Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-05-04 / 35. szám

földje, melyet fanatikus lakóitól, mint Gordon angol író őket nevezi, úgy is elakartak venni, elzálogosittatott, találkoztak haszonbérlők, kik ily biztositékra, hypothékára, a’ pénzt rögtön előteremték. Egy 50,000 főből álló sereg kül­detett tehát Izlandba , a’ legkegyetlenebbeket a’ kegyetlenség mesteri üzésében, a’ jámbor skó­­tziai puritánusok haladták felyül. Izlandnak ilyen móddal tökélletes meghódítása után minden Iz­­landi, ki angol földre lépett, a’ legbizonyosabb ha­lál martalékjává lett. A’ foglyok mind leöldös­­tettek; a hajóbeliek, kötözve a’ tengerbe há­nyattak. Bizonyos Matthew nevű ezredes, a’ katholikus parasztokat több napiglan nyúlak gya­nánt vadászgatá, és közzülök több százat le­lőtt. — ,,Végre“ így ir Hege­wisch inkább gú­nyolni mint roszszalni látszó kitétellel „1649-b. Károly lefejezteték, csak hogy Izland nyomo­­ruságának kelyhe csordúltig megteljen.“ Crom­well a’ nyakas, sötét puritánusi barbarus és des­­pota lett a’ sereg vezére; rablás, gyújtogatás, gyilkolás, mindennémü kicsapongások, a’legfe­ketébb gaztettek nyomba kisérték, neve, bor­zadást gerjesztő emléke a’ szigeten még máig sem aludt­ ki. Drogheda város, végső kétség­­be­eséssel védelmező magát. Cromwell, ostrom­lás közben annak kimillést igére, ha magát megadná. Ez megtörtént, és a­ hitszegé az e­­gész őrsereg lenyakaztatását parancsolá. A­ vér­ontás öt napig tartott, s berekesztésül az egy­házban ezer lakos öldöstetett­ meg. ,,Ki vitte véghez e’ nagy munkát?“ így h­a a’ parlament­hez. — ,,Az istenség lelke vala az, és nem a’ mi saját hatalmunk.“ Hasonlólag Francziaország­­ban is körül belől száz évvel későbben szint­úgy isteni végzésről vala szó, midőn nehány fa­lubeli községek, katonai erő által, a' katholika egyháztóli elszakadásra kénszerűttettek. A’ so­kaktól magasztalt Ludlow az ily eseményekre hidegvérüleg azt a' megjegyzést teszi, hogy szükséges volt hathatós példát tenni. Ugyan ez a’ bánásmód Wexford várossá lakossain is ismé­­teltetett. Miután végre a’ hadi poroszlók véres munkálataikban elfáradtak­, a’ törvény emberei őket nyomba követték. Leland történetíró saj­nálja, hogy 200 törvényes kivégeztetéssel be­érték. A’ vérontást vagyon elkobzások váltot­tá­k­ fel, melyekre nézve, ki is font sterlinget meghaladó értékkel bírt, az csak életét ment­heté­ meg; de a­ ki kevesebbel bírt is még a­­zért koránt sem vala biztos. Mintegy 20,000 ember hurczoltatott a’ nyugotindiai szigetekre, hol mint rabszolgák eladattak. „Mind ez javuk­ra és a’ közjó tekintetéből történik“ mondá Crom­well egy ügyvivője. Közel 40,000 kathol­us Izlandiak a’ kivándorlásban találák egyedüli me­nedéküket. Mind ezen intézkedések folytában, a’ né­pesség jóval alább szállott ugyan , de egészi­g még sem lehete azt kiirtani; pedig ez vala leg­alább a három tartományokban czélba véve , a’ negyedik t. i. Connaught, a' mar­adék népség béfogadására volt szánva. A' terv rögtön telje­sedésbe is vétetett. Ha valaki vonakodott magát ahoz alkalmaztatni, vagy talán eme vakbuzgó protestánsok kedvezésére számot tartani merész­re, tehát „pokolba veled vagy Connaughtba“ volt a felelet. A­ határok ezutáni átlépése, ha­lállal büntettetett. E’ rendszert a városokban is gyakorlatba vették, a­mi „városok tisztoga­tásának neveztelék“ clearing the town. Az ezekből elüzöttek ugyan angolok ivadékai, de még is katholikusok valának. Ily ’s hasonló erőszakoskodások által Is­land 5 millió hald földje tulajdonossát elveszte, és skótziai ’s angol szerencsevadászok prédá­jává levő, kik mint éhes ragadozó állatok azo­kat magok számára elrabolták. A’ városokba a­ reszpublikai hit­ sereg katonái telepittettek­ meg. A’ sötét puritánusi elem uralkodása Izlandot leginkább ez időszakban nyomta. II. K­ároly, meggyilkolt apja thronussát el­­fog­­­alá. A’ katholikusoknak egy világsugár lát­­szék derülni, de ez is csak rövid perczig tar­tó káprázalat vala. A’ büntető törvények elle­nek megújittattak; többen, kik panaszokat Lon­donban bényujtani kívánták, elfogattak; töb­ben ismét, kik magokat elrablóit földbirtokaik­ba tettlegesen viszszahelyezék, mint pártütök megfenyittettek. Károly helytartói mind azokra, kik a’ protestáns isteni tiszteletet nem látoga­­ták, ismét pénzbeli büntetéseket szabtak. Csak­ugyan egy törvényszék court of claims, ál­líttatott­ fel, mely elölt minden Izlandinak, a korábbi lázzadásbani részvétlenségét bebizonyí­tani, ’s ez által elfoglalt birtokait viszszaszerez­­ni joga és alkalma volt. A­ süker eleinte sokak­ra nézve kedvezőleg ütött­ ki, és imét aggódás fogá­ el az új birtokosokat ,,a’ papismus kezdi

Next