Hódmezővásárhely, 1917. március (47. évfolyam)
1917-03-01
2 2456-0917. t. v. Hirdetmény. A m. kir. minisztériumnak 465/1917. M. E. sz. rendelete a vasanyagok forgalmának szabályozásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §• Azok a vasanyagok, amelyeknek forgalmát a jelen rendelet szabályozza, a következők : a. ) mindenféle nyersvas, ideértve a vasötvözetek kivételével a speciális nyersvas fajtákat is, b. ) félgyártmányok (ingotok átkovácsolva is, nyerssin, Lucs, buga, tusák, platinák, szalagvas csőgyártáshoz, valamint hengerelt vagy húzott csövek előállításához való egyéb hengerelt vas), c. ) rúd és idomvas, d. ) tartó és U-vas, e. ) sin és hozzávaló hengerelt apróanyag (heveder, alátétlemezek, ütközősinek, keresztkötések), f. ) vastalpak, g. ) hengerelt drót, h. ) csövek (hegesztettek, vagy varrott nélküliek), i. ) durva lemez k. ) finom lemez mindenféle fémbevonatokkal is. »Vasanyag« alatt a jelen rendeletben az előbb felsorolt vasfajták értendők. Cementacélból, kevész acél (Gerbsthal), hegesztett acélból v. tégelyacélból való anyagok nem esnek e rendelet hatálya alá. 2 §. A vasanyagokra vonatkozó megrendelések teljesítését a Budapesten e célra szervezett »Vasbizottság« szabályozza. E bizottság feladata különösen : 1. megbírálja a meghatározott megrendelések teljesítése vagy egyes egyéb munkák végrehajtása céljából vasanyag szállítása iránt támasztott igényeknek jelentőségét a katonai vagy egyéb közérdek szempontjából s ezen bírálat alapján határoz afelett, vájjon megengedi-e, hogy a termelő üzemek a megrendelést a bizottság által megállapított sürgősségi fok szerint foganatosítsák; 2. a feldolgozó üzemek és a kereskedelem részére a folytatólagos általános szükségletnek a bizottság részletesebb utasításai szerint való fedezése végett megfelelő mennyiséget utal ki; 3. azokat a megrendeléseket, amelyeknek teljesítését engedélyezi, foganatosítás végett az egyes termelő üzemekhez utalja és az 1. és a 2. pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, valamint a szállítás iránt fennálló megállapodásoknak lehető figyelembe vételével, továbbá az egyes üzemek egyenletes igénybevétele és valamennyi számbajövő üzem összteljesítő képességének a lehető legnagyobb mértékben való kihasználása mellett megállapítja s megállapítja a megrendelések foganatosításának sorrendjét. 4. állandó nyilvántartást vezet a szükséglet és a termelt menynyiségekről, valamint a raktári készletekről. 3. §. A Vasbizottság áll: az elnökből, a kereskedelemügyi miniszternek két képviselőjéből, akiknek egyikét a miniszter, a m. kir. államvasutak igazgatóságának köréből jelöli ki, továbbá a pénzügyi, a honvédelmi, a földmivelésügyi miniszternek és a cs. és kir. hadügyminiszternek egy-egy, valamint Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjának egy képviselőjéből. A vasbizottság elnökét a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. A bizottság által foganatosítására engedélyezett megrendeléseknek az egyes termelő üzemek részére való kiutalása végett (2. § 3. pont) a termelő üzemek képviselőiből a Vasbizottság mellett ennek segédszerveként »Felosztó bizottság« alakíttatik. E felosztó bizottság tagjait és elnökét ezekre a tiszteletbeli állásokra a kereskedelemügyi miniszter hívja meg. A Felosztó bizottságba a Vasbizottságban képviselt miniszterek, a dán és a m. kir. államvasutak igazgatósága egy-egy képviselőt küldenek ki, akiknek óvási joguk van. Az a határozat, amely ellen a képviselők valamelyike óvással élt, a Vasbizottság döntéséig végre nem hajtható. A Felosztó bizottság határozatait szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. 4. §. A termelő üzemeknek a Vasbizottság által kiutalt szállítási megbízásokat a Vasbizottság utasításai szerint kell teljesíteniök (2. §, 3. pont). A termelő üzemek vasanyagokat csak a Vasbizottság engedélyével szolgáltathatnak ki és ilyen anyagokat a termelő üzemektől csakis a Vasbizottság engedélyével szabad beszerezni. A termelő üzemek a vasanyagok előállításához a szükséges mennyiségű saját termelésű nyersvasat és közbenső termékeket külön engedély nélkül felhasználhatják. Ez azonban nem hátráltathatja a Vasbizottság által a termelő üzemhez utalt megrendelések végrehajtását. Hasonlóképen minden külön engedély nélkül felhasználhatják a termelő üzemek a szükséges mennyiségű vasanyagot sürgős karbantartási munkáikhoz. Az erre a célra felhasznált mennyiségeket azonban a Vasbizottságnál havonként igazolniok kell. 5. §: Aki vasanyagot termelő üzemtől kíván beszerezni, annak a beszerzés megengedését a Vasbizottságnál kell kérnie. A kérelemhez kizárólag a kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint az elsőfokú iparhatóságoknál kapható hivatalos nyomtatványok használandók. Azokat a kérelmeket, amelyek a szállítás iránt az 1917. évi február hó 4-ik napja előtt létrejött megállapodásokra vonatkoznak, legkésőbb az 1917. évi február hó 25-ik napjáig kell előterjeszteni, különben figyelembe nem vehetők. A vasbizottságnak rendszerint csak olyan igénylő kérelmét kell tárgyalás alá venni akiknek rendelése esetenként az 1. § a (1) pontjai alá tartozó anyagokból, anyagonként legalább 10.000 kgra vagy az 1. §. g. (k) pontjai alá tartozó anyagból anyagonként legalább 5000 kg.