Honismeret, 2021 (49. évfolyam)

2021 / 5. szám - TERMÉS - Dombóvári János: Emlékezés Lavotta Jánosra

Emlékezés Lavotta Jánosra Sfrc- 1 mmk­.-VVA fi let ' ■ í®3ír SZERZŐJE ■ mim PORUL FELEIT ■ ' «M­elbííi KI MEGHALT 1820-1­1 esztendőben. 1 % életé««5.6'1* 1 tsnE««jEGPJ Mi Lavotta János tállyai síremléke (Szigeti Sándor felvétele) Ötvenhat éves korában, 1820. augusztus 11-én hunyt el a zempléni Tállyán a verbunkosszerző, hegedűvirtuóz, színházi karmester, házitanító Lavotta János. Sírem­lékének déli oldalán a gúla alatti négyszögletű talap­zaton ez olvasható: „Itt nyugszik a maga idejének Or­­feusza”. A Lavotta Emlékévben halálának bicentenári­­umára emlékezett a magyar zenei élet, a nevét viselő sátoraljaújhelyi alapítvány, kamarazenekar, valamint művészeti iskola. LAVOTTA JÁNOS NEMZETSÉGE A nemesi család eredetének teljes körű felkutatását az elmúlt években dr. Csáky Imre­ címertörténésznek köszönheti a zenetudomány. Kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a Lavotta família egy nemzetségből származott a Kabzán és a Kosztura csa­ládokkal. Közös ősük a magyar király szolgálatában álló kevélyházi Kevély Benedek vitéz volt, aki birtoka­dományban részesült az akkor Zólyom vármegyéhez tartozó - később Liptó vármegye néven önállósodott - területen. Az ősi nemzetségi birtok a XII-XIII. szá­zadban eredetileg Kevelként említett szász eredetű helység volt, amely már akkor magyar településnevek között szerepelt Kevély megnevezéssel. A Lavotta család genealógiai szem­pontból két ágra, az ún. Zólyom vármegyei és az Árva vármegyei ágra osztható fel. Tagjai évszázadok során számos nemességigazolással bizonyították származásukat. A család legismertebb tagja, Lavotta János, a magyar zeneművészet kiválósága, 1764- ben született a Pozsony vármegyei Pusztafödémesen (ennek ellenére a Zólyom vármegyei ághoz tartozott). A birtokok és gyökerek Liptó és Árva vármegyékhez kötötték a családot, azonban az édesapa, Lavotta János - aki maga is zenekedvelő és a Pozsonyban székelő Ma­gyar Királyi Helytartótanács úrbéri számvevőségi irodaigazgatója volt - Pusztafödémesen telepedett le birtokos nemesként, így a verbunkosszerző Lavotta születése és gyermekévei is e vármegyéhez kötődtek. A VERBUNKOSSZERZŐ ÉS HEGEDŰ VIRTUÓZ Első életrajzírója, Bernát Mihály szerint Lavotta 1786-ban fogott hozzá „számokra venni tüzes fantáziáinak különb-különbféle ízlésbeli talpkövekre állított írásbeli csomóit”.* 1811- 1­2 * 1 Dr. Csáky Imre honvéd alezredes címertörténész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség címertörténész főtisztje. 2 Bernát Mihály: A híres virtuosus s dilettant hegedűs Lavotta János életének leírása [...] Tisza-Füred mezővárosában 1818. április 22. Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár.

Next