Hódmezővásárhely, 1918. október (48. évfolyam)
1918-10-08
2 Versailles haditanács, mely a háború folytatását proklamálta. A haditanács határozata után Wilson február 12-én újabb üzenetet intézett a kongresszushoz, amelyben január ,8-iki tizennégy pontja kiegészítéseképpen, öszszesürítéseképp a további tárgyalás alapelvéül a következő 4 pontot állította fel: 1. Egy végleges megegyezés minden egyes részének az illető esetben való igazságon és oly kiegyezésen kell felépülni, amelyről a legvalószínűbb, hogy tartós békét fog előidézni. 2. Népeket és tartományokat nem lehet az egyik állam felsőbségből a másikba átvonni, mintha csupán tárgyakról vagy kövekről volna szó valamely játékban, ha mindjárt az erő egyensúlyának nagy játékában is, amely maga örök időkre diszkreditálva van. 3. Oly területi kérdéseket, amelyeket ez a háború fölvetett, az illető lakosság érdekében és javára, nem pedig a versengő felek kiegyezése vagy kompromisszuma egy része gyanánt kell megoldani. • 4. Minden világosan körülírt nemzeti igényt oly messzire menő módon kell kielégíteni, mint csak lehetséges, anélkül, hogy új elemeket vagy viszály és ellentét régi elemeinek megörökítését, amely Európa és ezzel együtt az egész világ békéjét csakhamar ismét megzavarná, fölvegyenek. Önöket, hogy hallgassanak ! Hallgassanak, ha Románia helyzetén könnyíteni és sorsán enyhíteni akarnak. A beszéd után a szólásfeliratkozott képviselők letöröltették nevüket és elálltak a szólás jogától. Titokzatos interpelláció a román kamarában. Bukarest, okt. 4. A román sajtó behatóan foglalkozik a bolgár eseményekkel és számol az ott történtek következményeivel. A Steagul, a kormány lapja mai számában a következőket írja: — Hidegvérrel és nem forró fejjel kell fogadni azokat az eseményeket, melyek a szomszéd államokban most lejátszódnak. Elég szomorú tapasztalataink vannak az elsietett politikával és jól tudjuk, hogy a kormánynak most tízezer meg kell fontolnia mielőtt egy sorsdöntő lépésre határozza el magát. A képviselőházban egy interpellációra Marghiloman miniszerelnök a következő választ adta: Vannak ebben az országban olyanok, akik úgy viselkednek, mintha tudatosan tönkre akarnák tenni Romániát. Máskép nem lehet fölfogni, miért folytatják romboló politikájukat. Ha a legkisebb változások is történnek a fronton, a román kávéházi hősök újból tetszelegnek maguknak nevetséges hősködéseikkel. Hát a sok szenvedésből és szerencsétlenségből még mindig nem tanult Románia? Uraim! Gondoljanak, amit akarnak. Tegyenek, ahogy akarnak és szavazzanak, ahogy akarnak: én csak egyre kérem •ik.v. a vAs/s whet., I 1918 október 8 Nem egészen biztos a béke. Esetleg visszautasíthatják ajánlatunkat. Bécs, okt. 5 A fegyverszünet felajánlását tartalmazó jegyzék kilátásait osztrák-magyar és német diplomáciai helyen kedvezően ítélik meg. Azt hiszik, hogy Wilsonnak lehetetlen lesz az indítványt visszautasban, mert hiszen Burián gróf szeptemberi békelépésére azt válaszolta, hogy tizenegy pontja tartalmazza az ő békefeltételeit, továbbá mert Wilson szept. 27-én, tehát eme válasza után is beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy tizenegy pontjával nem egyeztethető össze valamely nép legázolása, hanem csakis a kölcsönösség a népek között. Rámutatnak továbbá arra, hogy Bulgáriának fegyverszünetre vonatkozó kérésére ugyan rideg választ adtak, az azt követő tárgyalásokat azonban már a Wilson-féle elvek alapján folytatták. Ily módon az a fölfogás uralkodik, hogy Wison válaszához további tárgyalások kapcsolódhatnak majd. Bécsben az a szándék uralkodik, hogy ezeket a tárgyalásokat a teljes békülékenység szellemében folytassák és ha csak lehetőség van rá, kedvező befejezésre juttassák. Az osztrák-magyar, német és török kormány jegyzékei különben csak a mai nap folyamán juthattak az ellenséges kormányok birtokába, miért is napok fognak elmúlni, amíg hivatalos válasz érkezik. Nyomatékosan rá kell mutatni arra, hogy a visszautasító válasz egyáltalában nem esik kívül a lehetőség határain, úgy hogy nem volna okos a békelépéshez ma már határozott reményeket fűzni. Beavatott helyen kijelentik, hogy arról, milyen álláspontott foglalnak el majd az entente-államok a Wilsonhoz intézett jegyzékünkben felvetett kérdésekhez, jelenleg csak sejtéseket lehet kifejezésre jutattni. Asquith ismételten követelte, hogy béketárgyalásokat csak akkor kezdjen az entente, ha Németország már kivonult Belgiumból és