Ifjúmunkás, 1950 (3. évfolyam, 41-92. szám)
1950-01-06 / 41. szám
fil. évf. II. sorozat atsz.-1950 január ÉStSKA: PROLETÁROM! EGYESÜLJETEK ! SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Bucuresti, Str. Pop» Nan 33. Telefon: Szerkesztőség: 50607. KIADÓHIVATAL: 50608 5 lej Taxa postai* plati la la cumermr la Cont la CEO Kr. »391 E15 fizetésele X évre , 280 lej 6 hónapra • • • $ • 115 lej 3 hónapra • • » , » • 60 lej A Nagy Nemzetgyűlés hatalmas lelkesedéssel szavazta meg az 1950. évi Állami Tervet A Nagy Nemzetgyűlés második rendes ülésszaka ünnepélyes keretek között 1949 december 28-án nyílt meg. A Nagy Nemzetgyűlés elnöki Tanácsának padsoraiban jelen voltak : Dr. C. I. Parkon akadémikus, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke; P. Constatinescu Iasi és Mihail Sadoveanu a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának alelnökei ; Marin Florea Ionescu a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának titkára és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának más tagjai. A miniszteri padsorokban megjelentek ; Groza Péter Dr. miniszterelnök ; Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a BMP KV főtitkára, első miniszterelnökhelyettes ; Anna Pauker, a BMP KV titkára, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter; Teohari Georgescu a BMP KV titkára, belügyminiszter; Lothar Badaceianiu, azRMP KV titkára, munkaügyi és népjóléti miniszter ; és a RMP KV-nek még számos tagja. A Nagy Nemzetgyűlés megnyitó ülésén résztvettek még a diplomáciai testület tagjai élükön S. I. Kavtaradzeval a Szovjetunió" bukaresti nagykövetével. A Nagy Nemzetgyűlés termetének erkélyeit zsúfolásig megtöltötték a dolgozók, akik látni akarták a Nagy Nemzetgyűlés »*sár"4*k vsnak megnyi-Az ülést Dr. C. I. Pardon akadémikus, a lefagy Nemzetgyülés Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Marin Florea Ionescu elvtársnak, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa titkárának, aki felolvasta a RNK Nagy Nemzeti gyűlés rendes ülésszakának ös-zehivásáról szóló törvényrendeletet. Ezután Dr. Cs. Pálban akadv. deraikus a Nagy Nemzetgyűlés második rendes ülésszakát megnyitóéinak nyilvánította. A különböző bizottságok megválasztása után A. Draghici elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés bürójának elnöke átadta a szót Mison Constantinescu elvtársnak, vének törvénytervezetét. A Nagy Nemzetgyűlés tagjai szűnni nem fakadó tapsviharral fogadták a fontos törvénytervezet benyújtását. A tervezetet tanulmányozás végett a gazdaságipénzügyi bizottságnak adták át. Stelian Niculescu elvtárs igazságügyminiszter megvitatás és megszavazás végett törvényrendeletet nyújtott be, amely ratifikálja a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának 1949 július 12 és december 28 közötti kibocsátott egyes törvényrendeleteit. A Ház kimondotta a sürgősség A délutáni ülésen Miron Comstantinescu elvtárs a KMP KV- nek tagja, az állami Tervbizottság elnöke részletesen ismertette az 1949 évi Állami Tervnek eredményeit és az 1950 évi Állami Tervet. ,,Az 1949 év ivott a Román Népköztársaság első tervgazdasági esztendeje. Ebben az esztendőben gazdaságunk a tervsze-űsített fejlődés, a szocializmus építése pedig az előrehaladás A vita során Gheorghe Florescu elvtárs az RMP KV tagja, az IMSZ KV titkára emelkedjett szólásra. Országunk dolgozó ifjúsága különös örömmel, bizalommal és határozottsággal fogadta az 1949-es Állami Tervetamely az új szocialista élet épintésének fényes távlatait nyitotta meg.Az 1949-es év folyamán az Ifjúmunkás Szövetség, a Román Munkáspárt vezetésével az 1949- es Állami Terv teljesítésével és túlteljesítésével kapcsolatban mozgósította a dolgozó ifjúság erőit. Ezután Gheorghe Florescu elvtárs adatokat idézett a dolgozó