Századunk, 1937
Kortörténeti jegyzetek - Hangok a „Gyüldé”-ből (235–265)
Kortörténeti jegyzetek 82 238. Történelem. „Metternich juttatott ilyen szerepet a régi Ausztriának, de ő is csak úgy, hogy az akkori világ két legfélelmesebb hatalmára, az orosz cárra és a német császárra támaszkodhatott." Uj Magyarság, 1936 márc. 8. Milotay István vezércikkéből. (Metternichtől sok minden kitelt, de a Szent Szövetség korában még ő sem mert volna az 1871-ben megszületendő német császárságra támaszkodni.) 239. Bátorság! „Sibay-Spath Gyula: „A hallgatás tornya" ... Szerényhangúbemutatkozó prológjában a jövő küszöbén lakó kettőspontnak nevezi magát. Rácáfolok, ő a jelen és a jövő lánglelkű felkiáltójele. Amíg Sibay Gyulák írnak verseket, nem kell félteni a magyar költészetet és a magyar olvasóközönséget." Közérdek, 1936 márc. 29. 240. Egy politikus hasonlataiból. „A pénzügyi bizottságban ezután Lázár Andor igazságügyminiszter szólalt fel. A jó igazságszolgáltatás olyan — mondotta, — mint a levegő, amelyet természetesnek találunk, ha van és csak akkor jövünk tudatára, hogy milyen fontos, milyen szükséges, ha nincs." Az 1936 április 22-iki napilapokból: 241. A hamvaiból megéledett pelikán. „A főnixmadár ezúttal rácáfolt mitológiai hírére. Nem saját vérével táplálta fiait, hanem ellenkezőleg, kiszívta azok vérét, akik szárnyai alatt reméltek oltalmat és biztonságot." Délmagyarország, 1936 máj. 8. 242. A szabadság és jólét honából. I. „ ... a szabad polgárokból álló, dolgozók boldogulását megvalósító Németországot ... Amíg Németország a dolgozó tömegek, kisemberek, a nemzet fenntartó elemeinek érdekeit tartva szem előtt, oldotta meg a [hatalmas nemzetgazdasági problémákat és ezzel biztosította a német nép biztos jövőjét.. . Azt látjuk mindenütt, hogy ahol a nemzeti gondolat úrrá lett és a megváltó eszméket hirdető nemzetköziséget eltiporta, ott megindult a munka, megindult az élet, virágzó országokká lettek és szabadságában boldog népek lelnek." Nemzeti Munka, 1936 máj. 10. Az első oldalon: II. „Németországban most tették közzé az elmúlt évre vonatkozó munkabér kimutatásokat. A németbirodalmi statisztikai hivatal számításai szerint egy német munkás átlagos heti keresete a mult évben 24.04 márka volt, szemben az 1934. évi 22.83 és az 1929. évi 31.19 márkával. Az összeállításoknál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, ahogy a létfenntartási kiadások időközben tetemesen emelkedtek és hogy a társadalombiztosítási díjakra, adókra, pártdíjakra stb. eszközölt bérlevonások is lényegesen fokozódtak. Ezek figyelembevételével a munkabér jelentős mértékben csökkent." Ugyanebben a lapban, ugyanebben a számban, a második oldalon. 243. Egy széplélek látomása. „Bontják a korlátokat. Egymásután bontogatják a budapesti terek virágágyai körül futó ormótlan, szürke vaskerítéseket ... Milyen jellemző és jelképes dolog az, ahogy ezek a korlátok leomlanak az utca és a tér, a nagyvárosi ember és a természetnek ideplántált kis darabjai között! Amikor ezek a terek képződtek — öt-hat évtized előtt — az egész élet tele volt ilyen korlátokkal, vasketrecekkel. .. Az, hogy most lebontásra kerülnek a korlátok, a mai kor jelképe. A mai koré, amely lebont annyi ósdi, szürke, anerev korlátot, elfogultságok, előítéletek ketreceit kinyitja és amíg ember és ember közt szabadabb érintkezési formákat teremt ..." Pesti Hírlap, 1936 máj. 12. 244. A jó házasság titka. „Kimutatták, hogy alacsony termetű asszonyoktól nem igen válik el a férfi. Ennek csak gazdasági alapja lehet. A divatot magas és karcsú nők kreálják. Az alacsony termetű nő, s ha ízléses akar lenni, nems tarthat mindig a divattal. De anyagból, szőrméből is kevesebb kell neki, mint a magas nőnek. A férfinak ez megtakarítást jelent. Ilyenformán az ilyen házasságok gazdaságilag is megalapozottabbak." Magyar Közgazdaság, 1936 máj. 21. 245. Irodalomtörténet. „Amit jelent a francia irodalomnak Marcel Proust, azt jelenti a magyarnak Justh Zsigmond ... Mint egyéniség és csak másodsorban, mint író él ő tényleg mindazoknak emlékében, akik személyesen ismerték őt." Budapesti Szemle, 1936 jun.