Magyar Nemzetőr, 1921. január (51. évfolyam)
1921-01-16
2 Albert volt főügyészt és Dietz Károly volt főkapitányt kihallgatni. Voltaképen nem is értem tisztán a vádat, miért kértem én, hogy Hüttner valami ajánló sorokat mutasson fel előttem és hogy a vádpont szerint mit akart egyáltalán ez a Hüttner. Erre a védekezésem csak az, hogy Hüttner hazudik, ha ezt mondotta, mert soha előttem semmiféle ajánló levelet föl nem mutatott. Nemcsak ítélőbíróságomtól, hanem vádlóimtól is elvárom, hogy kettőnk közül ki hazudik, én-e, vagy a bérgyilkos Hüttner, megtalálják a megfelelő feleletet. A többi vádpontokra is terjedelmes védekezést adott be Jánosi ügyvédje. Ha a kihallgatni kért mentőtanúk meghallgatását elrendeli a vizsgálóbiztos, úgy az ügy még soká elhúzódik. A per kimenetelét nagy érdeklődéssel várja Debrecen város egész közönsége. Kibé lett lés, Haller István a „Nemzeti Ujság" tegnapi számában „Kibékülés “ című vezércikket közölt, melyből idézzük a következőket: — Nincs itt gyűlölet a lelkekben és nincs gyakorlatban . . . Nincsenek sötét szándékaink, főként nincs egy szikra bosszú és egy szemernyi gyűlölet. Ami van, az szeretett fajunk, nemzetünk, verejtékező és kínlódó testvéreink, nyomorékjaink és árváink iránt. Ezzel összeegyeztethető az, hogy dolgozzék és érvényesüljön mindenki munkája és érdeme szerint. A zsidó is, a német, tót, rutén is a magyarral együtt . . . Ezzel megegyeztethető, hogy a munkás kemény, törhetetlen phallanxba, szakszervezetbe, szindikátusba tömörüljön saját gazdasági érdekeinek megvédésére és kulturális igényeinek kiszolgálására . . . Csak az nem egyeztethető össze, hogy ellenséges táborrá alakuljon saját hazájában, saját hazája ellen ... A kibékülés megvan minden rendű, rangú, fajú, hitű, nyelvű emberrel, aki nem csinál magának idegen isteneket, hogy imádja azt, hanem akarja is, hogy itt magyar faj és keresztény kultúra legyen a vezető tényező. Aki ezt nem akarja, az nem békét akar, hanem uralmat, nem kibékülést, hanem megtörést, erre pedig nem vagyunk többé kaphatók. Jugoszláviában kötelezően tanítják a német nyelvet. Belgrádi jelentések szerint a szkupsztina elrendelte a német nyelv kötelező tanítását a középiskolákban. Ez a jelentés bizonyosan nagy hatást fog kelteni Németországban, ahol már nagy aggodalommal látták azt, hogy a háború következménye gyanánt az olasz középiskolákban is teljesen háttérbe szorult az odáig igen széleskörű német nyelvtanítás. Ez volt a helyzet a skandináv államokban is és a német tudomány vezető szerepét több más momentán mellett erősen veszélyeztette ez a körülmény is. — Leány taionciskola. Az iparos tanonciskola igazgatója beadványt intézett a tanácshoz egy leánytanonciskola felállítása tárgyában. A beadvány az iskola felállítását azzal indokolja meg, hogy 70—80 leány iparos tanonc van, akik semmiféle oktatásban sem részesülnek. MAGYAR nemzetőr 1921 január 18 Románia nem fél a bolseviki wesseralaaiíti Ghika herceget, Románia bukaresti követét felkereste a „Matin című lap tudósítója, hogy megkérdezze, mint vélekedik arról a bécsi hírről, amely szerint az oroszok a besszarábiai határon betörni készülnek és egyidejűleg a magyarok is offenzívát akarnak indítani a szorongatott Románia ellen. A herceg a tudósító kérdéseire ezeket mondotta : Cáfolja a román mozgósítást. — Mindenekelőtt pontosan mérlegelni kell a szavak jelentését. Azt beszélik, hogy mozgósítottunk, ebből egy szó sem igaz. Azok az intézkedések, melyeket kiváló hadügyminiszterünk, Rascano tábornok tett, már hónapokkal ezelőtt történtek és céljuk az volt, hogy Romániának egy állandó hadsereget nyújtson, amely a 4000 kilométeres határt megfelelően meg tudja védelmezni. És