Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1921 (48. évfolyam, 1-60. szám)

1921-06-11 / 26. szám

142 " Szabályrendeletek 27. szám. B) Ha a bíróság még jogerős ítéletet nem hozott és a cselekmény elkövetőjére az alábbi általános feltételeken felül a fentebb megjelölt különös feltételek fennforognak, kegyelemből elengedem a bűncselekmény bűnvádi úton való üldözését és pedig ha a cselekmény elkövetője az 1. vagy az 5. pont alá esik, feltétlenül, ha a 2. pont alá esik, abban az esetben, ha a tör­vény a cselekményre tíz évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetést, a 3. és 4. pont alá vonható esetben pedig öt évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetést állapít meg. C) A kegyelem kiterjed azokra a polgári egyénekre is, akikre nézve az eljárás a bűn­cselekmény elkövetése időpontjában a katonai bíróság hatáskörébe tartozott. D) Nem részesülnek kegyelemben a közveszélyes egyének, továbbá azok, akik az 1918. évi október hó Bl­ ike után újabb bűntettet követtek el; nem részesülnek kegyelemben azok sem, akiknek cselekménye közhitelpapír, illetőleg fémpénzhamisítás, hamis vád, hamis eskü, hamis tanúzás, szokássá vált (üzletszerű) lopás, ily lopásban bűnrészesülés bűntette, további kémkedés vagy hadiszállítások körül való visszaélés által vagy a hadiszolgálat alóli kibúvás elősegítése által elkövetett állam hadiereje elleni bűntett, végül azok sem, akiknek cselekménye gyilkosság, rablás vagy gyújtogatás bűntette, vagy árdrágító visszaélés, vagy a katonai büntető törvény­könyv negyedik rész II. fejezetében meghatározott valamely bűncselekmény. E) Megismételt első szökés bűntettére és ennél súlyosabban minősülő szökésre a kegyelem csupán abban az esetben terjed ki, ha az elítélt vagy a terhelt a jelen elhatározás 1. pontja alá esik.­­) Azt a körülményt, hogy az elítéltre vagy a terheltre fennállanak-e a jelen elhatáro­zásomban meghatározott feltételek, a katonai törvényszékeknél felállítandó kegyelmi tanácsok állapítják meg. Felhatalmazom a honvédelmi miniszert, hogy külön kegyelmi javaslatot terjesszen elém az oly egyénekre vonatkozólag, akikre nézve a jelen elhatározásomban meghatározott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, de az illetők, tekintettel a körülményekre, kegyelemre méltók. A jelen elhatározásom végrehajtásával a honvédelmi miniszert bízom meg. E magas kegyelmi tény végrehajtásaképen a következőket rendelem: Az összes parancsnokságok — alosztályparancsnokságtól felfelé — hatóságok és intézetek kötelesek e kegyelmi elhatározás alá vonható bűncselekményeket, melyekről nyilvántartásaik alapján, vagy egyéb hivatalos, avagy magán értesülés folytán tudomással bírnak, az eljárás elő­készítésére az alábbiak szerint illetékes katonai ügyészt haladéktalanul értesíteni s ugyanide továbbítani a hozzájuk e kegyelmi elhatározás alapján esetleg — bárki részéről — benyújtott kegyelmi kérvényeket. E bejelentésekhez a lehetőség szerint csatolni kell az illetőnek személyi és erkölcsi okmá­nyait s az esetleges kitüntetésekről kiállított igazolványokat, a nyomozó parancsot, vádiratot és ítéletet, illetőleg a netán rendelkezésre álló összes egyéb iratokat is. A katonai körletparancsnokok, mint illetékes parancsnokok ügyészei e bejelentések meg­tételére a körletükben levő polgári fegyintézet igazgatóságát külön megkeresni tartoznak. Az eljárás előkészítésére illetékes annak a katonai körletparancsnoknak a katonai ügyésze: 1. kinek körletében az az első fokú katonai bíróság székel, mely előtt az eljárás folya­matban van, vagy amelyik az ítéletet hozta; ha pedig e pont adott esetben alkalmazást nem nyerhet; 2. akinek körletében a tettes lakik, huzamosság jellegével tartózkodik, illetőleg büntetésének végrehajtása alatt áll. Amennyiben az ügyész illetékessége a fentiek szerint megállapítható nem lenne, a volt hadrakelt seregbeli bíróságok előtt folyamatban volt bűnügyekben a kegyelmi eljárás előkészí­tésére a budapesti, a volt osztrák császárság területén működött I. fokú katonai igazságügyi hatóságok előtt folyamatban volt bűnügyekre nézve a szombathelyi, Magyarországnak jelenleg

Next