Honismeret, 1976 (4. évfolyam)
5. szám - SZAKKÖRÖK, BARÁTI KÖRÖK - A Szalkaszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum Baráti Köre (Majsai Károly)
SZAKKÖRÖK, BARÁTI KÖRÖK A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum Baráti Köre A honismeret tettekre ösztökélő ereje községünkben is kinyitotta az emberek szívét a szülőföld, a haza, a szocialista Magyarország befogadására. Ezért képesek is tenni olyan dolgokat, amelyek belső indítékból fakadva a közösség javát szolgálják. Érdemes volt tehát megtenni az első lépést, amelyet a HNF Községi Bizottsága kezdeményezett. Erről tanúskodik az 1962-ben írt meghívó: HNF Községi Bizottsága, Szalkszentmárton — 1962. január 19. Kedves Barátunk! Most, hogy meghívással fordulunk feléd, ezzel egy szép munkát szeretnénk elindítani. E hó 22-én este 6 órára összejövetelt tervezünk a Petőfiházban. Az összejövetel célja, hogy elbeszélgessünk mindennapi problémáinkról, szót ejtsünk Petőfiék szalkszentmártoni tartózkodásáról, énekelgessünk azokból a dalokból, amelyeket fiataljaink már nem énekelnek. Bízunk abban, hogy kellemesen töltjük el az összejövetelre szánt időt. Az is lehet, hogy tovább maradunk a tervezettnél. Ezért arra kérünk, hozzál magaddal pár szem pogácsát, egy kis üvegben pedig bort azért, hogy legyen mivel védekezni az éhség és szomjúság ellen. Szódavízről mi gondoskodunk. Várunk a megjelölt helyen és időben! Mindazok nevében akik ott leszünk. A meghívásra több mint negyvenen jöttünk össze. A beszélgetés során szó esett a járdaépítéstől kezdve a villanyhálózat bővítéséig mindarról, ami akkor községünk mindennapi életét feszítette. Beszélgettünk a múltról is. Szóba került a dunai vízimolnáraink által készített túróscsusza, a halászlé, majd a régi közös kukoricafosztás sok kedves emléke, a szőlők végénél levő kunyhók varázsa, a szüret alkalmával főzött bográcsos birkapörköltek orrcsiklandozó illata. A jelen változó életéről is szó került, hogyan tudunk majd a „közösben", a tsz-ben dolgozni. Hiszen ez volt a legjobban feszítő dolog abban az időben. Jó volt a sejtésünk, megéheztünk, megszomjaztunk. Hasznát vettük a pogácsának, a bornak. S amikor éjfél felé szétszéledtünk, mi, a népfront vezetői örömmel állapítottuk meg: sok mondanivalója van az embereknek! Nem közömbösek közös dolgaink iránt! A következő összejövetelünk is sikeres volt! Újabbak is jöttek a régiekhez. S ma, ahogyan végignézem a múzeumbaráti kör névsorát, ott látom az első összejövetelen megjelentek nevét is, így kezdődött el tehát nálunk az a honismereti munka, amely az elmúlt tizennégy év alatt kézzelfogható eredményeket produkált. A Petőfi Sándor Emlékmúzeum létrehozása Szalkszentmárton abban a szerencsés helyzetben van, hogy itt találjuk hazánk legnagyobb Petőfi-emlékházát. Petőfi Sándor életében az itt eltöltött háromnegyed esztendő igen jelentős volt. Verseiben itt írta le először a szabadság szót (Csárda romjai). A lehetőségek úgy hozták, hogy mi is ott kaphattunk hajlékot, ahol Petőfi Sándor élt. Villantsunk fel néhány képet a Petőfi-ház múltjából: 1710-ben építteti az L-alak hosszabb szárát báró Amadé Thade a Balassiakkal együtt. 1790-ben a szalkszentmártoni birtokkal együtt eladják a Festetics-családnak. — 1810-ben a Festeticsek a beálló vendégfogadót az L-alak rövidebb szárával toldják meg. — 1845—46-ban Petőfi édesapja itt bérleteskedik. Petőfi életének termékeny időszaka ez, 112 verssel, két drámával és egy regénnyel gazdagítja a magyar irodalmat. — 1901-ben a község lakosságának adakozásából emléktáblát helyeztek az épületre. — 1923-ban országos ünnepség keretében nyitották meg a Petőfi-emlékszobát.