Ifjúmunkás, 1953 (6. évfolyam, 196-206. szám)
1953-01-07 / 196. szám
Tanuljunk a Komszomol tapasztalataiból Hogyan dolgozzék az agitátor Az agitátor által szervezett beszélgetések !célja fejleszteni az ifjúság politikai ismereteit és a lenini-sztálini tanítás szellemében nevelni az ifjúságot. Sztálin elvtárs tanítása szerint az agitátoroknak az a feladata, hogy a párt és a szovjethatalom irányvonalát türelemmel és figyelmesen magyarázza, hogy az emberek megértsék mit akar a párt és merre szereti az országot A kollektív beszélgetések sikere nagy mértékben attól függ, hogyan tudja az agitátor bevonni a hallgatóságot is felvetett kérdések megtárgyalásába. A részvevők hozzászólásai megerősítik az agitátor magyarázatát, kiegészítik azokat és ezáltal a beszélgetés elevelebb, ütőképesebb lesz. Az ügyesen irányított vita arra készteti a részvevőket, hogy fontolják meg a felvetett kérdéseket, ösztönzi politikai tevékenységüket és munkájukban jobb eredmény elérésére mozgósítja őket. Jó munkát végez az az agitátor, akinek Vinden beszélgetésével sikerül meggyőzni a tömegeket s megszervezni azokat az SZUKP által a szovjet nép elé tűzött feladatok elvégzésére. Az agitátor külön kell felkészüljön minden beszélgetésre. Megvitatásra mindig időszerű tárgyat kell kiválasztania. Ezt pedig alaposan kell ismerje. Azután megfelelő példákat keres és tervet készít a beszélgetés irányítására. Megtörténhet, hogy a beszélgetés nem úgyalakul, mint ahogy az agitátor előre kigondolta, a terv azonban sokat segít az anyag felhasználásában. Különösen fontos a beszélgetés kezdetét úgy összeállítani, hogy az a hallgatóságot a felvetett kérdés megvitatására késztesse. Az agitátorok egy rövid bevezetővel szokták a beszélgetést megkezdeni, amelynek célja felvetni az illető kérdést, kiváltani a hallgatóság érdeklődését és vitára késztetni őket. Az agitátor a bevezetésben csal, közelítse meg a témát és hagyja a hozzászólókat arról beszélni. Amikor a hozzászólók kicserélik véleményeiket, az agitátor figyelemmel kell kísérje a mondottakat és rá kell világítania arra, hogy kinek van igaza, kinek téves a véleménye és miért. Nem tudnak eredményes vitát elérni azokaz agitátorok, akik nem készülnek előre a kérdésre, hanem azokat a beszélgetés során fogalmazzák meg. Az ilyen kérdések nem lehetnek elég érthetőek és pontosak. Tartózkodni kell az agitátornak attól, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre csak egyszerű „iger’-nel vagy „nem”-mel lehet felelni Az ilyen kérdések nem élénkítik a beszélgetést és arra kényszerítik az agitátort, hogy csak ő beszéljen. így például ha a technikai felszerelés karbantartásáról van szó és az agitátor, úgy teszi fel a kérdést, hogy: „Vájjon szükséges-e idejében tisztítani, olajozni a gépeket?“ — akkor a beszélgetésen résztvevők nincs mit mondjanak, hiszen mindegyik tisztában van azzal, hogy a gépeket gondozni kell. Ha azonban az agitátor azt kérdezi, hogy: „Hová vezet az esztergapad rossz kezelése ?” — arra készteti hallgatóit, hogy mondják meg véleményüket. A hozzászólók megbírálják a hanyag munkásokat és élő példával mutatnak rá, hova vezet a gépek rossz kezelése. Az agitátor ügyeljen, hogy a beszélgetések során hozzá intézett kérdések egyikét se hagyja felelet nélkül még akkor sem, ha az nincs közvetlen összeköttetésben a beszélgetés tárgyával. Megtörtént, hogy az agitátor nincs felkészülve az ilyen kérdésekre és nem tud azonnal felelni. Ilyen esetekben leghelyesebb bevallani nyíltan; most nem tudok felelni, majd megérdeklődöm és megadom a választ. Rossz hatással van a hallgatóságra, ha az agitátor elkerüli, vagy határozatlan feleletet ad, csak azért, hogy tájékozatlanságát leplezze. A vita befejezése után az agitátor vonja le a következtetést a megbeszéltekről és ezek szellemében mozgósítsa a részvevőket az előttük álló feladatok sikeres elvégzésére. Különösen fontos, hogy az agitátor minden általános politikai beszélgetést a munkahely konkrét kérdéseihez