Honművész, 1835. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1835-01-15 / 5. szám
8. 110 X91 1 1ɧKIPISSJtESSI csütörtökön januárius 15ktu 1835. KÖLTÉSZET. A’ dalnok. Nem pór kebel , melly lángra hevülve hő Érzelmit a’ lant húrjain elveri, Jó ábrándba szállong szíve vágya Messze határa magosb világba. Nem földi kéj, melly dalba varázst vegyit,S nagy tettek utján törni előre int, Míg a' dicső lénynek bejuthatsz Szírt tetején alapult lakába; Félisten ó! — Tág keble virány-berek, Hol képzelet , ’s szent lelkesedés ere A’ lángoló szivet meríti Arjai fodra alá tünődten. A’ hő szerelmek lángjaiáltala Lobogva égnek , ’s képzeli a’ kebel Baljának , érzékeny gyönyörbe ’S kéjbe merülve eget mosolygnak. Az ó időnek hőseit éneke A‘ hű utódok szívibe átteszi, Kik már felejtett sirjokat cser ’S barna babér levelével edzik. ’S miglen teremt hó képzete, a maga Vidám alakkal czélja felé közéig, — , ’S moh-szette sírban bús füzek háts Árnya alatt örök álmot alszik. A hon porának könnyeket áldozik, Korhadt keresztjét kék nefelejts , ’s gyopár Virág tekercsesei diszesitvén Szellemit érezi a’ dicsőnek. ________ B a. Váczról. SZORGALOM. Urai bányák. Az éjszaki „Biene“ következőt közöl Az uráli bányákban a’ közelebb múlt esztendőben nyereség volt: aranyban 167 pad, 4 font, 31 sol— platinában: 56 p. lft. 65*4 sol.— Legtöbb platinát minden esetre a’ nischnetagil-i bányák szolgáltatnak, mellyek jelenleg Demigol a tanácsnok örököseinek birtokában vannak; mert a’ fen felhozott öszveséghez ez maga 55 pad, 15 font és 78 csórt adott.