Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-03-23 / 23. szám

ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FEREHICZ, professor. ------«4 ELSŐ ESZTENDŐ. e.«.-----­Alsó Félév. Kolozsvár. Kedden martzius 23-­ 1841. 23-dik szám. Vártalom­i Erdély történetei rövid átnézése a’ Bels. Ausztriai ház idejéig. (Folytatás) Professor Szilágyi Szerencstől. Szyria a’ Török alatt., Erdély Történetei rövid átnézése a* Fels. Ausztriai h­áz idejéig*. Professor SZILÁOTI FERENCZtől. K­­ZIHHELY. Kezdettől a* Kobácel ütközetig. (Folytatás) Mátyás 1468-b. egy igazságtalan, országa érdekével öszve nem férő, ötét vakbuzgóság eszközévé tevő háborút kezdett. Csehország ki­rálya Podiebrád György,—kinek leánya Katalin Mátyás hitvesse volt, de még 1463 a’ bozniai táborozás alatt meghalt, — a’ Huszsziták értel­mét követte, pártfogolta, ’s azért II. Pál pápa haragját magára vonta, kitől felszóllitva, vala­mint III. Fridrik ösztönözéséből, Mátyás volt apossának, ’s mint maga megismerte, jóltévőjé­­nek hadat szent. A’ háború változó szerencsé­vel folyt­­ Podiebrád azonban veje hálátlansá­gát azzal boszszulá­ meg, hogy étet a’ cseh ko­ronától mire vágyott, elejté; mert ajánlására a’ Csehek lengyel herczeg Ulászlót választák­ meg, kit 1471­b. Podiebrád halála után, Prágába hiván, ott megkoronáztak. Mátyás ugyan felvet­te a’ cseh királyi czímet, de azon ország birto­kához nem juthatott, bár az oda tartozó Morvát és Sziléziát, valamint majd Luzatziát is elfoglal­ta, ’s minekutánna nyolcz esztendő múlva, 1479 b. Ulászlóval megbékéltett, ötét Cseh királynak megismerte, azok nálla maradtak. — De azalatt mig Mátyás idegen korona után kapkodott, a’ magáét szinte elvesztette, egy 1471­ b. Magyarországon ellene formált öszve­­esküvés következéséül, melynek feje volt, leg­biztosabb embere Vitéz János, hajdani tanító­ja, kit 1465-b. az esztergomi érseki székre e­­melt. Kazimir lengyel herczeg, ezek hívására sereggel jött Magyarországra, ’s Hatvannál Pest­hez közel megállapodott, de nem kicsi bámu­lására, párthívei helyett Mátyás táborára buk­kanván, kéntelen vala Lengyelországba viszsza­­vonulni, 's a’ zendülés elnyomatott. Vitézt kö­vetkezőleg a’ király fogságra tétette, ki ebből származott kedvetlenségében ’s bánatjában meg­halt. — Az 1474-k. esztendőben Erdélyben nyug­hatatlan mozgások , háborgások történtek. A’ bé­­kételenek e’ kis országban, hihetőleg a’ lako­sok fellármázásával bűnös czélzataiknak kön­nyebben végrehajtását reméllvén, elterjesztették • 23 '• ' ‘

Next