Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 1. szám - EMLÉKHELYEK - Vasné Tóth Kornélia: Kossuth 1849. évi kápolnai imája : Tévhitek és a valóság
zője.”20 Az önkényuralom idején, a rendőrállamban, amikor Roboz maga is bujdosott, nem lett volna tanácsos egy ilyen jellegű szöveg szerzőségével dicsekedni. Végül 1886-ban fedte fel szerzőségét, amikor egy társaságban a Köztelken 21 a füle hallatára találgatták, ki lehetett az ima írója, és valaki azt állította, hogy egy alföldi pap az. Roboz a sajtóorgánumok közül 1880-ban a Pesti Naplóban - amelynek egy időben szerkesztője volt -, az Ellenőrben, majd más lapokban is vindikálta magának a szerzőséget.22 A Pesti Napló 1886. január 21-i számában, a Különfélék (jan. 20.) rovatban fellelhető nyilatkozat részlete: „(Nyilatkozat a Kossuth imája ügyében) A következő nyilatkozatot vettük. Hogy ki irta a Kossuth imáját, e kérdésben a hirlapi közlemények által felhíva lévén, bátor vagyok a következőkben nyilatkozni. [...] A »Kossuth miatyánkot« tehát senki más, hanem én írtam Ádándon Csapody Pál kastélyában. Fogadja stb. Roboz István, a Somogy politikai lap szerkesztője.”23 Érdekes az ima „Kossuth miatyánk”-ként 24 25 való emlegetése, amely a többi forrásban nem fordul elő. A Budapest25 című politikai képes napilap 1884. február 27-ei és 28-ai számaiban a napi tárca rovatban lelhető fel Roboz kétrészes cikke: Midőn Kossuth Lajos imáját Írtam a kápolnai elestek felett Ádándon, Csapody Pál kastélyában címmel. A kápolnai csata fordulónapja alkalmából kérte ennek közreadását. A többi forráshoz hasonlóan Roboz itt is a Kossuth Hírlapját vallja forrásnak a kápolnai eseményekre vonatkozóan. Azonban több dolog történelmi hitele kétségbe vonható. Valójában 1849-től, a kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözésétől már nem indult újra Kossuth Hírlapja, utolsó számát 1848. december 31-én Pesten adták ki. A Debrecenben megjelenő Hivatalos Közlöny 26 tudósított a kápolnai hadi eseményről, ezt azonban szintén nem olvashatta Roboz a császári kézben levő Ádándon.27 Mivel a megye január második fele óta a császári-királyi csapatok megszállása alatt volt, Roboz legfeljebb a császári-királyi hatóságok híradásaiból értesülhetett volna március 2-án a kápolnai csatavesztésről, de ez nagyon bizonytalan. Az sem hiteles információ, hogy a Roboz-féle kézirat másolatát Kemény Zsigmond báró vitte volna fel Pestre kinyomtatás végett - Kemény ekkoriban Debrecenben volt, Pestet pedig január elején megszállta a császári-királyi hadsereg.28 Annyi igaz lehet, hogy Roboz az imát Ádándon írta, a Knezevics29 nyomdájában Kaposváron nyomott példányok lehettek az elsők. A Pécsről Kaposvárra költöző nyomda a vármegyeházán működött, a forradalom és a szabadságharc somogyi sajtótermékeinek jelentős része itt készült. 20 Tóth Béla i. m. 155. 21 Gazdasági enquelle a Köztelken. Pesti Napló 1880. január 21. reggeli kiadás, 2. „Roboz István, a somogymegyei gazdasági egylet küldötte, különösen a kender-termelésre tesz megjegyzéseket.” 22 A Pesti Napló, az Ellenőr január 21-i számaiban. Tóth Béla i. m. 155. 23 Nyilatkozat a Kossuth imája ügyében, Pesti Napló 1880. január 21., reggeli kiadás, 2. 24 Nem tévesztendő össze azzal a Kossuth Miatyánkkal, amely a száműzetésben élő Kossuth Lajoshoz szól, és a Miatyánk alapján íródott: „Miatyánk, vezérünk, ki lakói Turinban, / Dicsőítessék a te neved! [...]” Vő. szil.: Sztálin-Miatyánk, 2012. júl. 12., https://gondola.hu/cikkek/81754-Sztalin-Miatyank.html 25 Roboz István: Midőn Kossuth Lajos imáját írtam a kápolnai elestek felett Ádándon, Csapody Pál kastélyában I—II. Budapest (folyóirat) 1884. február 27. 2-3., és február 28. 2-3. 26 A Közlönyben a Honvédelmi Bizottmány elnökeként Kossuth számol be a kétnapos ütközetről. Gracza György: Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története. IV. kötet, Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) Kiadása, Bp., é. n. 548. Kossuth március 1-jén Debrecenben a képviselőházban mondott beszédének is ez a tárgya. Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848—1849-ből. Válog.: Katona Tamás. Európa Könyvkiadó, Bp., 1987. 304-309. 27 Hermann Róbert i. m. 16. 28 Uo. 16. 29 A nyomdász neve többféle névváltozatban szerepel a szakirodalomban és a visszaemlékezésekben. Knezovics alakban olvasható Laczkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról. In Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 1979. 223-264. és Hermann Róbert i. m. 15. Kinezovics alakban szerepel a Tab és Kossuth imája című műben.