Franciaországból. Hasonlóan nyilatkoztak Briand és Clemenceau ministerelnökök is. Ki fog tűnni, várjon ez az álláspont még mindig fennáll-e. Wilson elnöknek aligha áll érdekében, hogy meszszemenő követeléseket támasszanak, amelyek elállják a béke útját. Mindenesetre el kell készülve lenni rá, hogy még nagy nehézségeket kell legyőzni. Vilmos császár a békeajánlatról. Berlin, okt. 5. (Hivatalos.) A császár a következő parancsot intézte a német hadsereghez és a német haditengerészethez: A német hadsereghez és a német tengerészethez! Hónapok óta hatalmas erőfeszítéssel csaknem percznyi szünet nélkül rohamoz az ellenség vonalaitok ellen. Hetekig tartó küzdelemben sokhelyütt szünet nélkül kell kitartanotok és a számbelileg nagy túlerőben levő ellenség előtt helytállanotok. Az a nagy feladat, amely elétek van szabva, és amelyet teljesítetek. Az összes német törzsek csapatai megteszik kötelességüket és ,idegen területen hősiesen védik a hazát. Kemény munkát kell hajóhadainak végeznie, hogy az egyesült ellenséges tengeri haderőkkel szemben érvényesülhessen és fáradhatatlan munkára támogassa a hadsereg súlyos helyzetében. Büszkeséggel és bámulattal függeszti szemét a haza hadsereg és a lengi részét tetteire. Fogadjátok érte hálámat a haza nevében is. A legsúlyosabb küzdelem kellő középen omlott össze a maczedóniai front. A ti frontotok töretlen és továbbra is az marad. Szövetségeseimmel egyetértésben elhatároztam, hogy az ellenségnek még egyszer fölajánlom a békét, azonban csak tisztességes békére nyújtjuk jobban Lant. Ezzel tartozunk hőseinknek, akik életüket áldozzák a hazáért, ezzel tartozunk gyermekeinknek. Még kétes, vájjon megpihennek-e majd a fegyverek. Addig azonban nem szabad ellankadnunk. Mint eddig, úgy ezentúl is minden erőnkkel fáradhatatlanul szembe kell szállanunk az ellenség rohamával.Az óra komoly, de bízva erőnk és Isten kegyes segítségében elég hatalmasaknak érezzük magukat arra, hogy szeretett hazánkét megvédelmezzük. Vilmos I R. hódmező Vásárhely th. város Polgármesterétől. 1332—1918. evi. sz. Hirdetmény. Felhívom a város területén foglalkozó mészáros és hentes iparosokat, hogy az általuk közfogyasztásra levágott állatok feldolgozása folytán termelt nyersfaggyú készleteket bármilyen kis mennyiséget is a Magyar Olaj és Zsíripari Központ Rt. itteni megbízottjának Légrádi Mihálynak szolgáltassák át, mivel ellenkező esetben az, aki faggyú készletét be nem szolgáltatja, kihágást követ el és szigorúan megbüntettetik. Hunyaily, 1918. október hó 2. Dr. Soos István h. polgármester. Hódmezővásárhely, th. város Polgármesterétől. 6141—918. evi. sz. Védekezés a spanyol betegségnek nevezett fertőző baj ellen. A spanyol betegségnek nevezett fertőző baj az egész országban rohamosan terjed és városunkban is akár igen nagy a spanyol betegségben szenvedők száma. Szükséges is ennélfogva, hogy a közönség erről a betegségről és az ellene való védekezésről kellőképen tájékozódjék. A m. kir. belügyminister 127530—98. sz. rendelete alapján ennélfogva a következőkre hívom fel a lakosság figyelmét: A spanyol betegségnek nevezett baj a legtöbb esetben bágyadsággal, borzongásal, váltakozó forrósággal kezdődik, amelyhez nátha, szamburut, fejfájás, köhögés, a hát, a derék és a végtagok fájása járul. Ez a betegség fertőzőcsirája (ragálya) a beteg orrából és tüdejéből származó nyálkában van, amely a beteg tüszentése, köhögése, úgyszintn a beteg használta tárgyakkal való érintkezés útján jut az egészségesre. Aki a beteggel érintkezik, gondosan mosakodjék, száját többször öblögesse, óvakodjék attól, hogy a beteg reá körhögjön és óvakodjék meghűléstől. A beteg felgyógyulás után a lakást gondosan kell kitakarítani és jól kiszellőztetni. Különösen figyelmébe ajánlom a lakosságnak, hogy lakását és mindazt, amivel érintkezésbe jut mindenki tisztán tartsa, a nyilvános helyiségek (pl. mulatók, italmérések sb.) látogatásától saját egészségének megóvása érdekében mindenki lehetőleg tartózkodjék, mivel a betegség különösen a zárt, zsúfolt helyiségekben terjed leginkább. Hunvásárhely, 1918. okt. 5. Dr. Soós István h. polgármester. Spanyolnátha ellen is ajánlom a világosi Márty-féle gyógycognaccot Müller Ármin János-tér 1. Katonai szolgálattól megszabadulva, mesterségem folytatom. Kérem b. megrendelőim szives pártfogását. Egy megkereső levelezőlap vétele után kívánatra a házhoz is megyek. Kiváló tisztelettel Kuruc János cipész. Vörösmarty utca 30. (Újváros.)