Honvédségi Szemle 1988/2

1988 / 7. szám - A katonai igazságügyi szervek, valamint a parancsnokok és a politikai munkások együttműködése a törvényesség, továbbá a katonai fegyelem szilárdítása és a bűnmegelőzés érdekében - Interjú dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyésszel, a legfőbb ügyész helyettesével (Molnár Károly ezredes)

gáló katonát egy évet meghaladó szabadság­­vesztés büntetéssel sújtanak, az a szolgálati viszony megszüntetését is maga után vonja. (A lefokozás önálló büntetési nemként is alkalmazható.) Talán a szélesebb közvélemény előtt nem eléggé ismert az, hogy a katonai igazság­ügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok a parancsnokokkal, a politikai helyettesek­kel, valamint a párt- és KISZ-szervezetek­­kel szorosan együttműködve közvetlenül részt vállalnak a megelőző munkában. Te­vékenységük tehát sokkal szélesebb körű, mint a szorosabban vett igazságügyi tevé­kenység, a nyomozás, a vádemelés és az ítélkezés. A közvélemény, a lakosság, a szü­lők és a hozzátartozók sokat várnak el a katonai neveléstől, ám kevésbé tájékozot­tak a végzett munka eredményeiről és fo­gyatékosságairól, azokról a gondokról és problémákról, amelyekkel a katonai igaz­ságügyi szervek is nap mint nap szembe­találják magukat. A tájékozatlanság pedig félreértések, illúziók vagy éppen előítéletek forrása lehet. Az említett és a hozzájuk hasonló prob­lémák áttekintése és értelmezése végett for­dultunk dr. Kámán József vezérőrnagy, ka­tonai főügyészhez, az egyik legilletékesebb­hez kérdéseinkkel.­­ Mindenekelőtt a honvédelmi miniszteri parancsban és más intézkedésekben szabá­lyozott együttműködés rendszerének és gyakorlatának hatékonysága iránt érdeklőd­nénk, melyek e munka főbb területei és módszerei; miben és hogyan lehetne azt még eredményesebbé tenni? A parancsnoki, a politikai és a katonai igazságügyi szervek együttműködése, az élet által megkövetelten, több évtizeden át formálódott és formálódik ma is. A rendszer tar­talmi és formai elemeit a katonákra jelenleg a 030/1979. HM számú parancs, a katonai ügyészekre és bírókra pedig a katonai igazságügyi szervek vezetőinek belső utasításai sza­bályozzák. Az együttműködés alapvető célja a bűncselekmények és más törvénysértések meg­előzése. A rendszer magában foglalja a felső- és középszintű vezető szervek tevékenysé­gét, a hangsúlyt azonban a végrehajtás területére, a csapatokra helyezi. A munka terve­zése a seregtestek, magasabb egységek szintjén történik, az alárendeltek pedig éves munka­terveikbe illesztik a számukra meghatározott feladatokat. A tervek hatóköre átfogja a bűnö­zés rendszeres értékelését, az okok feltárását, a kölcsönös tájékoztatást, a jogi felvilágosí­tást, a jogszabályok és a jogpolitikai elvek parancsnoki alkalmazásának gyakorlatát, a parancsnoki nyomozások tapasztalatait, a csapatoknál tartott általános törvényességi fel­ügyeleti vizsgálatokból levonható következtetéseket. Alapvetően az általános megelőzés érdekében a katonai bíróságok - jórészt a parancs­nokok javaslata alapján - a tárgyalások 10—15 %-át a helyszínen az állomány, vagy annak egy része nyilvánossága előtt tartják. Csak a katonai ügyészek 300-350 előadást és több mint 200 fogadóórát tartanak évente, és 300 körüli az általános felügyeleti vizsgálatok száma is. Az ügyészek és a parancsnokok között a csapatok életében előforduló számtalan kérdés megoldása során szinte tanácsadói munkakapcsolat alakult ki. E kapcsolatrendszer tehát él és működik. Hatékonyságát növelhetnénk, ha sikerülne a hadseregben működő külön­böző, a bűnmegelőzés irányába is ható, bár alapfeladatát illetően nem ezzel a céllal létre­hozott szervezetek (jogi, igazgatási, főtiszti intézmény, egészségügyi szolgálat, elhárító szer­vek stb.) tevékenységét jobban integrálni a megelőzés érdekében, a csapatoknál pedig ezt az integrált munkát tudatosan közelebb vinni a védendő katonához. Megérett az idő a katonai kriminológia tudományos megalapozására is.­­ Mostanában konfliktusok észlelhetők az ügyészek, a bírák és a parancsnokok között az ügyek megítélésében. Egészen pontosan arról van szó, hogy a csapat­parancsnokok közül némelyek szigorúbb ítélkezést várnának, magyarán liberálisnak vélik az igaz­ságügyi szervek munkáját. Hogy látja ezt Ön ? !

Next