ifjúságunknak az 1949-es Állami Terv teljesítéséért folytatott harcában elért eredményeiből. Az 1950-es Állami Terv fényes távlatokat nyit a dolgozó nép ifjú nemzedéke előtt. Majd Florescu elvtárs a következőkkel fejezte be hozzászólását: „Lelkesen szavazok az 1950-es ÁHarm leiTaroi’vtnjjitai!latts mi. Ipa vagyok abban, hogy velem együtt az ifjak milliói szavaznak, akik dolgoznak és tanulnak élei jellegzetes vonásait viselte magán. Első Állami Tervünk teljesítésének és túlszárnyalásának következtében, az 1949 ÉVET AZ IPARI TERMELÉS JELENTŐS NÖVEKEDÉSE, ÚJ BERUHÁZÁSOK ÉS A MUNKÁSOSZTÁLY SZÁMBELI NÖVEKEDÉSE JELLEMEZTE." A részletes ismertetés után vita alá bocsátották a BNK 1950-es évi Állami Terv tervezetétben az országban, akik készek harcolni a szocializmus építéséért, hazánk felvirágoztatásáért, a világ békéjének biztosításáért“. Az elhangzott hozzászólások után a Nagy Nemzetgyűlés megszavazta az új Állami Tervet. A Román Népköztársaság 1950 évi Állami Tervének törvényjavaslatát 37 szavazattal 2 ellenében megszavazták. A szavazás eredményét a képviselők lelkesen, hosszantartó tapssal köszöntötték. Amikor az Elnök bejelentette, hogy a Nagy Nemzetgyűlés elfogadta az 1950 évi Állami Tervet, a Nagy Nemzetgyűlés tagjai állva, hosszasan éljenezték a második Állami Terv törvénybe iktatását, amely a szocializmus építésének újabb fontos lépése. A pénteki ülés napirendjén szerepelt a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa kibocsátotta törvények ratifikálásáról ezolo istrv eny javasció. Ezek után a BNK Nagy Nemzetgyűlésének második rendes ülésszaka véget ért, a Tervezozttság elnökének, akiket és így a törvety,javaslatot a jelenlevők zugó tapsvihara megküldték a jr bizottságnak, minisztertanácsa megbízásából tanulmányozására, benyujtotta a Román Népköz- Ezzel ■ a délelőtti ülést kezétársaság 1950 évi Állami Tér- késztették. Gheorghe Florescu elvidis hozzászólása Dr. Groza Péter miniszterelnök és Gh. Gheorrghe-Dejelvlars • szavaznak IUSTIUEN INHUTERUM) NAPIPARANCSA KATONA, ALTISZT, TISZT és TÁBORNOK ELVTÁRSAK! A Román Népköztársaság kikiáltásának második évfordulóját népünk jelentős gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális eredményekkel köszönti. A Román Munkáspárt vezetésével országunk jelentős lépéseket tett a szocializmus építésének útján. A dolgozók erőfeszítéseinek eredményeképpen, az 1949. Állami Tervet túlszárnyaltuk. A dolgozó parasztság — megerősítve szövetségét a munkásosztállyal — a mezőgazdaság szocialista átalakulásának útjára lépett. Mindezek a nagyszerű eredmények a nagy Szovjetunió testvéri segítségének köszönhetők. Országunk aktív tényezőjévé vált a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott küzdelem frontjának. A Román Népköztársaság hadserege az elmúlt évben jelentős fejlődést ért el. A hadsereg harci és ipolitikai felkészültsége magasabb színvonalra emelkedett. Megszilárdult a fegyelem, a katonai rend és éberség. Határozottan valósítva meg a Párt irányvonalát arra vonatkozóan, hogy a dolgozók soraiból emeljenek ki új tiszti és altiszti kádereket, sikereket értünk el a Néphadsereg megvalósításának útján. Az 1950. év, Népköztársaságunk létezésének harmadik esztendeje, az első ötéves tervünk útját megnyitó második ÁllamiTerv megvalósítása különlegesen fontos feladatokat állít népünk elé. Határozottsággal haladunk előre iá szocializmus építésének útján. Kinyilatkoztatjuk szilárd akaratunkat, hogy a világ békebarátainak óriási erős oldalán harcolunk a békéért, azoknak az erőknek az oldalán, amelyek az angol-amerikai háborús uszítók ellen mozgósítják a néptömegeket. A Párt és a kormány hazánk védelmi képességének növelését jelölte ki feladatul számunkra. A most kezdődő esztendőben minden katonának, bármilyen legyen is a