fűzzön. Az agitátor kötelessége azért harcolni, hogy minden munkás érezze, hogy becsületes és lelkiismeretes munkájával a Szovjetunió Kommunista Pártját és a szovjet népet segíti, hogy ezáltal is elősegíti hazánk haladását a kommunizmus felé. Az agitátor feladata az, hogy a helyi tényekre a párt politikája megvilágításában mutasson rá és igyekezzék elérni azt, hogy az emberek „ .. .szélesebb szemszögből nézzék a világot és vonják le a gyakorlatból az általános következtetéseket”. (Kalinin: ,,A kommunista nevelésről”, Szikra kiadás 225. oldal). Gyakori, hogy az agitátor egyéni beszélgetéseket kell szervezzen az ifjakkal. Nem minden ifjú tudja érzéseit, véleményeit, intim gondolatait a csoportos beszélgetések alkalmával kinyilvánítani. Egyéni beszélgetés alkalmával azonban közvetlenebbül beszélnek egymással. Az ilyen beszélgetés sokáig emlékezetében marad az ifjaknak. Az egyéni beszélgetés azért is szükséges, mert egyes ifjak reszélnek egy csoport előtt beszélni. Azonban az egyéni beszélgetésekkel foglalkozó agitátor elő tudja készíteni az ilyen ifjakat a csoportos beszélgetésekre. Az egyénileg folytatott beszélgetések mindig kitűnő eredményei járnak. Ezt számos példa igazolja, íme egy a sok közű : Az ,,Ilies” sűtőház javítóműhelyében egymás mellett dolgozott két komszomolista, Mihejev és Alexejev. Mindkettőjüknek ugyanaz a szakképzettségük volt, ugyanazt a munkaműveletet végezték, egyforma szerszámokkal, egyforma feltételek mellett. Miért van az mégis, hogy az egyik rendszeresen 130 százalékban teljesítette normáját, míg a másik egyenlőtlenül dolgozott , hol az ebsok között hol az utolsók között volt. Gusev agitátor sokat töprengett ezen a kérdésen. Mihejevvel beszélgetve az agitátor hamar rájött, hogy az ifjúnak gyenge a felelősségiránti érzéke. Meggyőződött továbbá, hogy Mihejev hanyagul végzi feladatait és rosszul kezeli szerszámait. A munkásokkal folytatott egyik beszélgetésen Gusev agitátor a műhelyben található fel nem használt erőforrásokról és az egyén munkájának a közös siker elérésében való nagy szerepéről beszélt. Azután az agitátor az egyes munkások munkával szembeni felelőtlen magatartásáról beszélt és példaként Mihejev komszomolista esetét hozta fel. A komszomolszervezet és a faliuság is segített az agitátornak. A faliújságon megjelent cikk emlékeztette Mihejevet a közösség iránti kötelességére. Ezek hatására Mihejev felszámolta hibáit és ma a sütőház legjobb sztahanovistái közé sorolható. Küzdjünk az elméleti munka lebecsülés® ellen E hazánk szocialista fejlődése komoly követelményeket állít az ifjúság elé. Ötéves tervünk hatalmas építőprogrammja olyan óriási távlatokat nyit meg ifjúságunk előtt, amelyek az ifjúság friss energiáját, kezdeményező képességét, a szép iránti fogékonyságát és lendületét követelik meg. Ifjúságunknak úgy kell dolgoznia, az ötéves tervért, mint ahogy a Komszomol dolgozott a Szovjetunió ötéves terveinek végrehajtásáért és túlteljesítéséért Az ifjúságnak ahhoz, hogy ez szocialista építésben méltó módon vehesse ki részét, tanulni kell — tanítja a Komszomolt és hazánk ifjúságát is Sztálin elvtárs. „Hogy építsünk, tudnunk kell, el kell sajátítanunk a tudatalányt és hogy tudjunk, tanulnunk kell. Tanulnunk kell türelmesen és kitartással”. Tovább pedig „Előttünk erőd áll. Az erőd neve: Tudomány, a maga különféle ismeretágaival. Ezt az erődöt minden áron be kell vennünk. Ezt az erődöt az ifjúságnak kell meghódítania, ha az új élet építője, a régi gárda igazi váltása akar lenni“. Hazánk ifjúsága előtt az a feladat áll, hogy képzettebb és műveltebb legyen, mint az előző nemzedék volt. Népi demokráciánk fejlődése egyre több öntudatos, képzett ifjút igényel. A tanulás mindenekelőtt a marxizmus- feninizmus elsajátítását jelenti, mint annak a tudománynak az elsajátítását, amely nélkül, szocialista ember nem képzelhető el. Ez ■az a tudomány, amelyre minden ifjúnak szüksége van. Ezért az IMSZ-szervezetek komoly hangsúlyt kell