Hódmezővásárhely, 1918. október (48. évfolyam)

1918-10-08

2 Versailles­ haditanács, mely a há­ború folytatását proklamálta. A haditanács határozata után Wil­son február 12-én újabb üzenetet intézett a kongresszushoz, a­melyben január ,8-iki tizennégy pontja kiegészítése­képpen, ösz­­szesürítéseképp a további tár­gyalás alapelvéül a következő 4 pontot állította fel: 1. Egy végleges megegyezés minden egyes részének az illető esetben való igazságon és oly ki­egyezésen kell felépülni, a­mely­ről a legvalószínűbb, hogy tar­tós békét fog előidézni. 2. Népeket és tartományokat nem lehet az egyik állam felsőb­­ségből a másikba átvonni, mintha csupán tárgyakról vagy kövekről volna szó valamely játékban, ha mindjárt az erő egyensúlyának nagy játékában is, a­mely maga örök időkre diszkreditálva van. 3. Oly területi kérdéseket, a­melyeket ez a háború fölvetett, az illető lakosság érdekében és javára, nem pedig a versengő fe­lek kiegyezése vagy kompro­misszuma egy része gyanánt kell megoldani. • 4. Minden világosan körülírt nemzeti igényt oly messzire me­nő módon kell kielégíteni, mint csak lehetséges, a­nélkül, hogy új elemeket vagy viszály és el­lentét régi elemeinek megörökí­tését, amely Európa és ezzel e­­gyütt az egész világ békéjét csak­hamar ismét megzavarná, fölve­gyenek. Önöket, hogy hallgassanak ! Hall­gassanak, ha Románia helyzetén könnyíteni és sorsán enyhíteni akarnak. A beszéd után a szólás­­feliratkozott képviselők letöröl­­tették nevüket és elálltak a szó­lás jogától. Titokzatos interpellá­ció a román kama­rában. Bukarest, okt. 4. A román saj­tó behatóan foglalkozik a bolgár eseményekkel és számol az ott történtek következményeivel. A Steagul, a kormány lapja mai számában a következőket írja: — Hidegvérrel és nem forró fejjel kell fogadni azokat az ese­ményeket, melyek a szomszéd államokban most lejátszódnak. Elég szomorú tapasztalataink van­­­nak az elsietett politikával és jól tudjuk, hogy a kormánynak most tízezer meg kell fontolnia mielőtt egy sorsdöntő lépésre határozza el magát. A képviselőházban egy inter­pellációra Marghiloman m­inis­­zerelnök a következő választ ad­ta: Vannak ebben az országban olyanok, akik úgy viselkednek, mintha tudatosan tönkre akarnák tenni Romániát. Máskép nem le­het fölfogni, miért folytatják romboló politikájukat. Ha a leg­kisebb változások is történnek a fronton, a román kávéházi hősök újból tetszelegnek maguknak ne­vetséges hősködéseikkel. Hát a sok szenvedésből és szerencsét­lenségből még mindig nem tanult Románia? Uraim! Gondoljanak, amit akarnak. Tegyenek, ahogy akarnak és szavazzanak, ahogy akarnak: én csak egyre kérem •ik­.v. a vAs/s whet., I 1918 október 8 Nem egészen biztos a béke. Esetleg visszautasíthatják ajánlatunkat. Bécs, okt. 5 A fegyverszünet felajánlását tartalmazó jegyzék kilátásait osztrák-magyar és né­met diplomáciai helyen kedvező­en ítélik meg. Azt hiszik, hogy Wilsonnak lehetetlen lesz az indítványt visszautasban­, mert hiszen Burián gróf szeptemberi békelépésére azt válaszolta, hogy tizenegy pontja tartalmazza az ő békefeltételeit, továbbá mert Wil­son szept. 27-én, tehát eme vá­lasza után is beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy ti­­zenegy pontjával nem egyeztet­hető össze valamely nép legázo­­lása, hanem csakis a kölcsönös­ség a népek között. Rámutatnak továbbá arra, hogy Bulgáriának fegyverszünetre vonatkozó kéré­sére ugyan rideg választ adtak, az azt követő tárgyalásokat azon­ban már a Wilson-féle elvek alapján folytatták. Ily módon az a fölfogás uralkodik, hogy Wison válaszához további tárgyalások kapcsolódhatnak majd. Bécsben az a szándék uralkodik, hogy ezeket a tárgyalásokat a teljes békülékenység szellemében foly­tassák és ha csak lehetőség van rá, kedvező befejezésre juttassák. Az osztrák-magyar, német és török kormány jegyzékei külön­ben csak a mai nap folya­mán juthattak az ellenséges kor­mányok birtokába, miért is na­pok fognak elmúlni, a­míg hiva­talos válasz érkezik. Nyomatékosan rá kell mutatni arra, hogy a visszautasító válasz egyáltalában nem esik kívül a lehetőség határain, úgy hogy nem volna okos a békelépéshez ma már határozott reményeket fűzni. Beavatott helyen kijelentik, hogy arról, milyen álláspontott foglalnak el majd az entente-ál­­lamok a Wilsonhoz intézett jegy­­zékünkben felvetett kérdésekhez, jelenleg csak sejtéseket lehet ki­fejezésre jutattni. Asquith ismé­telten követelte, hogy béketár­gyalásokat csak akkor kezdjen az entente, ha Németország már kivonult Belgiumból és Francia­­országból. Hasonlóan