Katonai Szemle 1958/2

1958 / 9. szám - TŰZ ÉS FEGYVER - V. Kovács László százados: Ellenőrző pontra történő belövés előkészítése és végrehajtása a légvédelmi tüzérségnél

megállapítani és a lőelemképzőn kikü­szöbölni. Rendszeres hibáknak azokat nevezzük, amelyek a szórás középpontjának a cél­tól való rendszeres eltérését idézik elő Ezek lehetnek: a fegyverzet előkészíté­sének, üteg tájolásának, tereptani elő­készítésnek, a cél folyó koordináták megállapításának, tüzelési viszonyok fi­gyelmen kívül hagyásának vagy nem teljes figyelembevételének a hibái. II. Az ellenőrző pontra történő lövés megszervezése és végrehajtása Az ellenőrző pontra való tüzelést az egységparancsnok utasítására kell végre­hajtani. A feladat végrehajtásához egy üteg két lövegét jelöljük ki. Lehetőleg olyan lövegeket kell kijelölni, amelyek­nek legkisebb csőelhasználódása, mivel ezek felelnek meg legjobban a táblá­zati feltételeknek. A belövést két pont­ra kell végrehajtani, mindegyik pontra külön-külön löveggel, löve­genként 5—5 lövés leadásával. (1. sz. ábra.) Lövés leadásához annak a sorozatnak a lőszereit kell használni, ami elő van készítve a hatástűz lövéséhez. Végrehajtása az egység közvetlen elő­készítése folyamán történik. Időben ez azt jelenti, hogy az egység figyelőharcál­láspontjára megérkeztek az első adatok a légicélról, aminek alapján a cél magas­sága meghatározható. Amennyiben ez az idő kevés ahhoz, hogy az ellenőrző pont­ra való belövést végrehajtsuk (pl. határ­menti körzetek), akkor az egység előze­tes előkészítése alatt kell ezt a feladatot végrehajtani. Az ellenőrzés eredményeit négy óra hosszáig az egység vagy üteg­csoport összes ütegeire alkalmazhatjuk. Hosszabb idő utáni felhasználása azért nem célszerű, mert a meteorológiai vi­szonyok és ennek következtében részben a ballisztikai viszonyok annyira megvál­toznak, hogy az adatok felhasználása ké­sőbbi időpontban nem a lövés pontosab­bá tételét szolgálná. Tüzelés előkészítése Tekintve, hogy az ellenőrző pontra történő belövést a PUAZO—4 lőelemkép­ző adatai alapján hajtjuk végre, a bal­lisztikai és meteorológiai viszonyokat tel­jes mértékben figyelembe kell venni, így történetesen kezdősebességváltozást, alap­oldalt és alaptávolságot. Mivel a belö­vést csak két löveggel hajtjuk végre, így a két lövegnek megfelelő kezdőse­besség változást és bázis (alap) kiküszö­bölést végezzünk el. Tüzelésnél a töltési késedelmet nem kell figyelembe venni, tekintve, hogy az adott ellenőrző pont álló célnak tekint­hető. Lőelemek meghatározása és állítása Ellenőrző pont helyzetelemeinek meg­határozására a tűzvezető lokátoron az 1. sz. táblázatban feltüntetett elemeket ál­lítsuk be, először az 1., majd a 2. sz. ellenőrző pontra. 1. sz. táblázat: 1 Magasság (km-ben) Tűzvezető­ lokátorbabevezetendő értékek1 1. sz. e1. pont 2. sz. el 1. pont Ferde táv D (m) Célhelyszög e (vonás) Ferde táv D (m) Célhelyszög e (vonás 40 5856 7—18 8000 5—00 60 7210 9—38 10820 5—61 80 8540 11—58 11310 7—50 100 10200 13—11 12500 8—85 63

Next