nem pedig az, amit a bécsi táviratok jeleznek, hogy valami rendkívüli rés egészen új keletű veszedelemmel szálljon szembe. És így terjesztik azt a hírt is, hogy egy tábornokra bíztuk a vasutak igazgatását. Igen, csakhogy ezt már rögtön a fegyverszünet után megtettük és én csak megbecsülni tudom ezt az okos eljárást, hogy így megvan a szükséges kapcsolat abban az esetben, ha valami baj fenyegetne. Néhány héttel ezelőtt Ionescu tábornokot nevezték ki erre a helyre, egyszerűen azért, mert elődje lemondott. Ami pedig a keleti veszedelmet illeti, ebben a pillanatban nincs ok különösebb aggodalomra. Azt mondják, hogy hat bolseviki hadosztályt vontak össze a Dnyeszternél. A bolseviki hadosztályok csak vázai egy rendes divíziónak s mindössze 3000 embert számlálnak. Ha pedig 18.000 orosz katona áll határainkon, úgy hiszem, nincs mit félnünk. Nem gondolom egyébként, hogy a szovjet ilyen kockázatos vállalkozásba belemenne. Sokat nem nyerhet, viszont kockára teszi azokat a babérokat, melyeket minden különösebb megerőltetés nélkül Wranger ellen szerzett. Mi békében vagyunk a szovjettel. Zsinovieff kijelentette, hogy a népbiztosoknak nincs semmi támadó szándékuk s nekünk egyelőre nincs semmi okunk, hogy ebben kételkedjünk. — De félnek a magyar támadástól ? Az igaz, hogy felhívtuk a követi konferencia figyelmét azokra a csapatösszevonásokra, melyeket a magyarok tesznek határunkon és rámutattunk arra, hogy Magyarország olyan hadsereget és olyan pótkereteket tart fenn, amelyek jóval felülmúlják a trianoni békeszerződés határozmányait. Egyes személyiségeik azzal áltatják Budapesten a magyarokat, hogy ezt a békeszerződést még lehet módosítani. Ha határkiigazításról volna szó, úgy mi kívánhatnánk sok román községet (?) amely Magyarországban maradt és a mintegy 125000 tótot, akik kifejezetten kérték védelmünket a magyarok ellen. De ha rá is tereljük erre a figyelmet, mégis nem ijedünk meg és tudjuk, hogy az a kis ántánt, melyet Magyarország szomszédai kötöttek, hatásosan sakkba fogja tartani őket. Csak tőzsde manipuláció az egész. Arra a kérdésre, hogy mégis hogy magyarázza, hogy ilyen pesszimisztikus hírek látnak napvilágot, Ghika herceg így válaszolt : — Az egész csak börzemanőver. Néhány nap múlva kell beváltanunk államadósságunk szelvényeit. Vannak bizonyos nemzetközi pénzügyi körök, akiknek érdekében áll, hogy a román pénz essen és ezért híresztelnek bőségesen ilyen rémhíreket. A párisi börze zárlata felé bizonyos egyéniségek szélnek eresztették ezeket a híreket, és erre a jel mindjárt öt-hat ponttal esett. Így Haller tábornok lengyel hadseregét entente-pénzzel és felszereléssel küldötték a bolsevikok ellen. Kelet-Galíciában a lengyelek első fegyverténye az volt, hogy a bolsevikok ellen az ukrán határra felvonult ukrán hadsereg háta mögött elfoglalták Lemberget Ez 1919. júniusában történt. A lengyelek azonban a harctéren küzdő ukrán hadsereg ellen fordultak, azt leszerelték és az egész országot elfoglalták. A bolsevikok támadását Nagy-Ukrajna megállította, úgy, hogy a lengyel hadsereg a bolsevikokkal nem is került érintkezésbe. Az ukrán hadseregnek nagyobbik, része a lengyelek elől Nagy Ukrajnába menekült, ahol tovább harcoltak az orosz bolsevikok ellen és Pavlenko nagy-ukrajnai tábornok vezénylete alatt egyesültek. A nyugatukrajnai kormány tagjai, dr. Petrusievitch Jenő elnök, dr. Singalievitch Volodmir, dr. Levickyj Jenő, Witvickyj István dr. Bécsbe menekültek több volt osztrák birodalmi gyűlési taggal egyetemben, a berlini, bécsi, budapesti, prágai, londoni, párisi, berni, római követségekkel fenntartották az érintkezést és fenntartották magukat a követségeket, amelyek épp oly