rangja, kötelessége tízszeres erőveldolgozni harci és politikai ismereteinek tökéletesítéséért, hogy elsajátítsa a modern harci tudomány technikáját, megszilárdítsa fegyelmét és legyen éberebb. A Román Népköztársaság hadserege szilárd ereje kell, hogy legyen a béke védelmének és népünk szabadságának, olyan hadsereggé kell válnia, amely mélységesen hűséges a dolgozók ügyéhez, amelyet lángoló hazaszeretet hat át és amelyet a proletárnemzetköziség szellemében nevelnek. Hazánk, a Román Népköztársaság iránt a határtalan odaadás és szeretet legmagasabb érzelmét kell kifejlesztenünk. Keltsük minden katona szívében a Szovjetunió és Sztálin elvtárs, a dolgozó emberiség nagy géniusza iránti mélységes hála és szeretet érzését. Elvtársak, katonák, altisztok, tisztek és tábonokok! Üdvözöllek benneteket és szerencsét kivánok nektek a Román Népköztársaság második évfordulója alkalmából és a most kezdődő új esztendő alkalmából és sikereket kívánok nektek katonai és politikai kiképzésetekben. Éljen a Román Népköztársaság hadserege, a haza békéjének és szabadságának védelmezője, dolgozó népünk békés munkájának megvédelmezője! , • Éljen a Román Munkáspárt, győzelmeink,kezdeményezője és megszervezője! Éljen hazánk, a Román Népköztársaság! Éljen a román-szovjet barátság! Éljen a Szovjetunió és zseniális vezetője, a nagy Sztálin. EMIL BODNARAS vezérezredes, nemzetvédelmi Bukarest, 1949. december 30. miniszter. nil mit neue ums Dim Népköztársaságunk kikiáltásának második évfordulóját A Román Népköztársaság kikiáltásának második évfordulója tiszteletére az ország dolgozói minden üzemben, minden intézményben ünnepséget rendeztek, mely alkalommal lelkesen emlékeztek meg a nap jelentőségéről. A fővárosban, a RMP bukaresti szervezetének és a főváros ideiglenes bizottságának kezdeményezésére lelkes népgyűlést tartottak. A Patria (ARO)-teremben megtartott díszgyűlésen megjelentek a RMP KV, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tagjai, a diplomáciai kar képviselői, továbbá sok munkás és munkásnő, élmunkás, pártaktivista, a hadsereg képviselői, művészek és tömegszervezetek kiküldöttei. A népgyűlés részvevői lelkesen ünnepelték Népköztársaságunkat, a RNR vezető erejét, a Román Munkáspártot, nagy barátunkat és támogatónkat, a Szovjetuniót és a dolgozó emberiség lángeszű vezetőjét, Sztálin elvtársat. A díszgyűlésen Teohari Georgescu elvtárs, a Román Munkáspárt KV titkára, belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. „Ma van a második évfordulója — mondotta Tephari elvtárs —, hogy a burzsoázia és a földesurak utolsó országvezető támaszát, a királyságot, megdöntöttük és a Román Népköztársaságot kikiáltottuk. Ezt az évfordulót népünk mostnagy örömmel ünnepli. A népi demokratikus rendszer győzelme az 1944 augusztus 23-i eseménynek egyenes következménye volt. A Szovjet Hadsereg fölszabadította hazánkat, népünk történelme folyamán elsőizben szabadon fellélegzett és saját sorsának lett az ura. A (Folytatása az 5. oldalon/ Teohari Georgescu, elvtárrs a BMP KV. titkára, belügyminiszter, ’.szódét mondja az ünnepi guinésen BiSZliS MMSZtOKH KiSZ KI Kizmini vezeti a díszoket az 1949-es állami terv teljesítéséért folyó nagy szocialista versenyben kitűnt ifjaknak December 29-én délután, az Ifjúmunkás Szövetség Központi Vezetősége a brrkaresti Filimon Sárbu teremben diszülést tartott. A diszülésen kitüntették azokat az élmunkás ifjakat, akikaz 1949-es állami terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott harcban különösen kitűntek. " * Mán jóval kezdése előtt a terem az összegyűlt ifjak lelkesedésétől morajlott. Itt is ott is tüzes, ütemes jelszavak hangzottak és ez az élmunkásokat körülvevő szeretet, megbecsülés egyre nagyobb és nagyobb mértékben nyilvánult meg. jjff Tisztelet nekik! Ezt 