Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-02-21 / 15. szám
volna, ha más körülmények nem járulának hozzá, melyek köztt a’ következő esemény volt a’ legfontosabb. Egy spanyol vagy portugali hajó, (ezen két nemzet t. i. abban az időben egy korona alatt volt egyesülve) egyik japáni kikötőbe megérkezvén, a’ hajó kapitányát nehány fő rangú japáni urak meglátogatták. A’ kapitány vendégei kíváncsiságát kielégitni akarván, egy földabroszt mutatott elő, és büszkeséggel jelölgette ki azon, ura s királya meszsze terjedő birodalmát, az egész új világot is ahoz tartozónak állitván, mivel minden tartomány és ország, melyben hatalmas királya , a’ keresztyén vallást terjeszti, az Isten helytartójától, a’ pápától nyert ígéretnél fogva, jog szerint királyát illeti. A’ császár ezen nyilatkozatot megtudván, gyanakodni kezdett, hogy a’ pápai ígéret ’s adomány nem foglalja-e magában a japáni birodalmat is, melyről lemondania a’ császárnak még semmi kedve nem volt. Ide járul még az is, hogy Tayho Számmá császár egyetlenegy, de még nagyon kis korú fia fieri vagy Fideri Jori számára az uralkodást megtartani akarván, fiját egy Daifu Számmá nevű hatalmas honi fejedelem gyámsága alá rendelte, kit ő maga emelt volt fejedelmi méltóságra. A’ gyámsággal együtt a’ birodalom igazgatását is Daifura bizta, kit megesketett, hogy mihelyt Fieri Jori tizenöt éves leend, az uralkodást neki átadattja, ’s hogy végrendelete hiv teljesítése bizonyosabb légyen, halálos ágya előtt fiját a’ Daifu Szárnyá leányával vnnepélyesen elmáthásitotta. Lc Daifu Számmá, jóltévője halála után ön magát kiáltatta ki császárnak ’s a’ hitszegö ezzel nem elégtedett meg, hanem a’ szerencsétlen ,Tori halálára törekedett. Az üldözött császárfi vádoltatott, hogy titkon keresztyén vallásra tért legyen , igaznak találtatott-e ezen vád , tisztán tudni nem lehet, de annyi igaz, hogy a’ Tayho Számmá emlékéhez és ennek üldözött fijához híven maradott főnökök és alattvalók nagyobb része keresztyén volt. Midőn tehát Daifu Számmá a keresztyénekre a halálos itéletet kimondotta, egy csapással a’ legveszedelmesebb ellenségeit érte, kik bitorolt hatalma állandósításának útjába állottak. Az ősöktöl és eldődöktöl átörökölt hit és vallás megtartása így szolgált itt is palást gyanánt a’ hitszegésnek , csalásnak és uralkodásra vágyásnak. — Ezen halálos ítélet azonban előbb inkább a’ jápaniak ellen volt intézve) a’ decimai levéltárakban legalább vannak oklevelek, annak bizonyítására , hogy az első keresztyén üldözés alatt, mely 1586-ban történt, a’portugalusok a’ birodalom belsejében megszenvedtettek. Minden üldözés mellett is a’ térítés szent munkája folyt, és új proselyták léptek a’ mártyrok helyébe. A’ portugalusok Makaóból, Goából és Manikából új papokat vitettek Japánba, és fiatal japánnak, kik a’ portugálokkal elútaztak volt, hazájukba viszszatérvén, egy honi papi szerzetbe állották, ’s honfitársaik megtérítésében a’ császár minden kemény parancsai dacaczára lelkesen munkálódtak. Ilyen körülmények között a’ keresztyén vallás Japánban fennmaradhatott volna, ha gőg és haszonlesés itt is kártékonyul nem vegyült a’ szent ügybe. Kezdetben a’ portugált kereskedők roppant gazdagságot, kincset gyűjtöttek Japánban , mi másokat is hasonló szerzésre serkentett, de vagy azért, mivel az első források, melyekből ama kincsek folytak, apadni kezdettek, vagy azért, mivel a’ bévitt áruk nagy tömege, azoknak becsét nagyon leszállította volt, nem lehete már többé oly könnyen gazdagodni, ’s ezért a’ kereskedők , hogy pénz szomjukat kielégíthessék, csalásra alacsonitották-le magokat, a’ minek a’ legbecsületesebb és együgyübb japániak lettek áldozatjai. De nem csak a’ kereskedők alacson pénz száma, hanem a’ császár gyülölségének és parancsainak daczolhatni gondoló jezsuiták magok elbizása, kicsapongása, uralkodni vágyása, dölyfös magaviselete is , mely a’ japáni nagy urakat sértette ’s azokat halálos gyülölségre ingerelte, nem kis mértékben siettette a’ portugálusok megbukását és kiűzetését, a’ mire az ugyan azon időben Japánt meglátogató hollandiak is kétségen kivül nem csekély befolyással voltak. Ezek t. i. a' jezsuitákat a’ legveszedelmesebb papi szerzetnek festették, kik mindenütt, még Európában is, magokat minden világi ügyekbe avatják, ezen az utón a’ királyokat és fejedelmeket szerzetük hatalma alá hajtani törekedvén, a’ miért ők, mint veszedelmes emberek több európai statusokból már ki is űzettek. Erősítették továbbá , hogy a hollandiak vallása, egészen más mint a’ portugalusoké ; sőt valósággal megtörtént, hogy egykor ezen kérdésre ,,keresztyének vagytok-é?“ a’ hollandiak a’ japániaknak felelek ,,Isten mentsen , mi hollandiak vagyunk!“ Mind ezen körülmények azonban, a’ portugálusok teljes és végromlását Japánban nem okozták volna, ha egy más esemény nem járula hozzá ,mely miatt ők végkép-