Hölgyfutár, 1857. január-július (8. évfolyam, 1-145. szám)

1857-02-05 / 28. szám

Budapest. 8-dik havi folyamat. 28 Csütörtök. Február 5-kén. 185 T. HÖLGYFUTÁR Megjelenik ünnep- és vasárnapot kivévén, mindennap délután , divatképek s egyéb műmellékletekkel és rajzokkal. Szerkesztőségi szállás : Ujvilág utca, 1-ső sz., 2-dik emelet , hová minden a lapot illető küldemények, kéziratok, előfizetés, és hirdetések utasitandók. Szerkesztőségi ügyekben értekezhetni minden nap délelőtt 9-től 1 óráig. Közlöny az irodalom, társaséret, művészet és divat köréből. {«41ív.(’/ £) Felelős szerkesztő s kiadó : TÓTH KALIBA5 \tAto, y Előfizetési díj : . . . Postán: egész évre..................Ifi frt. felévrtre........................9 „ évnegyedre..................5 „ Budapesten: házhozküldetéssel egész évre............................13 frt. félévre.........................7 „ évnegyedre .... 4 „ Egy hónapra . . 1 frt. 30 kr Hirdetések soronkint 3 ezüst kr.ért fogadtatnak el, és gyorsan közöltétnek. Sok a föveny........ Sok a föveny a Sajóban, Gabonaszem száz csomóban , Sok a felhő a nagy égen, De több az én ellenségem. A merre én kelek, járok , Száll utánam nehéz átok , Ha van szembe jó emberem, Hátam mögött tör ellenem. Dúlnak , fúlnak ! én meg hagyom, Pedig félek tőlök nagyon , Igy félek , mint a haláltól, Vagy a magam árnyékától. Lássa meg az isten őket, Áldja is meg isten őket, Áldja is meg, azt se bánom , De úgy a mint én kívánom. Lévai József: SZÁN-VERSENY. (Barátnőm emlékiratából.) Kemperen Ritától. (Folytatás). — A kisasszony ügyeljen —szólt sokszor szigorral, midőn nevelőnöm némely francia regény tanúságára hivatkozott, s fejtegette a legtöbb emberre váró életfájdalmakat — hogy leányomnak minél több nyelv és zeneismerete legyen, egyik műveltségét, másik lélek magaságát emelendi, fejleszti; i igyekezzék, hogy a családnál szükséges varrásfélék rendbentartása és elkészítésénél ne szoruljon másra ; szerezzen neki a gazdaság körül is minél több ismerete ; egyeztesse meg a magasb műveltséget a háziassággal; a többi az én gondom, — émelygős életnézetével csakugyan ne bolygassa lányom egészséges kedélyét — mozga utána fogai között. Ő tehát azt hitte, legjobb ha minél továbbra halasztja a szokásos nagyvilágban! bemutatást, — egész azon korig, midőn már higgadtabban nézem a világ folyását, midőn nem hitegetem magam minden látszat és csalóka képpel, s a szivem fölötti őrködést higgadtabb lelkületemre, nem pedig ő vagy ama könnyelmű nőre bizhatja. Természetesen ezeket akkor még csak nem is sejtettem, előttem egyedül atyám áldozatkészsége, s szivjósága állt, amely egy soha nem remélt utazás gyönyöreiben óhajt részesíteni. E jelenet után a kilencedik napot már a birodalmi fővárosban töltöttük — innét Münchenbe utaztunk némi fogalmat szerzendők a festészet nagyságáról. Pár nap után Konstancba indultunk, hol Dezső sehogy sem érezte magát jól,mert atyám sokat beszélt Husztról, hogy égették meg az első reformátát, s hamvait a Rajnába szórták; mindezt én gyermekes félelem, s áhítattal hallgattam, sehogy sem volt kedvünk Dezső dőreségein kacagni. — Maineban kárpótlást vett magának Dezső elmulasztott hosszas hallgatásáért, s művészi páthosszal szavalta el minden vele érintkező ismerős vagy ismeretlennek a szép Fasztrada s Nagy Károly regéjét. Frankfurtban három aranyat adott azon szikár fiúnak , ki a Doni egyház megmutatására ajánlkozott, hogy vallaná be őszintén, mely napokon szokták titkon javítgatni János mester óráját, mely 400 év óta pontosan mutat évet, napot, és percet. Kölnben legjobban meggyűlt vele bajunk, midőn a város különböző részeiben a nevezetességeket néztük, a nagyravágyó Engeber érsek által a 8-dik században épitni kezdett egyházat, s a hozzá kötött mondát áhítattal hallgatták, mint lépett építője szerződésre az ördöggel, s mivel az be nem váltotta szavát, ő sem segítette neki az építést, igy volt az építés még akkor is befejezetlenül sat., de midőn az óra 3 negyedet ütött, D ez s ő ott hagyott bennünket, a hosszú képű regélővel s rohant a városház elé, hogy tornya órájának ütésekor jelen legyen, s az óra körül minden ütéskor nyelvét öltögető gúnyalak látásánál szivéből kikacaghassa magát, mely szenvedélye, meglehetős menyiségü bámulót gyűjtött össze körülötte. Achenban a Dom egy űrében Nagy Károly fejedelem csontvázát bámultuk, s a hozzá kötött regét hallgattuk , hogy halála után kezében tartva királyi pálcáját körme anyira megnőtt, miszerint keztyűjét áttörte, s miként vágatta le Ottó a halála után nőtt körmöket, s fogait szedette ki a nagy királynak, miért éjjel megjelent nála a mozgatott halott, megjósolta hogy nem ér öregséget, s ebből Dezső szótagot sem hallott. Közel hozzánk egy gyönyörű szőke leány állt, azzal akarta elhitetni, hogy ha ő volna Ez a palota — gróf, s a szőke gyermek 3-dik Ottó húga a bájos Mathid, bár a Sadijáték legkisebb vonása is ismeretlen előtte, de menyre földre esküdött, hogy ő is nőül nyerné őt; menyit hitt el ebből a szép ismeretlen , nem tudjuk, csak hogy Rajna mentében anyjával együtt úti társunkkal ajánlkozott. Hollandiában azonban,hol az utcán fák alatt beáznak Hollandiának gyönyörű leányai, kiknek arcbőre a világon legszebb, és kik Dezsőt egészen kiverték eszméletéből, anyira megzavarták a számitó mamát, hogy egy egész napot sem időzve velünk Amsterdamba, Haágba, mint mondáreá váró rokonaihoz sietett. Mi vissza maradtunk Leydenban, hol Dezső Vanderwerff Péter hősi tetteitől áthatva, hőssé alakult, s teljesen elfeledé hűtlen utitársunkat. Antwerpenben a notredami egyház gyönyörű épületét bámultuk — Napoleon brüsszeli csipkéhez hasonlitó kőmunkáját — hangzott hátam mögött hazám édes nyelvén. Csak, ki hónapokon át nélkülözé nemzete nyelvét, tudhatja mi édes volt reám nézve e meglépés — hirtelen fordultam vissza, gyönyörű szőke ifjú állt ott, egy reám nézve jelentéktelen más alakkal karöltve. — Melyiké lehetett e hang... suttogám ... nem nem! hazám nyelvét csak ő tudta ily édesen kiejteni — gondolom — s nem volt bátorságom még egyszer visszanézni. — Boszantó reám nézve — szólt ismét — hogy te föl sem veszed e harangjátékot, mely engem végtelenül meglepett. — Engem is — akarom válaszolni — pedig e pillanatban .