4Visszhangozták a jelszavak, amikor Pártunkat éltették, amiely országnak dolgoz* -rmed# élmunkás ifjaiat is győze lemre segítette. \ír.kAz ülésen a RMP Köz* ponti Vezetősége részéről Elena Tudorache elvtársnő, az IMSZ Központi Vezető* sége részéről az IMSZ Köz* ponti Vezetősége bürójá* nak tagjai élükön Gheorghe Florescu, az RMP KV, tagja, az IMSZ KV. titkára, Paul Cornea és Petra Lupu elvtársakkal, elnököitek. Az ún .w ige (Folytatása az 5. oldalon A Román Népköztársaság 1950. évi Állami Tervének törvénye Az 1949. év volt az első, amelyben a Román Népköztársaság elindult a tervszerű gazdálkodás útján. A B.N.K. első állami tervét a falvakon és a városokon kiéleződő osztályharc, valamint a gazadasági és társadalmi-kulturális tevékenységünk minden ágában a szocialista szektor növekedésének viszonyai között hajtottuk végre. Munkásosztály vezette dolgozó népünk eredményei, a szocializmus építésének útján elért sikere, valamint jövőbeli fejlődésünk elsősorban arra a testvéri és állandó segítségre támaszkodik, amelyet különböző formában a Szovjetunió és vezetője, a nagy Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. A Szovjetunió részéről felbecsülhetetlen támogatást jelent a politikai segítség, az anyagi és technikai segítség, valamint a szocializmus építése és a tervszerűsítés terén szerzett gazdag tapasztalatainak felhasználása. Ez a támogatás a szocializmus építésének kezessége országunkban. A Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal a kölcsönös segélynyújtó tanács keretében megteremtett testvéri együttműködés fontos tényezője gazdasági fejlődésünknek Azok az eredmények, amelyeket a Román Munkáspárt vezetésével országunk dolgozói eddig elértek, azt bizonyítják, hogy a dolgozók nagy lendülettel vetették bele magukat a szocializmus építéséért, és a béke megvédéséért folytatott nagy harcba. A szakszervezetek által megszervezett szocialista versenyek fokozódó lendülettel folytak és különösen azok a szocialista versenyek emelkedtek egyre magasabb színvonalra, amelyeket Sztálin elvtárs 70. születésnapja tiszteletére rendeztek és amelyeken országunk munkásságának nagyrésze vett részt. 1949-ben nemzetgazdaságunk szocialista szektora minden téren: az ipar, a mezőgazdaság, az áruforgalom és a szállítások tere fejlődött és megerősödött. Az iparban 108 százalékosan teljesítettük a tervet és így az egész termelés az 1948. évi termeléshez képest 40 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg megnőtt a későbbi fejlődés anyagi alapja, különösen a bánya, és nehéziparban. A mezőgazdaságban rendszeressebb munka kezdődött az agrotechnikai színvonal emelése és termős területek növényfajtáinak helyes beosztása érdekében. Hasonlóképpen intézkedés tör■ tént az állattenyésztés fejlesztése érdekében is. A mezőgazdasági gépek és felszerelés gyártásának emelkedésével az állami szektorhoz tartozó szántóföldek teljes felhasználásá- val továbbá azzal, hogy jelentős összegeket fordítottunk építkezéssre, fajállatok beszerzésére, a mezőgazdaság állami szektora az állami gazdaságok és a G.T.Á.-k tekintetében is jelentősen megnőtt és megerősödött. Az állami szektor gyarapodásá hoz hozzájárult az, hogy mezőgazdasági területünk a földesúri maradványok kisajátításával megnövekedett. A szegény és középparasztság a Román Munkáspárt vezetésével a munkásosztály cselekvő támogatásával ebben az évben megkezdte az első kollektív gazdaságok létesítését; a RMP KV 1949. március 3.—5.