Honvédségi Szemle 2002/1
2002 / 1. szám - FÓRUM - Kanyó Lászlóné: A honvédség képe a magyar sajtóban
eredmények. Ez utóbbiak az árvízi segítségnek és jórészt a kecskeméti repülőnapnak köszönhetők. Szembeötlő, hogy a személyi állománnyal kapcsolatos cikkeknél mind a középső érték, mind a legtöbb írás az egyes skálaértéket („csak negatívumok említése”) érte el. A vezérkar integrációjánál a médián a kettes skálahely (ugyanannyi cikk volt „felette”, mint „alatta”), a módusz viszont az egyes skálahely volt. NÉHÁNY GONDOLAT AZ ÖNÁLLÓ ÉLETET ÉLŐ CÍMEKRŐL A sajtó természetes törekvése olvasottságának növelése. A figyelemfelkeltésre a legkifinomultabb „taktikák” eszköztára jött lére. E taktikák egyike az írások címeivel kapcsolatos módszer. Rendszerint feltűnő, szenzációsnak ható címeket alkalmaztak: „Rokonaikat fertőzhették meg a kiskatonák”, „Büntetőeljárások honvédtisztek ellen”, „Trabantot tiport a T 55-ös”, „Vihar a HM körül”.15 Szívesen használtak botrányt sejtető, „botrányszagú” címeket is, íme néhány: „Katonák védőfelszerelés nélkül”, „Előléptetési botrány a honvédségnél”, „Szobafogságra ítélt ezredes”.16 Jellegzetes „taktika”, hogy a híranyag egy részét emelik ki, mintegy azt állítva középpontba: „Veszélyben a haderőreform”, „Kemény NATO-kritika a honvédségnek”.17 E „taktikákkal” a cikkek szerzői (akár szándékoltan is) befolyásolni tudják a honvédséggel kapcsolatos állampolgári attitűdöt. Az olvasók emlékezetében az ilyen, szenzációkeltés igényével megfogant cím gyakran tovább megmarad, mint a cikk tartalma (később a „kabátlopás” effektus léphet fel). Megállapítható a 303 cikk tartalomelemzése alapján, hogy a sajtó hadseregképe a vizsgált időszakban igencsak ellentmondásos volt. A vizsgált témakörök többségénél a problémák, negatívumok domináltak.18 Különösen jellemző volt ez az állománnyal, illetve a személyeket, azok hatáskörét, jogállását érintő szervezeti döntésekkel kapcsolatos írásokban. FELHASZNÁLT IRODALOM Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Kippendorf, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Tisztképzés. Kutatási beszámoló. Haderőreform II. ZMKA szociológia tanszék, 1990. A társadalom és a fegyveres erők. Akadémiai Közlemények 2. különszám, ZMKA, 1993. Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Gondolat, Budapest, 1983. A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei. MÚOSZ, Budapest, 1998. 15 A címek sorrendjében. Magyar Hírlap, január 14. HVG, 26. sz., július 1. Magyar Hírlap, április 29. Népszabadság, augusztus. 16 A címek sorrendjében: Népszava, november 13. HVG, 46. sz., november 18. Népszabadság, augusztus 5. 17 A címek sorrendjében: Népszabadság, március 3., Magyar Hírlap, április 5. 18 Kétségtelen, hogy ha egy szakma (hivatás) jelentős átalakítása van napirenden, ami szervezeti egységek megszüntetésével, jelentős személyi változtatásokkal, létszámleépítéssel jár, az ritkán jelenik meg pozitív kicsengéssel a sajtóban.