Hóman Bálint: Második könyv: XIII-XIV. század 2. A magyar nagyhatalom - Harmadik könyv: XV. század 1. A nagybirtok uralma - Hóman-Szekfű: Magyar történet 2. (Budapest, 1936)
Kútfők és irodalom
HARMADIK KÖNYV forduló nagybirtokos főnemeseinek és tartományurainak bukásáról és az új arisztokrácia kialakulásáról tudósaink hű képet rajzoltak, e folyamat gazdasági, társadalmi s egyben politikai következményeit nem mérték fel a maga teljességében. Az Anjou-korban is immensis kiterjedésű nagybirtok-komplexumokról hallunk beszélni, holott a századvégi nagybirtoktestek és tartományuraságok széttöredezése után ilyenek a XIV. és XV. század fordulójáig nem keletkeztek. A tényleges viszonyok megismerése végett kísérletet tettem az Anjou-kor birtokstatisztikájának kidolgozására. E merész kísérlet alapjául Csánki Dezső hatalmas művének (Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I—III., V/1., 1890—1913, továbbá Kőrös megye a XV. században, 1893) és Tagányi—Réthy—Kádár: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája, I—VI. Dés, 1904 adatai szolgáltak. A várak és helységek — városok, községek, praediumok — Hunyadi-kori birtoklási viszonyai mellett az Anjou-koriakat is jórészt feltüntető vagy legalább is biztos következtetésekre módot nyújtó, rendszeresen feldolgozott adatok hatalmas tömkelegéből ez ország kétharmad részénél nagyobb területnek birtokstatisztikai képe bontakozik ki. A többi országrészek — tíz északnyugati s három erdélyi vármegye, a mai Verőce megye kis részét felölelő verőcei királyi, zágrábi püspöki uradalmak és Varasd megye, a jász-kún terület, a Székelyföld, az erdélyi szászok királyföldje, Beszterce és Brassó vidéke — tekintetében Csánki művének befejezetlensége miatt közvetett következtetésekre voltam utalva. De a tájékozódást itt is lehetővé tette a várakra, városokra és nevezetesebb uradalmakra vonatkozó adatok ismerete, amelyeket Szabó Károlyiak —a Csánki művéhez hasonlóan gróf Teleki József nagy művének kiegészítéséül szánt — történetföldrajzi összeállítása (Teleki: slunyadiak kora, VI/1., 1863), Szerémi (hg. Odescalchi Artúr) és Ernyey József: A Majthényiak és a Felvidék, 1913, Kővári László: Erdély építészeti emlékei, Kolozsvár, 1866 és Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, I—III. 1901 című művei hoztak napvilágra. Ez összefoglaló művek mellett jó hasznát vettem több kisebb birtoktörténeti és genealógiai tanulmánynak, melyek közül csak példaképen hivatkozom a következőkre: Wenzel Gusztáv: Stibor vajda, 1875, Pesty Frigyes: Brankovics György rác despota birtokviszonyai Magyarországban, 1877, Karácsonyi: A Lackfiak története (Délmagyarországi Tört. és Rég. Értesítő. III. 1887), A Csanád-nemzetség birtokviszonyai (u. o. I—II. 1885—86), A kerekegyházi Lackfiak családfája (Turul, 1886), Békés megye nemzetségei (Békésvármegyei Rég. Társ. Évkönyve. XI. 1885), A Hunyadiak békésmegyei birtokai és a dobozi Dánfiak (u. o. XII. 1885—86), Kisnemesi élet Békés megyében (u. o. XVI. 1892), Csánki: A régi Szeghalom és Füzesgyarmat népességi és birtokstatisztikája (u. o. XVI. 1892), Wertner Mór: A Garaiak (Századok, 1897), a Horvátiak elei (u. o.), Kemény fia Lőrinc nádor és utódai (u. o. 1892, v. ö. Puky: A Matucsinaiak, Turul, 1893), Az első Kórógyiak (Turul, 1892), A ruszkai Dobó-, Pálóczi- és Bátor-családok közös leszármazása (Turul, 1902, v. ö. Kállay Ubul cikkét, u. o. 1903), Smaragd vajda utódai (Turul, 1897), Az onódi (bölcsi, szamosszegi) Czudarak genealógiája (u. o. 1891), Az óvári és vöröskői Volfárt-család (u. o. 1892 és 1897), Esztergomi érsekek (Telegdi— Kaplai—Vásári-rokonság; u. o. 1912), Komáromy András: Dózsa nádor és a Debreczeni-család (u. o. 1891), A Perényiek (Nagy Iván Családtörténeti Értesítő, III., IV.), Borovszky: A nagylaki uradalom (Akad. Ért., 1900), Muhoray: A Horváti- és Parisznyai-családok (Századok, 1896), Pór Antal: Nagymartoniak és Kanizsaiak közti rokonság (Turul, 1892), Az Osl-nemzetség története (u. o. 1890), A Nagymartoniak (u. o. 1889), Rénold nádor és ivadéka (u. o. 1889), Gilétfi László veszprémi püspök (u. o. 1901), Demeter bíboros esztergomi érsek (Esztergomvidéki Rég. és Tört. Társ. Évk., I., 1898), Csánki: Ajnárdfiak és Matucsinaiak (Századok, 1893), Nagy Iván: A Losonciak és Bánfiak nemzedékrendje (Turul, 1883, u. o. még Nagy Imre és gr. Lázár Miklós cikkeit u. o. 1883, 1884), Kállay Ubul: A Tornaiakról (u. o. 1901), Czudar László váradi kanonok (u. o. 1904), Daróczy: A Paksiak (u. o. 1911), Holub: Himfi Benedek (u. o. 1922—23), Daróczy és Keresztes: Zákányiak és Korbáviai grófok (u. o. 1924—26), Keresztes: A Rozgonyiak (u. o.