-i határozatának iránymutatását követve rátért az egyetlen útra, amely megszabadítja a nyomortól és bőséges életet biztosít, — mezőgazdaságunk szocialista átalakításának útjára. Egyidejűleg az állam támogatja a dolgozó parasztokat, akik továbbra is magángazdálkodást folytatnak és intézkedéseket léptet életbe a zsirosparaszti kizsákmányolás korlátozására és a dolgozó parasztság élet- és munkafeltételeinek megjavítására. Az áruforgalom szektorában a nagykereskedelem átment az állam kezébe és a kiskereskedelmi hálózat kibővítésével az állami kereskedelem jelentős mértékben megerősödött és ezzel a magánkereskedelem tevékenysége korlátozódott. A jelenlegi szakaszban a magánkereskedelemnek megvan a lehetősége arra, hogy az állam ellenőrzése és az általa megállapított keretek között folytathassa tevékenységét. Ugyanakkor megkezdődött a szövetkezés átszervezése. A szövetkezés a falvakon és a városokban egyaránt növekszik és fejlődik és mindinkább hozzájárul a falusi termékek értékesítéséhez, valamint a falu és a város közötti árucsere fokozásához. A számtóipar megjavította munkáját, hogy megfelelhessen folytonosain növekvő gazdaságunk egyre kokrétabb feladatainak. A Román Munkáspárt és a kor- ' mánypénzügyi politikája megvalósításának következményeként, az 1949. évi költségvetés többlettel zárult, ami nagy sikert jelent az 1949. évi Állami Terv megvalósításában. A dolgozók életszínvonala megjavult a nemzeti jövedelem emelkedése folytán, amely elsősorban a szocialista szektor erősödésének és fejlődésének köszönhető. Az átlagos bér 30 százalékkal emelkedett amelyhez hozzájárul a társadalmi bér emelkedése. Ezt az oktatás és általában a kulturális eszközök fokozottabb igénybevételének lehetősége, valamint a dolgozók egészségügyi helyzete iránti különös gondoskodás tette lehetővé. 1949-ben a társadalmi bér értéke 22 milliárd lej volt. A dolgozók egészségügye iránti gondoskodás a közegészségügyi intézmények számának emelésében, a fokozottabb orvosi gondozásban és a gyógyszerellátás megjavításában nyilvánult meg. A közoktatás Az 1950. évre szóló terv összeállításakor a szovjet tervszerűsítés nagy példáját és tapasztalatát követtük és saját első tervezünk tapasztalatából indultunk ki. Az 1950. évre szóló állami terv az 1949. évre szóló állami terv eredményeire és sikereire épül fel, egyben pedig megteremti az 1951 —1955. évi ötéves tervre való rátérés feltételeit. Ezen az alapon a következő politikai-gazdasági célkitűzéseket állapítjuk meg: 1. Az energiatermelő és bányaipar megszilárdítása és fejlesztése, különösen a petróleum- és szénszektorban, ami lényeges feltétele az ipar és a szállítások, valamint általában egész nemzetgazdaságunk fejlődésének. 2. A nehézipar és különösképpen a gépipar fejlesztésének folytatása alapvető láncszem az ország gazdasági fejlődése szempontjából Ennek az iparnak keretében a hangsúlyt a szerszámgépek és villamossági gépek termelésére helyezzük . Ezzel párhuzamosan a fogyasztási cikkek termelésének növelésére törekszünk a meglévő kapacitás teljesebb igénybevételével, új termelő egységek létesítésével és a helyi erőforrások felhasználásával, a kisipari szövetkezés kifejlesztésével,valamint a kisiparosok támogatásával, akik munkájukkal hozzájárulhatnak a tömegfogyasztási cikkek termeléséhez. 3. A szocialista szektor megszid terén pedig a mindenfokú iskolát látogatók száma jelentős mértékben megnőtt. A dolgozó tömegek mindinkább részesülnek az üdülőszabadság, a kultúra és a sport örömeiben. A Román Munkáspárt és a kormány kulturális téven életbeléptetett intézkedéseinek következményeként a közoktatás, a sajtó, a rádió, a színházak, a mozgóképszínházak, a könyvtárak és a többi kultúrintézmény mindinkább a dolgozók tulajdonává lesznek Egyben széleskörű betűvető akció folyik melynek az a célja, hogy rövid idő alatt felszámolja országunkban az irástudatlanságot. Az 1949. év ugyanakkor a szó- 1. SZAKASZ fordítása és kiszélesítése a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági gép- és traktorállomások számánál, növelésével és a meglévők megerősítésével, az állami gazdaságok megfelelő felszerelésével termelékenységük emelése érdekében és a kollektív ,gazdaságokat alakító dolgozó parasztság támogatásával. Hasonlóképpen a gabonatermelés és általában a mezőgazdasági termelés emelése minden művelhető föld felhasználásával és a termett növényféleségek megoszlásának megjavításával olyan értelemben, hogy a gazdaságunk szempontjából nagyobb jelentőségű növények termelését fokozzuk, valamint az állattenyésztés fejlesztésével. 