A Hungarológia Oktatása 3. II. évfolyam (Budapest, 1988)
A hungarológia kutatása - Győry-Nagy Sándor: A nemzetiségi kétnyelvűség kutatásának helyzete és távlatai
A hungarológia kutatása GYŐRI-NAGY SÁNDOR A NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰSÉG KUTATÁSÁNAK HELYZETE ÉS TÁVLATAI II. Eddigi kutatásaim a kárpát-medencei kétnyelvűség tágabb témakörében mozogtak. A következő három területre tagolhatok: — egy máig tartó kétnyelvű családi nevelési korszakra, amelyen elsősorban, ma 14 és 11 esztendős magyar anyanyelvű gyermekeim magyarnémet kétnyelvű nevelése értendő1 . — mintegy tíz éve kezdtem el a hazai német kisebbség német—magyar kétnyelvűségének vizsgálatát. Kb. hat éve kutatom a burgenlandi magyarok magyar—német kétnyelvűségét is 3. — intézményes keretekben két, államközi egyezmény alapján létrejött kisebbségkutatásban vettem részt. Az egyik az 1984—87-ben végzett közös magyar—szlovén, illetőleg szlovén—magyar interdiszciplináris kisebbségkutatás volt, amelynek magyar oldalával foglalkoztam. Hasonlóképpen folyik 1987 óta egy magyar-horvát, illetőleg horvát—magyar közös kisebbségkutatás is. II. E kutatásokban alkalmazott szempontjaim eltérnek a nemzetközi szociolingvisztikáétól. Ennek oka az a sajátos és sokoldalú diakrón-szinkrón beágyazottság, amellyel a kárpát-medencei kisebbségi kétnyelvűség kutatásában számolnunk kell. 1. Ennek átfogóbb tényezője éppen maga a Kárpát-medence mint történelmi térség, amely egyúttal „szociálpszichológiai area" is. A vizsgálatnál abból indultam ki, hogy az emberi közösségek által megélt történelem közösségalakító élménnyé válik, mondhatjuk, hogy pszichologizálódik, azaz szociálpszichológiai tényezőként hat tovább. Eszerint a mai kárpát-medencei népek 1100 esztendőnyi történelmét két nagy korszakra oszthatjuk: a) E történelem több mint ezer évig közös politikai határokon belül zajlott, amelyek között kisebb-nagyobb etnikai tömbök éltek egymás mellett viszonylagos gazdasági, kulturális és politikai önállósággal, „mellérendeltségi" viszonyban. E népi tömbök gazdasági, kulturális, politikai centrumai fölött ott állt a kárpát-medencei állam. Az etnikumok vezető rétegeinek ehhez fűződő, etnikumok fölötti „állami" tudatát legjobban a közép . Elhangzott 1988. júl. 1-én az MTA Nyelvtudományi Intézetében „A nyelvtörténet változásának elméleti kérdései, különös tekintettel a szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai tényezőkre" címen folyó OTKA-kutatás ankétjának vitaanyagaként. Itt csak a kutatási témával összefüggő saját közlésekre hivatkozom. "