Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-03-23 / 23. szám
ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FEREHICZ, professor. ------«4 ELSŐ ESZTENDŐ. e.«.-----Alsó Félév. Kolozsvár. Kedden martzius 23- 1841. 23-dik szám. Vártalomi Erdély történetei rövid átnézése a’ Bels. Ausztriai ház idejéig. (Folytatás) Professor Szilágyi Szerencstől. Szyria a’ Török alatt., Erdély Történetei rövid átnézése a* Fels. Ausztriai ház idejéig*. Professor SZILÁOTI FERENCZtől. KZIHHELY. Kezdettől a* Kobácel ütközetig. (Folytatás) Mátyás 1468-b. egy igazságtalan, országa érdekével öszve nem férő, ötét vakbuzgóság eszközévé tevő háborút kezdett. Csehország királya Podiebrád György,—kinek leánya Katalin Mátyás hitvesse volt, de még 1463 a’ bozniai táborozás alatt meghalt, — a’ Huszsziták értelmét követte, pártfogolta, ’s azért II. Pál pápa haragját magára vonta, kitől felszóllitva, valamint III. Fridrik ösztönözéséből, Mátyás volt apossának, ’s mint maga megismerte, jóltévőjének hadat szent. A’ háború változó szerencsével folyt Podiebrád azonban veje hálátlanságát azzal boszszulá meg, hogy étet a’ cseh koronától mire vágyott, elejté; mert ajánlására a’ Csehek lengyel herczeg Ulászlót választák meg, kit 1471b. Podiebrád halála után, Prágába hiván, ott megkoronáztak. Mátyás ugyan felvette a’ cseh királyi czímet, de azon ország birtokához nem juthatott, bár az oda tartozó Morvát és Sziléziát, valamint majd Luzatziát is elfoglalta, ’s minekutánna nyolcz esztendő múlva, 1479 b. Ulászlóval megbékéltett, ötét Cseh királynak megismerte, azok nálla maradtak. — De azalatt mig Mátyás idegen korona után kapkodott, a’ magáét szinte elvesztette, egy 1471 b. Magyarországon ellene formált öszveesküvés következéséül, melynek feje volt, legbiztosabb embere Vitéz János, hajdani tanítója, kit 1465-b. az esztergomi érseki székre emelt. Kazimir lengyel herczeg, ezek hívására sereggel jött Magyarországra, ’s Hatvannál Pesthez közel megállapodott, de nem kicsi bámulására, párthívei helyett Mátyás táborára bukkanván, kéntelen vala Lengyelországba viszszavonulni, 's a’ zendülés elnyomatott. Vitézt következőleg a’ király fogságra tétette, ki ebből származott kedvetlenségében ’s bánatjában meghalt. — Az 1474-k. esztendőben Erdélyben nyughatatlan mozgások , háborgások történtek. A’ békételenek e’ kis országban, hihetőleg a’ lakosok fellármázásával bűnös czélzataiknak könnyebben végrehajtását reméllvén, elterjesztették • 23 '• ' ‘