Honvédségi Szemle 2019

2019 / 2. szám

HSz 2019/2. Hadtörténelem 145 A HATÁRINCIDENS KÖVETKEZMÉNYEI, HATÁSA A jelentős erőkkel végrehajtott támadás első és legfontosabb következményeként a magyar katonai vezetés még 1939. január 6-án elrendelte a térségben állomásozó haderő megerősítését. Ennek eredményeként sor került egyes hátországi magyar katonai alakulatok mozgósítására és Munkács, illetve részben Ungvár térségébe vezényelték őket. így kerültek Munkácsra 1939. február elején az 1. lovasdandár parancsnoksága és az alárendelt 3. huszárezred részei is.22 Az 1939. január 6-ai határincidenst követően a permanensen Munkácsra vezényelt erők mellett a város védelme a kassai VIII. hadtest 1939. január 23-ai létrejöttével itt frissében felállított csapattestekkel is erősödött: ezek a 12. kerékpáros zászlóalj, a 24/III. gyalogzász­lóalj és a 25. határvadász zászlóalj voltak. Az incidens után megerősített határvédelmet 1939. február 1-től ismét csökkentették, mert a nagyszámú bevonuló újonc kiképzése lekötötte az érintett csapattestek erőit. A Munkácson állomásozó erők - valamivel több mint 2000 fő, közülük 1147 fő újonc­­ indították meg önállóan, hátországi segítség nélkül a Kárpátalja visszacsatolására irányuló hadműveleteket 1939. március 14-én. 1939. március 16-án érték el a Vereckei-hágót.23 Magyar oldalon a támadás visszaverésében történt részvételért nagyon sok kitüntetés adományozására is sor került mind a reguláris, mind pedig az irreguláris erők számára. Néhányról ezek közül korábban már szó esett. A kitüntetések közül kiemelendő a térkép­helyesbítők két elesettjének - Rozs Józsefnek és Szarka Istvánnak - adományozott Magyar Arany Vitézségi Érem, amely a legmagasabb vitézségi kitüntetés volt a magyar királyi Honvédség legénységi állományú tagjai részére. A Magyar Arany Vitézségi Éremből ezek voltak az első adományozott példányok. A két hősi halott kiemelkedő személyes bátorsá­ga megkérdőjelezhetetlen, de hogy a legénységi elesettek közül csak ők kapták meg ezt a kitüntetést, abban feltehetően szerepet játszott a térképhelyesbítők bizonyos politikai erők általi támogatottsága és a sajtó egy részének tevékenységüket arányaiban jócskán eltúlzóan bemutató tevékenysége is. Még egy aspektust tartok kiemelendőnek a határincidens következményei közül, amely a helyi lakosságot érintette, és a munkácsi lakosság azon tagjainak, akik aktívan részt vettek a város védelmében, kézzel foghatóan bizonyítva ezzel nemzethűségüket, a későbbiekben nagyon sokat segíthetett. A legjobb példa erre Füzessy Béla helyi cipész esete, aki a cseh­szlovák időkben kommunista párttag volt, s a városi nemzetőrség tagjaként részt vett az összecsapásban. Az iparengedélyek 1939. tavaszi, magyar hatóságok általi megújításakor a májusban beadott első kérvényét kommunista párttagsága miatt elutasították. Júniusban kérvényéhez pótlólag csatolta a január 6-ai tevékenységének igazolását a következők sze­rint: „...bátorkodom beterjeszteni hitelesített másolatban a nemzetőrségi tagságomról szóló igazolványt, továbbá csatolom hitelesített másolatban a 7703. sz. rendőr igazolását, mely szerint a jan. 6-iki cseh-ukrán orvtámadás alkalmával fegyveres szolgálatot teljesítettem, amikor is reggel 3­ 7-kor a városházán megjelentem 3 kollégámmal és ott fegyverszolgálat­ra jelentkeztem, kettőnket elküldték az elfogott cseh gépfegyverekért­ és golyókért, mely zsákmányt hiánytalanul a rendeltetési helyére szolgáltattam.” Iparjogosítványát ezt követően meg is újították, a hivatalos indoklás szerint: „A véleményező bizottsági­ év május hó 3-ai javaslatát újból megfontolva az iparigazolvány kiadását javasolja, mert kérvényező - bár 22 HM HIM HL Vkf. 1939. 1. oszt. 3013/eln. 4065/eln. 23 HM HIM HL Vkf. 1939. 1. oszt. 4065/eln.; B. Stenge Csaba: Magyar hadműveletek Kárpátalja visszacsatolása során, 1939. március, I. fázis (I. rész). Seregszemle, 2018/1.

Next