4. A városi és falusi szövetkezés fejlesztése a fogyasztási és beszerzési szövetkezetek, valamint a termelési szövetkezetek tekintésben egyaránt. , 5. A dolgozók életszínvonalának állandó emelése az anyagi sa- cializmus útján haladó gazdaságunk szervezeti megerősödését is jelentette. A vállalatok szocialista vezetésének megszilárdításában fontos lépést jelentett, hogy az idén áttértünk a takarékos szocialista gazdálkodásra. Az ipari termékeknél bevezettük az első állami szabványokat és ez nagy mértékben hozzájárult a munka termelékenységének emeléséhez, valamint a termelvények minőségi megjavításához. Számos intézkedés törént továbbá egyre több szektorra kiterjedő tervszerűsítő munkálatok elmélyítésére, vak mind nagyobb mennyiségben való rendelkezésükre, bocsátásával, valamint a dolgozók kulturális és egészségügyi színvonalának emelését célzó lehetőségek kiszélesítésével. 6., A szocialista akktimilálás növelése, a munka jobb megszervezésével, a műszaki-gazdasági mutatószámok megjavításával, a munka termelékenységének, növelésével ,valamint szigorú takarékossági rendszerrel. 7. A polgári-földesúri rendszer kártékony politikájának következtében ,gazdaságilag elmaradt vidékek gazdasági, felemelése, a Talaj és altalaj kincseinek értékesítésével, új gyárak és szállítási útvonalak létesítésével, valamint nagy országos érdekű munkálatok végrehajtásával. 8. Nemzeti függetlenségünk megszilárdítása a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való következetesen baráti és együtműködési politika révén. E politikai-gazdasági célkitűzések megvalósítására vezet a népi demokratikus rendszer megszilárdatásához, a munkásosztály növekedéséhez, valamint a munkásosztály és a dolgozóparasztság szövetségének megerősítéséhez. menyeihez viszonyítva a következő termelési menyiségek állapíttattak meg: Villamosenergia-ipar Kitermelt villamosenergia 113 l/á Kohászati ipar Gépipar A gépiparban az 1950. évi egész termelés értéke 41,7 százalékkal lesz nagyobb, mint 1949-ben. A jelentősebb termelvényekben az 1949. évihez viszonyítva a következő termelési feladatokat valósítjuk meg: Ipari felszerelés Petróleumipari felszerelés Gördülőanyag Teherkocsi (4 tengelyre számítva) 104.3°/1 Ciszternakocsi (4 tengelyre számítva) 110.3V 1) Hajóépítés Mezőgazdasági gép és felszerelés Az 1996. évre a következő állami tervet állapítottuk meg: I. FEJEZET A Terv politikai-gazdasági célkitűzésein. FEJEZET Az ipari termelés A. Mennyiségi feladatos: "raktorvontatás« vetőgép 285 Vt Az 1950. évben az egész ipari termelés szilárd árakon számított értékben 3 százalékkal növekszik az 1949. évihez viszonyítva. V A főbb ipari termékekre vonatkozóan az 1949. év. száz százalékos ered(Folytatást a 3. oldalon) Bányaipar Kitermelt nyersolaj 132.59/5 Földgáz 108.9°/« Bányászért 113 °/# Vasérc 116 °/« Színes érc 138 •/# Öntött vas 116 •/« Acél 119 */« Hengerelt vas 109 */• Csövek 100 */« Gőzgépek 127.63 Belsőégésű motorok 170.4°/# Fémszerkezetek 137.6'V 1 Szerszámgépek 853 “/« Golyóscsapágyak' 536 .°/it Fúrótorony 112.5°/# Rotary-asztal 220/# Sárszivattyú 125.5’/» Nehéz fúrórúd 132.30/» 3 bónuszos fúrófej 537.8°/* Segédszerszám 130.0%' Szivattyúegységek 158.1°/d Uszályok' 250 "AJ Vontatóhajó 275.3°/# Halászhajó 121.5.°/# [faktor 120.2°/ [raktereké 233 ifi Traktervontatású kultivátor 365 J/l