HOLMI, 2007 (19. évfolyam, 1-12. szám)
4. szám - FIGYELŐ - Fenyő Ervin: Észrevételek Spira György könyvéről (Spira György: Széchenyiről)
534 • Figyelő lóban csak irodalmi muzeológusok és művészettörténészek állíthatnak össze. Hiszen tárgyi hagyatékáról, híres gyűjteményeiről, a jubileumra neki küldött ajándékokról lesz benne szó. A kézirat- és könyvkatalógus után reméljük, nem kell sokáig várnunk. Kerényi Ferenc ÉSZREVÉTELEK SPIRA GYÖRGY KÖNYVÉRŐL Spira György: Széchenyiről Logod Bt., 2005. 290 oldal, 2500 forint Spira György 2005-ben volt nyolcvanéves. Tiszteletére a Logod Bt. Széchenyi István szeptember 21-i születésnapjára megjelentette Széchenyiről című könyvét, melyben a szerző Széchenyi-tanulmányainak új válogatását tette közzé. Spira Széchenyiről írta doktori értekezését ( 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a, Akadémiai Kiadó, 1964), könyvét népszerűsítő formában is megjelentette 1979-ben (Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban). A Szépirodalmi Kiadónál 1991-ben kiadott Széchenyi István Válogatott Művei három kötetének főszerkesztője, a kiadvány összehangolója, az 1847 és 1851 között írott írások, naplók válogatója és szerkesztője ugyancsak ő volt. De írt mást is Széchenyi Istvánról. Az újjáéledő Széchenyi vagy a legnagyobb magyar szatirikus címmel megrendelt, ám le nem forgatott filmforgatókönyvét 1995-ben a Széphalom Könyvműhely adta ki. Más köteteiben is foglalkozik Széchenyi személyével: Négy magyar sors című könyvében (Magvető, 1983) éppúgy, mint a Jottányit se a negyvennyolcból! (Gondolat, 1989) vagy a Vad tűzzel (Osiris, 2000) című tanulmánykötetekben. Spira a magyar történettudomány egyik legmagasabb szintű művelője, a szerkesztés és könyvalkotás nagy mestere. Vad tűzzel című kötete egész történelmi korszakot idézett fel kisebb-nagyobb résztanulmányok segítségével; az eddig nem említett A pestiek Petőfi és Haynau között (Enciklopédia, 1998) című sajátos történelmi dokumentumkrónikai műfaját meghatározni is nehéz apró részletek összeépítésével, szépprózai eszközökkel, a krónikás precizitásával idézte fel, mi történt 1848- 1849-ben Pest-Budán. Most megjelent könyve sodró erejű olvasmány. A közölt tanulmányok esetében ez alkalommal nem az eredetiség volt fontos, hiszen a kötet minden írása megjelent már korábban, hanem a személy, akit a cikkek megidéznek. Meg a történész algoritmusa. A Széchenyiről szóló munka igen jól tagolható. Három nagy egységből áll. Két bevezető tanulmány a könyv első egysége. „ Széchenyi szelleme csak akkor térhetne nyugovóra, ha az egymást váltó nemzedékek szívében és elméjében találná meg illő helyét. Az utókor azonban nem szívében és elméjében, csak városainak közterein állítja fel szobrait, nem szívében és elméjében, csak száján hordozza nagy nevét. A halott Széchenyi - akár az élő - nem fényleni, hanem hatni akar, de a halottat is - akár az élőt - éppen azok fogadják leghűvösebben, akik számára legtöbb a mondanivalója, s azok magasztalják leghangosabban, akik legkevésbé érhetnek lábának nyomába. ” Udvariatlan beköszöntő. A tanulmány címe: Széchenyi tragikus útja. Spira felidézi az életében is félreértett-félremagyarázott, bonyolult ellentmondások és helyzetek között élő Széchenyi István politikusi pályáját. Az ellentmondások, nemegyszer önellentmondások láttatása a tanulmány nagy értéke. Sűrű szövésű írás ez. Aprólékosan részletező, mégis egyetlen, nagy indítékból formált. Emlékeztetnék az ellentmondásokra, melyekre Spira felhívja figyelmünket. A felsorolásban néhány kiegészítésem is szerepel. A magyar nyelvművelés céljára akadémiát alapító Széchenyi István gróf élete végéig németül írja naplóit. Kíméletlen őszinteséggel ostorozza honfitársait - nincs nála önzetlenebb harcosa a magyarság ügyének. Nyugati kultúrán nevelkedik - Magyarországon akarja tapasztalatait gyümölcsöztetni. Ifjúkorában katona, tele vadsággal, de önváddal is hívő katolikus - aki egész életében kacérkodik az öngyilkossággal, s így is fejezi be földi pályafutását. Fiatalkorában folytonos szerelmi ügyektől szenved - de tíz évig képes állhatatos hűséggel, látszólag reménytelen helyzetben imádni egy aszszonyt, aki másnak a felesége. Közben lóversenyt létesít, akadémiát alapít, hidat épít. Könyvet ír a hitelről. Felismeri, hogy a rendi keretek nem alkalmasak arra, hogy az ország egészsé