A Hungarológia Oktatása 3. II. évfolyam (Budapest, 1988)

A hungarológia kutatása - Győry-Nagy Sándor: A nemzetiségi kétnyelvűség kutatásának helyzete és távlatai

A hungarológia kutatása GYŐRI-NAGY SÁNDOR A NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰSÉG KUTATÁSÁNAK HELYZETE ÉS TÁVLATAI I­I. Eddigi kutatásaim a kárpát-medencei kétnyelvűség tágabb témaköré­ben mozogtak. A következő három területre tagolhatok: — egy máig tartó kétnyelvű családi nevelési korszakra, amelyen első­sorban, ma 14 és 11 esztendős magyar anyanyelvű gyermekeim magyar­német kétnyelvű nevelése értendő1 . — mintegy tíz éve kezdtem el a hazai német kisebbség német—magyar kétnyelvűségének vizsgálatát­. Kb. hat éve kutatom a burgenlandi magya­rok magyar—német kétnyelvűségét is 3. — intézményes keretekben két, államközi egyezmény alapján létrejött kisebbségkutatásban vettem részt. Az egyik az 1984—87-ben végzett közös magyar—szlovén, illetőleg szlovén—magyar interdiszciplináris kisebbségku­tatás volt, amelynek magyar oldalával foglalkoztam­. Hasonlóképpen folyik 1987 óta egy magyar-horvát, illetőleg horvát—magyar közös kisebbségku­tatás is. II. E kutatásokban alkalmazott szempontjaim eltérnek a nemzetközi szo­ciolingvisztikáétól. Ennek oka az a sajátos és sokoldalú diakrón-szinkrón beágyazottság, amellyel a kárpát-medencei kisebbségi kétnyelvűség kutatá­sában számolnunk kell. 1. Ennek átfogóbb tényezője éppen maga a Kárpát-medence mint tör­ténelmi térség, amely egyúttal „szociálpszichológiai area" is. A vizsgálatnál abból indultam ki, hogy az emberi közösségek által megélt történelem kö­zösségalakító élménnyé válik, mondhatjuk, hogy pszichologizálódik, azaz szociálpszichológiai tényezőként hat tovább. Eszerint a mai kárpát-meden­cei népek 1100 esztendőnyi történelmét két nagy korszakra oszthatjuk: a) E történelem több mint ezer évig közös politikai határokon belül zajlott, amelyek között kisebb-nagyobb etnikai tömbök éltek egymás mel­lett viszonylagos gazdasági, kulturális és politikai önállósággal, „melléren­deltségi" viszonyban. E népi tömbök gazdasági, kulturális, politikai centru­mai fölött ott állt a kárpát-medencei állam. Az etnikumok vezető rétegei­nek ehhez fűződő, etnikumok fölötti „állami" tudatát legjobban a közép­ . Elhangzott 1988. júl. 1-én az MTA Nyelvtudományi Intézetében „A nyelvtörténet változásá­nak elméleti kérdései, különös tekintettel a szocio­lingvisztikai és pszicho­lingvisztikai tényezők­re" címen folyó OTKA-kutatás ankétjának vitaanyagaként. Itt csak a kutatási témával összefüggő saját közlésekre hivatkozom. "

Next