Hungarológiai Értesítő. V. évfolyam 1-2. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1983)
A hungarológia hírei - Külföldi irodalmi hangfelvételek - Nyugati magyar költők – magnetofonkazettán
2. Tollas Tibor válogatott versei Tollas Tibor 2x30 perces műsorkazettáján harminc év verseiből válogatott. Szándéka szerint „egy rossz csillagzat alatt született nemzedék" útjáról akar hírt adni. Költeményeit úgy csoportosította, hogy művészi fejlődésén kívül az életút egy-egy eseménye is lássék, a versek közé magyarázó szövegeket iktatott be, melyeknek kettős célja van: hangulatilag bevezetik az egyes ciklusokat és némileg a vers születésének körülményeiről is tájékoztatnak. A költő különleges előadóművészi hatásra nem törekedett, megelégedett a szöveg (némelykor érzelmes) interpretálásával. Az első ciklusban azok a versek kaptak helyet, melyek a szülőfalut, a gyermekkort, a régi ismerősöket, a családot éneklik (Hazafelé, Anyám zsoltárt énekel, Eszter néni, Elmorzsolt virág). Ezt követik a váci börtön világát fölelevenítő költemények: mit jelentett a rabok számára Húsz szem cseresznye, egy véletlenül arra tévedt kutya (Ének Lili kutyáról), egy, a magányt enyhítő rovar (Egy pók foltozza be a csendet). Vers íródott még Október 23-ról,Az öreg lőmesterről, a Széncsatáról, s arról az élményről, mely a „tenyérnyi napot" is elvette az emberek elől (Bebádogoznak minden ablakot). A verskazetta másik oldalán levő versek az 1956-os tragédia után külföldre került költő életéről adnak képet (A senki földjén, Vízválasztó, Péter, Tíz év után stb.).Egy részük a családról szól, az idegen ajkúak közt nevelkedő gyermekről (Altatódal Csillának, Eszterlánc, Holtág), s a vélelmünk szerint értékesebbek — az Irgalmas fák című kötet jellegzetes darabjai — az emberi tulajdonságokkal fölruházott fákról (Tizenhárom szomorúfűz, Jegenyék, Vadkörtefa). Különösen érdekes a Fából faragott litánia című költemény, melyben a költő tárgyakat (ajtófélfa, kapufa, talpfa, bitófa stb.), különféle fogalmakat (nemzetségfa, családfa, életfa) és helységnevet (Boldogasszonyfa) sorolt egymás mellé, s e hangulati egység tulajdonképpen maga a vers. Mielőtt a Mózes imája fölhangzanék, Tollas bevallja, egyre jobban gyötri „a véglegessé váló hazátlanság tudata." Nyugalmat a családi életben lel, ez az erős kötődés teszi elviselhetővé a fájdalmat — saját verscímével szólva —A senki földjén élő és tevékenykedő írónak (Kései vallomás Magának). Szakolczay Lajos