Ifjú Sólyom, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-25 / 1. szám
2 Kedves Ferkó barátom ! Bizonyára csodálkozni fogsz majd, ha kézihez kapod a levelem. Hiszen alig telt el egy pár nap azóta, hogy nálatok jártam Szüleid nógatására durcásan mutogattad meg nekem az ajándékokat, melyeket karácsonyra kaptál. Sehogy sem tudtam megérteni, miért van olyan rossz kedved. Sok ajándékot kaptál. Könyvet, társasjátékot, sőt régi álmod is megvalósult: egy „igazi”, hosszúszárú nadrágot is kaptál, arri ilyet a felnőtt férfiak hordanak. Vendég létemre nem akartam többet kérdezősködni arról, hogy mi bajod, mert láttam, hogy Te úgysem felelsz, meg a szüleid is szívesebben hallgatnak róla. — Később — hiszen annyi mindenről esett szó — meg is feledkeztem a dologról. Vacsora után azonban, mikor Te már lefeküdtél, édesapád — nagy meglepetésemre — magától mesélte el, hogy mi okozta rossz hangulatodat. Tőle tudtam meg, hogy nyáron kinn voltatok a ferihegyi repülőtéren a repülőnapon, és azóta mást sem hallanak tőled, mint, hogy Te is repülő akarsz lenni, modellezni szeretnél. Ez még nem lenne baj. Szüleid is beleegyeznének, hogy ezt a gyönyörű pályát válasszad. A hiba éppen ott van, hogy az elmúlt hónapokban romlott a tanulmányi eredményed, mert állandóan a szomszéd Ányos Lacinál töltötted az időt, aki már régi modellező. Megdöbbenve hallottam, hogy még hármas feleleted is akadt az idén. Édesapád megmagyarázta neked, hogy sokat kell addig tanulni, míg valaki odáig eljut, hogy gépet vezethet. A számtan, mértan, fizika, földrajz, történelem, de még a nyelvek alapos ismeretére is szüksége van az igazán jó, kiváló repülőnek. Nem tudom mennyit mesélt erről édesapád, de azt meg kell mondanom neked, hogy az ő gyermekkorában bizony sokkal nagyobb gondjai voltak a gyári munkások 11—12 éves fiainak, mint a modellezés. Erről biztosan sokat hallottál már. Én csak azért említem, nehogy véletlenül felredd apádnak, ha nem tud neked részletesebb felvilágosításokat adni a repülésre, modellezésre vonatkozóan. Tudod-e Ferkó, hogy éppen tíz évvel ezelőtt a fél világ megmozdult azért, hogy a Te, a ti életetek más legyen, hogy a legfőbb problémátok az legyen, hogy — esetleg — nem találtok a modellezéshez szükséges szerszámokat a feldíszített fenyőfa alatt... És — legyünk tárgyilagosak, Ferkó barátom — szüleidnek igazuk volt. Mert, aki az általános iskolában elmulasztja kötelességeit a repülés miatt, az — majd ha igazi repülő lesz —, könynyen megfeledkezik munkájáról, ha valami más jut eszébe. Ebből ijedig, éppen a repülésnél, óriási bajok, károk származhatnak! Aztán azért sem érdemelsz dicséretet, hogy — a sok szép, más ajándék ellenére — napokig lógattad az orrod emiatt, csúnyán és hálátlanul viselkedtél szüleiddel szemben. Hanem, ide figyelj, Ferkó! Azért nem kell csalódnod a Te furfangos barátodban. Van egy nagyszerű ötletem, hogy valamiképpen nyárig is foglalkozhass a repüléssel. (Megsúghatom, hogy — ha jó bizonyítványt tudsz felmutatni — nyárra megkapod, amit most ém úgy hiányoltál!) Ha Te is úgy akarod, szívesen folytatok levelezést a repülésről. Ezért ha van valami kérésed a repüléssel, modellezéssel kapcsolatban, írd meg nyugodtan az „Ifjú Sólyom” szerkesztőségébe