Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-11-21 / 93. szám
ték reá a’ tisztek a’ katonákat, hogy ezek az alkotmányt éltessék, azután is „éljen az alkotmány!“ kiáltások közzé sokszor vegyült az „éljen a’ király!“ kiáltás is. Csak nehány óra eltelése után gyűlt össze a’ palota előtt mintegy 4—5000 emberből álló népség. Kalergis dsidásai kivont karddal a’ városban ide oda vágtatva a’ békés lakosokat kapuik betörésével fenyegették, ’s a’ zendülésből részvételre vagy legalább a’ nép tömeg száma szaporítására így kénszeritették. Azonközben a’ miniszterek ajtói ebbe örök állíttattak és több státustanácsos; katonák által a’ tanácskozási terembe vitettek, hol a’ lázadás fejei, u. m. Metaxas, Ithigas, Palamides, Zographos, Psilas és mások már öszvegyültek volt. A’ zendülés csendesitése végett a’ király a’ palota erkélyéről a’ sergek vezéreihez intézte szavait, mondván „hogy ő hallotta kivánataikat, ’s ő azokat a’ miniszterekkel, státustanácscsal valamint szintén a’ hatalmasságokkal megfontolás alá veendi emlékeztette őket a’ görög nép boldogsága iránti gondoskodására és szeretetére , melylyel e’ nemzet iránt viseltetik, ’s felszólította, hogy mindnyájan lakjaikba csendesen térjenek viszsza.“ A’ nagy zaj és mozgás miatt lehetten volt a’ király szavait megérteni ; a’ katonáit is a’ palotától nagyon távol állottak, ’s igy minden beszéd, minden hang siker nélkül elhangozván, a’ király legottan írásbeli felszólítást bocsátott ki, melynek tartalma ugyan az volt, mit a’ király az erkélyről intézett vala a’ sergek vezéreihez. Sept. 15-kén jó reggel a’ király az öt hatalmasság követjeinek és a’ bajor residensnek írt, de a’ zendülők őrei e’ leveleket felfogták. Mig ezek ilyeténképpen történtek, a’ státustanács elkezdette volt tanácskozását. Az épület előtt erős őrség állott, az ülésben jelen voltak Spiró Mikos és Makrijanni ezredesek több más tisztekkel, kik közzül egyik kivont karddal a’ terem ajtaja alatt őrt állva a’ bé- és kijárást megakadályozta. Rhigas-Palainides kezdett beszélni , ’s a’ katonák dicséretre méltó magok viseletének nyilvános megismerését kivánta , azon katonákét t. i. kik a’ még nem létező alkotmányra esküjöhet leteendők voltak. Drosos-Mansolas azon nevezetes napot (sept. 15-két) idves eredményeiért innepnappá tenni kivánta. Mihelyt e’ javaslatok vagy is inkább kivánatok következtében , melyeknek a’ jelen fenyegető körülmények között senki ellen mondani nem bátorkodott, a’ megfelelő proclamatiok—felszólítások elkészíttettek. Pontos ezredes és Schinas státustanácsos a’ felszólítások szerkesztője az esküt letették , azután ugyan azon esküt a’ katonák előtt felolvasták és azokat legottan az alkotmányra (mely még csak képzetben létezett) megeskették. Mi megtörténvén, Zographos úgy nyilatkozott, tűivel nincs többé kormány, új kormányt kell választani ’s a’ nemzeti gyűlés rövid idő alatti öszvehivása és az alkotmány kiadása végett királyi rendelményt kell kívánni, ’s ha a’ király ő felsége e’ kivánatok elfogadását megtagadná , az alkotmányi királyi szék további fennmaradásáról kellene tanácskozni, ’s szükségesképpen Görögországban az alkotmányi elvnek kell fenntartatnia. Psilas a’ státustanácsi ülések folytonos tartását indítványozta, mig az elkezdett munka egészen végrehajtva leend, ’s a’ Zographos javaslatát helyeselvén, ő is t. i. Psilas kinyilatkoztatta, hogy ha a’ király az alkotmányt elfogadni nem akarja, a’ státustanács kötelessége leend a’ monarchiai elv épségben tartásáról gondoskodni , a’ nélkül hogy a’ mostani király személyére nézve tekintettel legyen. Taczis-Manginas kivánata szerint mindenek felett arra kell ügyelni, nehogy a’ hellén (görög) nemzet és státus függetlensége koczkára tétessék. E’ szónok, az örtiszt és mások bélépése miatt beszédét félbe szakasztani kéntelenittetett. Anastasios Pontos, ki egyik öszveeskütt ellen kemény kifejezésekkel élt, szinte hátul járt, mert Spiro-Mikos kardot rántott reá ’s csak mások közbelépésének köszönhette fantos státustanácsos, hogy ötét a’ felhevült Spiro nem szabdalta meg. Ilyetén körülmények köztt, a’ legelébb említett mozgalmi tanácsosokon kivül, egy státustanácsos sem bátorkodott tovább beszélni. A’ tanácskozás további folyama alatt Makrijanni ezredes a’ miniszterségre kijelelt új egyének névjegyzékét a’ státustanácsnak bemutatta. (Csak ugyan későbbben ugyan azon kijelölt egyének neveztettekki.) Taczis-Manginas kinyilatkoztatta ugyan, hogy jobb lenne ha a’ státustanács maga ajánlana 10 vagy 15 egyént, kik közzül a’ király szabadon választhasson s de a’ mód melylyel a’ miniszteri kijeleltek a’ statustanács ebbe terjesztettek, vagy jobban mondva a’ tanácsra tolattak, Taczis Manginásnak hallgatást tanácsolt, ’s azért ez is jobb és okosabb dolognak tartotta tovább nem ellenkezni, indítványoztatott továbbá, hogy a’ miniszterek a státustanácsnak tartozzanak számot adni, de