Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-01-26 / 8. szám
ecély jelentésű, mert a’ rabszolgák kivitele a* parton évenként 90OOO font sterlingre megyen ’s e’ pénz mind európai árukért adatik , de e’ csak egy ága az egész kereskedésnek. Csak egy példát hozok fel — mond Harris —■ mily nagy nyereséget adnak az abyszsziniai termékek,. A’ kávénak fontja az ali-amhah-i piaczon 2'/1 pence, ’s így egy tevének 4 mázsából álló terhe 21 dollár, partig szállítása 20 dől, hajóbér Angliáig 9 dől, e’ szerint tehát egy mázsa jó kávé Londonig 2‘A font sterlingbe kerül. Minden kereskedés mely gyárkészitményeket viszen ki, és nyers készitetlen anyagot viszen bé, Angliára nézve fontos, ’s itt (t. i. Abyszsziniában) a’ vállalkozó bátor kereskedőnek tágas mező nyílik nyereségre. A’ karavánok ritkán szenvednek bántalmat, kivált ha európaiak is kisérik, kiknek tűzfegyvereik és gyógyszereik tiszteletet és bámulást gerjesztnek, így egyik törzsöktől a’ másikig egészen Afrika belsőjébe eljuthatni, és Soa tartománya, hives éghajlata és a’ tulajdon biztosítása mellett, nagyon jó állapodási pont lenne. Asi- Amba nevezetű falu, mely már most is a’ Soa és a’ tengerpart köztti kereskedésnek középpontja, természetes középpontnak megmaradna. Ott minden pénteken vásár van s akkor az egész helységet rendkívüli élénk mozgás eleveniti. Reggel jókor az áruk szabad ég alatt kitétetnek, ’s a’ nép sok mértföldnyi távolságról oda seregei szükségeit megvásárolni mindenütt kávés zsákok és honi pamutáru csomók egymásra felhalmozva az abyszszyniai paraszt mézet, pamutot gabonát ’s t. e. a’ danakit *) kereskedő üveg gyöngyöt, érez árut és a’ tengerpartról üvegárut a’ galla vajat és nyersbőrt, a’ Mohammed követője az ország belsejéből strucztollats t. e. viszen a’ piatzra, ’s száz meg száz ló és öszvér eladó. A’ tengerparttól az abyszsziniaik rettegvén , annak következménye , hogy az egész szereskedés, csak nem egészen a’ danakil kereskedők kezében van, kik Soában is nagy kedvezésre találnak. Soa és Gulag sok marhát, gabonát, kávét és pamutot teremt de a’ fő kiviteli czikket durva, erős és meleg pamut-szövet teszi, mely az egész országban mindenütt készittetik ’s közönségesen mindenki által öltözetnek használtatik. Az abyszsziniai pamut jó és olcsó s minten évben kétszer van pamutszedés vagy (mint mondani szokták) aratás. E’ kereskedés sokkal nagyobb lenne és többet hajtana, ha a’ király maga számára nem tartott volt *) Cavaníl egy néptörzsek neve, na meg sok egyedárusságot, így p. o. csak egyedül ő vásárolhatja meg az országába vitt szines kelméket, ’s az aranypor, zibet, elefántcsont és kén kereskedés egyedül az ő kezében van. A’ karavánok Enareából hozzák az aranyport, melyet a’ király öszvérrel ’s pamut-szövettel maga számára megvásárolt de nem adja el soha, hanem rudakba vereti és dísszereket készített belőle,s azokat Um Murat nevű hegy barlangjaiban elrejti. E kincs holléte titkát csak a’ király kovácsa és orvosa tudja, mely két foglalatosság Abyszsziniában mindég együtt jár, úgy hogy a’ király kovácsa és orvosa készíti a’ vasajtókat a’ hegy barlangjaihoz, melyekben a’ kincs rejtve tartatik. Egyátaljában az abyszsziniaiak a’ kovácsoknak titkos nagy erőt tulajdoninak, ’s főképpen azt hiszik, hogy a’ kovácsok farkas és hyéna alakját magukra tudják venni. A’ kovácsok e’ babona megerősítésére, bizonyos időkben fiatal farkast vagy hyénát fognak ’s annak nyakára érczkötöt tesznek ’s azzal együtt ismét szabadon bocsátják. De hogy az aranyra viszszatérjünk , Spa tartományában senkinek sem szabad aranyat birni ’s használni, mindazáltal azzal dugárusság foly , és nyolcz annyit nyomó ausztriai tallérral váltatik fel. Az elefántcsont hasonlóképpen királyi egyedárusság czikke, melyet maga a’ király nagyon gazdálkodva szokott a’ kormányzók és kedvenczei köztt kiosztogatni, de a’ galla és adaiel törzsököktől lehet meg is venni. Az erdőkben festőfák vannak, melyeket ott teljesével nem tudnak semmire is használni; van sok orvosi növény is melyek konzul Harris csak a’ caszszót emliti meg s ez egy hashajtó vagy tisztitó szer, melyből sobat hozott volt magával Németországba , hol annak ereje ’s hatása minden várakozást feljülmult. A’ caszszó, (casso) közönségesen a’ pántlikageleszta ellen is használtatik. A’ havas napkeleti oldala vad indigóval ’s a’ völgyek aloéval vannak benőve. Marha és juhbört, nyersen kikészítve, elég mennyiségben találhatni s a’ kiolvasztott zsír Indiába vitetik , hol huratsi-i ghée nevezet alatt hires. Giddem és a’ napkeleti határszélen alant fekvő völgyek földje és éghajlata ezukor, pamut, kávé és indigó termesztésre tökéletesen alkalmas, csak európai ész és pénz kell hogy mind e’ növényeket nagy mennyiségben lehessen termeszteni. A’ czitrom vadon terem az erdőkben ’s a’ légmérséklete czitrom savany készítésre nagyon kedvező. A’