Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-06-10 / 46. szám
HOM ÉS KÜLFÖLD. ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZIIÁGIYI FEJREISICZ,. professor. -------«»a MÁSODIK ESZTENDŐ, e.«»----Első Felév. Kolozsvár. Pénteken, Junius l€-n. 1942. Prík szám. Tarkifolom: A’ magyar nyelven levő erdélyi tusionai kéziratok. Benkö Jó.sef'-től. iiiidivim ÉMagÉHMMrflBBBMÍMBÉÉÉÉÍÉÉÉÍBáfcMÉB A* magyar nyelven lévő erdélyi históriai kéziratok. *) Benkő József-tár . Magyarország históriájának megírásábannagyérdemű s értelmű férfiak fáradoztak,, a’ mint nyilván bizonyítják, az önnön historias munkáik,, melyek nagyrészint nyomtatásban öszveséggel ki is adattattak nem régen Bécsben,, ama szép emlékezetű Schwandtner ur szorgalmatossága által,, im ezen nevezet alatti Scriptores Herum Bungar,hcarum.úr és minthogy Erdély is Magyarországhoz tartozott,, mig János király halálával, 1541b különös fejedelemséggé lett, ez okból, ennek sarkalatosabb dolgai s viszontagságai is azokban az írásokban előfordulnak. Ennek pedig Magyarországtól lett megkülönözésétől fogva, sokkal bővebb históriáját készítették deák nyelven nevezetes emberek, kiket többnyire elészámláltam , a’ néhai Bethlen Farkas ur Erdélyi Históriájának 5-d.. kötetje eleibe tett elöljáró beszédben. De minthogy némely dicséretes hazafiak Erdélyország históriáját született nyelvünkön is írogatták, mások pedig ha szintén formába nyomott históriát nem készítettek is, de ugyancsak a’ haza állapotját világositó írásokat és jegyzéseket hagytak magok után: legyen szabad köztülök az előttem ismeretesebbeket elészámlálnom, kézírásaikat megneveznem, és ezek az irántai közjóra intézett szándékomat némely kérelmeimmel együtt kijelentenem. I. Hídvégi báró Mikó Ferencz született Hidvégen 1586-b. és ámbár Erdélyt nem sokára igen háborús idők boritották el, még is mindazonáltal ifjúságának esztendeit nem csak fegyverviselésben ( a’ nemesi rendnek akkori módja szerént) hanem a’ tudományokban is dicséretesen gyakorolta; annyira is ment jó igyekezeti által, hogy Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek alatt tanács ur, kincstartó, királyi tábla asessora, Csik, Gyergyó és Kászon székeknek főkapitánnyá lenne, mig 1635-b. Szent Jakab havának 17-d. napján a’ halandóságból kiszállittatott. Irt szép históriát ez hazának dolgairól, melyben egyenes indulattal, és a dolgoknak czifrázása nélkül lefestette azt az időszakaszt, melynél keservesebb és nyomorúságosabb állapotban soha Erdély által nem ment,, úgymint 1594-töl fogva 1693*ig. írásának ime'titulust adta: Erdélyországnak siralmas állarpotjáról melyeket leirt Hídvégi Mikó Ferencz, és ajánlotta Bethlen Gábor fejedelemnek. A’ mint ezt a’ históriát sok 46. *) Q. Kemény Sámuel gyüjteménnyébol.