és én ennek az újságnak a hasábjain szívesen elmagyarázok neked mindent. Megírhatod barátaid, osztálytársaid kérdéseit is, vagy ők is írhatnak ide levelet nekem. Persze, ezt csak azért csinálom, mert magam is nagy híve vagyok a repülésnek, és mert biztos vagyok benne, hogy belőled kiváló repülő lesz, talán nem is sokára. Mondanom sem kell talán, hogy elvárom tanulmányi eredményed sürgős javulását. Tanulj, Ferkó, mert csak így lehet belőled okos, művelt ember, jó repülő. Remélem, hogy a félévi bizonyítványodnem kelt majd csalódást, és egészévi jó tanulásod eredményeként talán együtt táborozhatunk majd a nyári szünidőben. Remélem, leveledben már újabb ötös feleletekről értesítesz. Szeretettel üdvözöl barátod: Kerekes István kiváló jelvényes modellező A Pavlik Morosov gyermekkultúrházban modellezőkör is működik. A jól felszerelt körben benzinmörös modellek építését is tanulják a fiatal pajtások. A képen: Ivan Beszparov körvezető megmutatja Grisa Medvegyevnek és Viktor Haritornak, hogyan kell felerősíteni a légcsavart a modellmotor főtengelyére Az Ifjú Sólyom könyvespolca Kononov: AZ IGAZ BARÁT Nagyszerű történeteket olvashatnak ebből a könyvből a modellező pajtások Leninről. Ezek a történetek még közelebb hozzák az ifjú olvasók szívéhez Vlagyimir Iljics Lenint, az igaz barátot. A kis történetekből Lenin életének érdekes fejezeteit ismerhetik meg az olvasók. Leninről mesél a pajtásoknak az író, de a könyvben szereplő történetek nem mesék, hanem megtörtént esetek, igaz történetek. A huszonöt kis történet mindegyike egy-egy gyöngyszem, amelyből ragyogva villan fel Lenin felejthetetlen alakja. Látjuk őt, hogyan segítette még száműzetése idején is a kiuzsorázott parasztokat. Látjuk Lenint 1919 karácsonyán Szokolnyikiban, a kis erdei iskolában a gyerekek karácsonyfaünnepén, amint szembekötősdit játszik a jókedvű gyereksereggel. Kedvesen meséli el az írói azt az esetet, amikor Jam községben az oszlopos, fehér épületre mutatva büszkén mondja az egyik helybeli kisfiú egy kékzubbonyos, tornacipős férfinek: „Itt lakik Lenin“. A kisfiú később azt mondta: „Szeretném látni Lenint.” „Miért?” — kérdezte a férfi. „Hát, hogy tudjam, milyen ember.“ „Olyan, mint más — felelte a férfi — mondják, hogy hasonlítok hozzá.“ „Hogyisne — szólt a kisfiú és végigmérte a férfit — azt hiszed, Lenin kék zubbonyban sétál? Ő fekete kabátot vagy zubbonyt visel.“ A kisfiú csak később tudta meg, hogy a kékzubbonyos, tornacipőt viselő férfi, akivel olyan közvetlenül elbeszélgetett, Lenin volt. Egy másik történet Kasino községbe visz el bennünket. Ez a történet 1920-ban játszódott le, mikor a községben a villanytelepet építették. Lenin ekkor ezt mondta a parasztoknak: „Az önök faluja villanytelepet avat. Nagyszerű dolog ez. De ez még csak a kezdet. A mi feladatunk, hogy villanyfénynyel árasszuk el az egész köztársaságot.“ Lenin szavai után a téren kigyúlt a villanylámpa és a kunyhók ablakaiból is fény tört elő. A ragyogó villanyfény láttán azt mondta valaki: „Lám, kigyulladt nálunk Iljics lámpája.“ Még sok ehhez hasonló érdekes történetet ismerhetnek meg a könyvből Leninről a modellező pajtások. A képekkel gazdagon ellátott könyv az Ifjúsági Könyvkiadó kiadásában jelent meg.