-ra szól. Kisebb szükségletek kielégítése a kereskedelemnek tartatik fenn 6. §. A Vasbizottság engedélye alapján a termelő üzemektől beszerzett vasanyagok csak a beszerzési engedélyhez megszabott célra használhatók fel, hacsak a Vasbizottság újabb kérelemre az anyagok felhasználását más célra meg nem engedte. 7. §: A Vasbizottság mindenkit, akinek birtokában vagy őrizetében a jelen rendelet hatálya alá eső vasanyagok vannak arra kötelezve, hogy a készletét a bizottság által megjelölt átvevőnek készpénzfizetés ellenében átadja. Ha a készlet birtokossá vagy őrzője és az átvevő között a vasanyag ára tekintetében megegyezés nem jön létre, ennek a körülménynek az átadás kötelezettségére nincsen halasztó hatálya. Ilyen esetben az átadásnak egyelőre a Vasbizottság által a Felosztó bizottság meghallgatásával megállapított ár fizetése ellenében kell megtörténnie. Megegyezés hiányában az átvevő által fizetendő árt bármelyik fél kérelmére véglegesen a bíróság, mégpedig elsőfokon a készlet fekvésének helye szerint illetékes kir. járásbíróság állapítja meg. A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen felfolyamodásnak van helye az illetékes kir. törvényszékhez. A törvényszék határozata ellen további felebbvitelnek helye nincsen. Az ebben a perenkivüli bírói eljárásban hozott határozat mind a két félre kötelező és az eldöntött kérdés perben nem lehet vita tárgya. Az eljárás költségeinek viselése felől a bíróság a körülmények figyelembe nem vételével belátása szerint határoz Egyebekben az eljárásra az 1911. I. c. 382—385. § ai megfelelően alkalmazandók. Horvát-Szlavonországokban a bírói út igénybevételére vonatkozó szabályok megállapítása iránti bán intézkedik. 8. §. Tilos a szállítás iránti megállapodások teljesítése, amennyiben az a jelen rendelettel vagy az annak alapján kibocsátott hatósági intézkedésekkel ellentétben állana. 9. §Mindenki köteles a Vasbizottságnak a feladata teljesítéséhez szükséges (2. §. 1 —4. pont) felvilágosításokat megadni és a Vasbizottság által e célból kívánt igazolásokat bemutatni. Ez áll mindenekelőtt azokra a vállalatokra, amelyek vasanyagokat előállítanak, feldolgoznak vagy azokat kereskednek. A vasbizottság elrendelheti különösen a készleteknek egyszeri, vagy ismétlődő bejelentését és az eladásoknak igazolását valamint megállapíthatja a raktárkönyv vezetésének szabályait. 10. §. A jelen rendelet megtartásának ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket a kereskedelemügyi miniszter teszi meg. Az ellenőrzés céljából a raktárak vagy egyéb telepek és a vonatkozó üzleti könyvek megtekinthetők. H. §• Az’1917. évi február hó 4-ik napjától kezdve az 1 §. alá eső vasanyagokat a magyar szent korona országainak területén kívül eső helyre csak a szállítási engedélyével szabad szállítani. Közforgalmú vasúti és hajózási vállalatoknak ilyen anyagot a magyar szent korona országainak egész területén kívül eső rendeltetési állomásra, úgyszintén olyan állomásokra amelyeken a magyar szent korona országainak területén kívül eső vonalakra való átmenet történik, csak akkor “szabad elfogadniok és átvenniök ha a feladó a fuvarlevéllel együtt küldeményként a Vasbizottság írásbeli (szállítási igazolványt) is beszolgáltatja. A szállítási engedélyt a fuvarlevélhez hozzá kell fűzni és az árut felvevő állomásnak annak jeléül, hogy az engedély szállításra használtatott és újból fel nem használható azt keretbélyegzőjével le kell bélyegeznie. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a küldeményekre,amelyek a jelen rendelet életbelépésének időpontjában már fuvarozásra eladattak. 12.§. Aki a jelen rendeleteknek az 1—10 §-okban foglalt valamely rendelkezését, vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi vagy kijátsza, úgyszintén az is, aki vasanyagot a jelen rendelet ellenére közforgalmú vasúton áll.§-ban megjelölt helyre a Vasbizottság szállítási engedélye nélkül fuvarozásra felad, vagy ily vasannyagot hajón, gépkocsin vagy tengelyen a magyar szent korona országainak egész területéről a Vasbizottság szállítási engedélye nélkül elszállít, az amennyiben 1917 március 1