit is ilykor szokás megkenni , és halzsirban is most részesül a szerszám. A lovakat a tóra vezet; fürödni, ha nincs tó a közelben, megmosatni s a tehén szeméből is eltüntetik egész hetiása nyomait. A tehén ugyanis rendkívül érzény kedélyű állat; ha valaki megbántja, aznál sir, néha minden látszólagos ok nélkül Csognak könnyei. (Ilyenkor borjúra jut eszébi mit elvettek tőle.) Vasárnap egész v asemjéken áll a telvén szépen, tisztán ír,mosdatva. A kutyák szundikálnak a láncra és nem ugatnak, mert nincs mire. Nem igejár kocsi az utakon, ellenben gyalogosan sírnak a népek a körökön át. Az asszonyok nincs ritkábban, selyemkendővel, feketében az emberek és vállukon viszik, két fülével esfakasztva, a ragyogó fényesre kefélt ünnepi csizmát, mit csak akkor húznak fel, ha a bely közelébe érnek. A tetthely valamely ódosabb tanya, hova pap jött ki a városból, misét mond, de sőt