A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 1. XV. évfolyam (XLV) 2014

Az irodalom és a lehetséges világok - Toldi Éva: Lehetséges világok Dalos György regényeiben

Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 2014. XLV/XV. évf. 1., 49-58. perspektívájából végezhető el, éppen ezért sérülékeny is, könnyen felülírható: „mindig az a modern, ami éppen előtérbe kerül. Ami ma modern, mindjárt nem lesz az, ha néhány újabb esemény bekövetkezik” (KISANTAL-KROMMER 2005: 269). Ezért jelenthet az értelmező számára kihívást annak vizsgálata, hogy egy állandóan faktualitásra hivatkozó és referenciális olvasatra számító diskurzus­ba hogyan épülnek be a regény fikcionalitásán túlmutató, lehetséges világok. Umberto Eco még 1978-ban fogalmazta meg tézisét, miszerint a lehetséges világoknak három típusa van: „1. a szerző által elképzelt és megalkotott lehetséges világ, mely a fabula minden állapotát tartalmazza 2. a fabula szereplői által képzelt, álmodott, kívánt stb. függő részvilágok (subwords) 3. azok az alternatív részvilágok, melyeket a fabula elágazásainál az olva­só elképzel, kíván vagy elutasít, hisz és amelyeket a fabula később alátámaszt vagy semmissé tesz” (idézi MEDGYES 1997: 494). Dalos György A közgazdász bukása című regényében mindhárom típus elemei megtalálhatók. Az első típust ismerjük fel abban az elbeszélői eljárásban, miszerint „akár­csak a historiográfiai metafikció esetében, a tények önelvű logikával” rendel­keznek, „részleteiben visszakereshetők, de egészében véve az elbeszélt történet logikájához [...] igazodnak” (SZABÓ T. 2007: 74). Nem is lenne szerencsés számon kérni rajta a megtörtént dolgok iránti maximális hűséget. „Az a néző­pont tehát, amelyből a szöveg elbeszélője rátekint a dolgokra, egyszerre alul­nézet és a dolgok nagyobb vetületére rávilágító [...] perspektíva” (SZABÓ T. 2007: 74), ez működteti a regény lehetséges világát. A „képzelt, álmodott, kívánt stb. függő részvilágok” is megjelennek a regény­ben, annak ellenére, hogy a főhős, Kolozs nem a vágyakozások és az érzelmek embere. Számára a szív csupán egy szerv, amellyel lelkifurdalást lehet ébresz­teni, például amikor nem szófogadó, édesanyja, a Muter azt kérdi tőle: „Neked mindegy az apád szíve?” A szív az EKG-leleteken és a körzeti orvosi rendelőben nyeri el valódi funkcióját. Az apa fennkölten megnevezett „szív-attakja” pedig olyan lehetséges, majdani állapot, amelynek bekövetkeztét a fiú „szeretetlen magatartása” miatt biztosra lehet venni. Az érzelem nem boldogságot vált ki, még az anyánál sem, pedig beszélő neve szinte predesztinálja erre - Glücklich Magda -, hanem pszichoszomatikus reakciót, betegséget.

Next