nyilatkoz­tak Briand és Clemenceau mi­­nisterelnökök is. Ki fog tűnni, várjon ez az álláspont még min­dig fennáll-e. Wilson elnöknek aligha áll érdekében, hogy mesz­­szemenő követeléseket támassza­nak, amelyek elállják a béke útját. Mindenesetre el kell ké­szülve lenni rá, hogy még nagy nehézségeket kell legyőzni. Vilmos császár a békeajánlatról. Berlin, okt. 5. (Hivatalos.) A császár a következő parancsot intézte a német hadsereghez és a német haditengerészethez: A német hadsereghez és a né­met tengerészethez! Hónapok óta hatalmas erő­­feszítéssel csaknem percznyi szünet nélkül rohamoz az ellen­ség vonalaitok ellen. Hetekig tartó küzdelemben sokhelyütt szünet nélkül kell kitartanotok és a számbelileg nagy túlerő­ben levő ellenség előtt helytál­­lanotok. Az a nagy feladat, a­mely elétek van szabva, és a­melyet teljesítetek. Az összes német törzsek csapatai megte­szik kötelességüket és ,idegen területen hősiesen védik a ha­zát. Kemény munkát kell hajóha­dainak végeznie, hogy az e­­gyesült ellenséges tengeri hade­rőkkel szemben érvényesülhes­sen és fáradhatatlan munkára támogassa a hadsereg súlyos helyzetében. Büszkeséggel és bámulattal függeszti szemét a haza hadsereg és a lengi részét tetteire. Fogadjátok érte hálámat a haza nevében is. A legsúlyosabb küzdelem kellő középen om­lott össze a maczedóniai front. A ti frontotok töretlen és továbbra is az marad. Szövetsé­geseimmel egyetértésben elha­tároztam, hogy az ellenségnek még egyszer fölajánlom a békét, azonban csak tisztességes békére nyújtjuk jobban Lant. Ezzel tar­tozunk hőseinknek, akik életü­ket áldozzák a hazáért, ezzel tartozunk gyermekeinknek. Még kétes, vájjon megpihennek-e majd a fegyverek. Addig azon­ban nem szabad ellankadnunk. Mint eddig, úgy ezentúl is min­den erőnkkel fáradhatatlanul szembe kell szállanunk az el­lenség rohamával.­­Az óra ko­moly, de bízva erőnk és Isten kegyes segítségében elég hatal­masaknak érezzük magukat arra, hogy szeretett hazánkét m­egvé­­delmezzük. Vilmos I R. h­ódmező Vásárhely th. város Polgármesterétől. 1332—1918. evi. sz. Hirdetmény. Felhívom a város területén fog­lalkozó mészáros és hentes ipa­rosokat, hogy az általuk közfo­gyasztásra levágott állatok fel­dolgozása folytán termelt nyers­­faggyú készleteket bármilyen kis mennyiséget is a Magyar Olaj és Zsíripari Központ Rt. itteni meg­bízottjának Légrádi Mihálynak szolgáltassák át, mivel ellenkező esetben az, aki faggyú készletét be nem szolgáltatja, kihágást kö­vet el és szigorúan megbüntet­­tetik. Hunyaily, 1918. október hó 2. Dr. Soos István h. polgármester. Hódmezővásárhely, th. város Polgármesterétől. 61­41—918. evi. sz. Védekezés a spanyol betegségnek nevezett fertőző baj ellen. A spanyol betegségnek neve­zett fertőző baj az egész ország­ban rohamosan terjed és váro­sunkban is akár igen nagy a spanyol betegségben szenvedők száma. Szükséges is ennélfogva, hogy a közönség erről a beteg­ségről és az ellene való véde­kezésről kellőképen tájékozód­jék. A m. kir. belügym­inister 127530—9­­8. sz. rendelete alap­ján ennélfogva a következőkre hí­vom­ fel a lakosság figyel­mét: A spanyol betegségnek neve­zett baj a legtöbb esetben bá­­gyadsággal, borzongásal, válta­kozó forrósággal kezdődik, a­­melyhez nátha, szamburut, fej­fájás, köhögés, a hát­, a derék és a végtagok fájása járul. Ez a betegség fertőző­­csirája (ragálya) a beteg orrából és tü­dejéből származó nyálkában van, amely a beteg tüszentése, köhö­gése, úgyszin­tn a beteg hasz­nálta tárgyakkal való érintkezés útján jut az egészségesre. Aki a beteggel érintkezik, gondosan mosakodjék, száját többször öblögesse, óvakodjék attól, hogy a beteg reá kör­högjön és óvakodjék meghűlés­től. A beteg felgyógyulás után a lakást gondosan kell kitakarí­tani és jól kiszellőztetni. Különösen figyelmébe ajánlom a lakosságnak, hogy lakását és mindazt, amivel érintkezésbe jut mindenki tisztán tartsa, a nyilvános helyiségek (pl. mula­tók, italmérések s­b.) látogatásá­tól saját egészségének megóvása érdekében mindenki lehetőleg tartózkodjék, mivel a betegség különösen a zárt, zsúfolt helyiségekben terjed legin­kább. Hunvásárhely, 1918. okt. 5. Dr. Soós István h. polgármester. Spanyol­nátha ellen is ajánlom a világosi Márty-féle gyógycognaccot Müller Ármin János-tér 1. Katonai szolgálattól megszabadulva, mesterségem foly­tatom. Kérem b. megrendelőim szives pártfogását. Egy meg­ke­reső levelezőlap vétele után kí­vánatra a házhoz is megyek. Kiváló tisztelettel Kuruc János cipész. Vörösmarty­ utca 30. (Újváros.)

Next