externális kiváltságokat élveztek mindenhol, mint bármilyen más elismert állam követei. A budapesti követ Biberovitca Jaroszlaw volt, aki az osztrákmagyar hadseregben mint őrnagy szolgált. A budapesti követséget azonban Bernből kapott instrukció alapján fel fogják oszlatni. Ennek a ténynek az előzménye az, hogy az ukrán kiküldöttek a Bernben összegyűlt népszövetség előtt megjelentek, azonban Nyugatukrajna ügyét elintézni nem sikerült és így elhatározták, hogy elsősorban a budapesti követséget fogják megszüntetni. A keletgalíciai kérdés még mindig nincs tisztázva. Az angol politika álláspontja az, hogy Nyugat-Ukrajnát, mint független államot kell az oroszok és a lengyelek közé ékelni, ami különösen a bolseviki veszedelem miatt és Drohobic és Boriszlav gazdag petróleumforrásainak a szempontjából fontos. Prágai lapjelentések szerint Kelet-Galíciát a kis-entente országainak kezelése alá akarja helyezni a nagyentente, hogy így biztosítsa a keletgaliciai gazdasági errőforrások kiaknázását. Magyar képviselők óvást emelnek a világ minden parlamentjében a béke ellen. Emlékezetes még,hogy a béke ratifikálása ellen ötvenhárom nemzetgyűlési képviselő állást foglalt és kijelentette, hogy a béke becikkelyezéséhez nem járul hozzá. A képviselők a javaslat tárgyalása előtt kivonultak a Házból és a kupolateremben deklarációt fogadtak el, amelyben arra való hivatkozással, hogy a tényleg megszállott, jogilag azonban Magyarországhoz tartozó területek lakossága az antant magatartása következtében nem küldhetett képviselőket a Házba és így most a nemzetgyűlésen csak a Csonka-Magyarországnak van képviselete. Kimondották, hogy nem tartják a nemzetgyűlést feljogosítottnak a nemeztgyűlésen nem képviselt állampolgárok sorsáról való döntésre. Ezt a deklarációt most a nem ratifikáló képviselők a világ összes parlamentjeinek és a parlamentek minden egyes tagjának megküldtélt memorandum kíséretében, amelyben a a trianoni béke ellen óvást emelnek. Követek--állam nélkül Feloszlott Kelet Galícia budapesti követsége. 1918. október 22-én a négy és félmillió lakost számláló keletgalíciai ruténség köztársasággá nyilvánította államformáját, dr Holubovicsnak, a volt osztrák Reichsrath tagjának elnöklete alatt. Károly király elismerte Nyugatukrajna önállóságát A volt osztrák birodalmi gyűlés és a Reichsrath tagjaiból alakult nemzeti tanács vezette a köztársaság ügyeit. A meglehetősen nagy kiterjedésű állam lakossága rutén, tizenegy százalék zsidó és tizenhárom százalék lengyel kivételével. Grekow és Krauss volt osztrák-magyar tábornokok, semmiből fegyelmezett hadsereget teremtettek. Ebben a hadseregben magyar tisztek is szolgáltak, akik örömmel vettek részt a bolsevikok ellen való hadjáratban, így többek között Papp ezredes volt a stryji hadtest vezérkari főnöke. Ugyanakkor azonban Nyugatukrajna Lengyelországgal is szembetalálta magát, mert a lengyelek Lemberget szerették volna magukhoz csatolni. Az orosz veszedelem az entente beavatkozását vonta maga után és Mégis huncut a német! Debrecenből jelentik : A Bécs melletti Stockerauból levél érkezett a debreceni polgármesteri hivatalba. A szép kék borítékba zárt levélen a következő szokatlan címzés volt: Nagy miltoságos Warosbiszolmi Debreczin Hungária A furcsa címzésű borítékot érthető kíváncsisággal bontotta fel Balogh Sándor dr polgármesteri titkár és a levélben a következőket olvasta : Nagy zagós Ur, kirem szipen hogy igas-e, von oton Debreczinbe egy Ur Ludvig Koloman (Kálmán) neveszik is vone reki is igaz hogy von neki nagy Tegelete is sok Födje mer in tülem kime elő pins is kirem szipen ha igos írjon in nekem viszer Bejeket bele tezem a Levilba is igos hogy lakik aton