Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-21 / 15. szám

volna, ha más körülmények nem járulának hozzá, melyek köztt a’ következő esemény volt a’ legfontosabb. Egy spanyol vagy portu­­gali hajó, (ezen két nemzet t. i. abban az időben egy korona alatt volt egyesülve) egyik japáni kikötőbe megérkezvén, a’ hajó kapi­tányát nehány fő rangú japáni urak megláto­gatták. A’ kapitány vendégei kíváncsiságát ki­­elégitni akarván, egy földabroszt mutatott elő, és büszkeséggel jelölgette­ ki azon, ura s ki­rálya meszsze terjedő birodalmát, az egész új világot is ahoz tartozónak állitván, mivel min­­den tartomány és ország, melyben hatalmas királya , a’ keresztyén vallást terjeszti, az Is­ten helytartójától, a’ pápától nyert ígéretnél fogva, jog szerint királyát illeti. A’ császár ezen nyilatkozatot megtudván, gyanakodni kezdett, hogy­ a’ pápai ígéret ’s adomány nem foglalja-e magában a japáni birodalmat is, melyről lemondania a’ császárnak még semmi kedve nem volt. Ide járul még az is, hogy Tayho Szám­má császár egyetlenegy, de még nagyon kis korú fia fieri vagy Fideri Jori számára az uralkodást megtartani akarván, fiját egy Dai­­fu Számmá nevű­ hatalmas honi fejedelem gyámsága alá rendelte, kit ő maga emelt volt fejedelmi méltóságra. A’ gyámsággal együtt a’ birodalom igazgatását is Daifura bizta, kit meg­esketett, hogy mihelyt Fieri Jori tizenöt éves leend, az uralkodást neki átadattja, ’s hogy végrendelete hiv teljesítése bizonyosabb lé­gy­en, halálos ágya előtt fiját a’ Daifu Szár­­nyá leányával vnnepélyesen elmáthásitotta. L­c Daifu Számmá, jóltévője halála után ön magát kiáltatta­ ki császárnak ’s a’ hitszegö ezzel nem elégtedett­ meg, hanem a’ szerencsétlen ,Tori halálára törekedett. Az üldözött császár­­fi vádoltatott, hogy titkon keresztyén vallásra tért legyen , igaznak találtatott-e ezen vád , tisz­tán tudni nem lehet, de annyi igaz, hogy a’ Tayho Számmá emlékéhez és ennek üldözött fijához híven maradott főnökök és alattvalók nagyobb része keresztyén volt. Midőn tehát Daifu Számmá a keresztyénekre a halálos i­­téletet kimondotta, egy csapással a’ legve­szedelmesebb ellenségeit érte, kik bitorolt ha­talma állandósításának útjába állottak. Az ő­­söktöl és eldődöktöl átörökölt hit és vallás megtartása így szolgált itt is palást gyanánt a’ hitszegésnek , csalásnak és uralkodásra vágyás­nak. — Ezen halálos ítélet azo­nban előbb inkább a’ jápaniak ellen volt intézve) a’ decimai le­véltárakban legalább vannak ok­levelek, annak bizonyítására , hogy az első keresztyén üldözés alatt, mely 1586-ban történt, a’portugalusok a’ birodalom belsejében megszenvedtettek. Min­den üldözés mellett is a’ térítés szent munká­ja folyt, és új proselyták léptek a’ mártyrok helyébe. A’ portugalusok Makaóból, Goából és Manikából új papokat vitettek Japánba, és fiatal japánnak, kik a’ portugálokkal elútaztak volt, hazájukba viszszatérvén, egy honi papi szerzetbe állották, ’s honfitársaik megtérítésé­ben a’ császár minden kemény parancsai daca­­czára lelkesen munkálódtak. Ilyen körülmé­nyek között a’ keresztyén vallás Japánban fenn­maradhatott volna, ha gőg és haszonlesés itt is kártékonyul nem vegyült a’ szent ügybe. Kezdetben a’ portugált kereskedők roppant gaz­dagságot, kincset gyűjtöttek Japánban , mi má­sokat is hasonló szerzésre serkentett, de vagy azért, mivel az első források, melyekből ama kincsek folytak, apadni kezdettek, vagy­ azért, mivel a’ bévitt áruk nagy tömege, azoknak be­csét nagyon leszállította volt, nem lehete már többé oly könnyen gazdagodni, ’s ezért a’ ke­reskedők , hogy pénz szomjukat kielégíthessék, csalásra alacsonitották-le magokat, a’ minek a’ legbecsületesebb és együgyübb japániak let­tek áldozatjai. De nem csak a’ kereskedők alacson pénz szám­­a, hanem a’ császár gy­ülölségének és paran­csainak daczolhatni gondoló jezsuiták magok elbizása, kicsapongása, uralkodni vágyása, döly­­fös magaviselete is , mely a’ japáni nagy ura­kat sértette ’s azokat halálos gyülölségre in­gerelte, nem kis mértékben siettette a’ portugá­­lusok megbukását és kiűzetését, a’ mire az ugyan azon időben Japánt meglátogató hollandiak is kétségen kivül nem csekély befolyással voltak. Ezek t. i. a' jezsuitákat a’ legveszedelmesebb papi szerzetnek festették, kik mindenütt, még Európában is, magokat minden világi ügyekbe avatják, ezen az utón a’ királyokat és fejedel­meket szerzetük hatalma alá hajtani töreked­vén, a’ miért ők, mint veszedelmes emberek több európai statusokból már ki is űzettek. Erősítették továbbá , hogy a hollandiak vallá­sa, egészen más mint a’ portugalusoké ; sőt va­lósággal megtörtént, hogy egykor ezen kérdés­re ,,keresztyének vagytok-é?“ a’ hollandiak a’ japániaknak felelek ,,Isten mentsen , mi hol­landiak vagyunk!“ Mind ezen körülmények azonban, a’ portugálusok teljes és végromlását Japánban nem okozták volna, ha egy más ese­mény nem járula hozzá ,mely miatt ők végkép-

Next