fektessenek az ifjak ilyen irányú nevelésére. Az IMSZ tevékenysége megerősödésénekegyik alapvető feltétele az IMSZ-tagok és az ifjúság soraiban a politikai oktatás tökéletesítése és a marxizmus-leninizmus terjesztésének fokozása. Az IMSZ kádereinek és tagjainak a politikai-ideológiai színvonala meg kell feleljen az ötéves terv által rájuk rótt feladatoknak. Ezt csak úgy érhetjük el, ha komoly munkával terjesztjük a marxi-lenini tanokat, ha szakadatlanul javítjuk a politikai oktatás minden formájának minőségét, kezdve a politikai megbeszélő csoportoktól a legmagasabb fokú tanulási formáig. Ez alkalommal nézzük meg, hogy az OMSZ kolozsvári városi bizottsága hogyan tett eleget azoknak a feladatoknak, amelyeket pártunk és szervezetünk tűzött az IMSZ elé az ifjúság kommunista nevelése terén.Az IMSZ kolozsvári városi bizottságának bár vannak eredményei az ifjúság kommunista nevelésében, ezen a téren súlyos mulasztásokat is követett el. A városban vannak még olyan üzemek, mint például a MENAJUL fémáru gyár, a HERBAK JÁNOS egyes osztályai, a CFR egyes osztályai és még számos más üzem, ahol a politikai tanév keretébe tartozó politikai körök még meg is kezdték működésüket. A városi bizottság sokkal nagyobb gondot kell fordítson a politikai körök megszervezésére, minden támogatást meg kell adjon a politikai körök propagandistáinak és felelősségre kell vonnia azokat a propagandistákat, akik nem járnak el, rendesen a propagandisták értekezletére. Gyakoroljon sokkal nagyobb ellenőrzést a politikai körök munkája felett, hogy ezáltal minden segítséget idejében megtudjon adni azok jómenetele érdekében. A városi bizottság IMSZ aktivistáinak mindig szemük előtt kell lebegjen Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs mondása: „Hazafias feladatjainkból olyan embereket nevelni, akik szívvel-lélekkel szolgálják a dolgozó nép ügyét, hazánkat a Román Népköztársaságot.” De ahhoz, hogy nevelhessünk, először magunkat kell felvérteznünk a marxizmus-leninizmus tanaival. Azonban az IMSZ városi bizottság aktivistái sem tettek meg mindent ezen a téren. Még a városi bizottság aktívájának politikai köre sem működik úgy, ahogy kellene, mert még a Sztálin elvtárs rövid életrajzát tanulmányozó kör is csak papíron létezik. Ezek után nem nehéz megállapítani, hogy az olyan elvtársak, az olyan aktivisták, akik lebecsülik az elméletet és elhanyagolják a tanulást nem tudnak eleget tenni feladatuknak, amit a párt és az IMSZ KV rájuk bízott. Ez pedig már több mint felületesség, ez súlyos hanyagság. Felmerül a kérdés, milyen segítséget tud adni például Buksa Remus, a HERBAK JÁNOS, vagy a CFR üzemekben működő Sztálinelvtárs rövidéletrajzát tanulmányozó köröknek, ha ő maga nem vesz részt a városi bizottságnál működő politikai körön. Tanulni, dolgozni, harcolni, az elméletet a gyakorlat vezérfonalává tenni, ez a leninisztálini tanítás ,amit forradalmi ifjúsági szervezetünk aktivistáinak egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteniük .Nem lehet jó aktivista az, aki szűk prakticizmusba tévelyeg, aki reggeltől estig fecsegéssel tölti el idejét, miközben azt képzeli, hogy „elmélkedik”. Az a jó aktivista, aki az elméletet a gyakorlattal harmonikusan köti össze, aki mindennapi életében alkalmazza is a könyvből szerzett ismereteket. Hogy az IMSZ városi bizottságának aktivistái elkerülhessék a hibakait és a terepen jó munkát fejthessenek ki, elsőrendű kötelességük állandóan szem előtt tartani Sztálin elvtárs tanításai. „A gyakorlat is vakká lesz, ha nem világítja meg útját a forradalmi elmélet.” Vonatkozik az egész ifjúságunkra is, de méginkább arra, akiről a többiek példát akarnak venni, akitől tanácsokat, segítséget várnak — az IMSZ aktivistákra. Nem érdemli meg az olyan ifjú a pártvezette ifjúsági szövetségben a vezető címet ,aki nem ismeri pártunk politikáját, nem ismeri a marxizmus-leninizmus tanításait, nem mestere szakmájának, nem szeret olvasni ,aki műveletlen. Az IMSZ aktivistáira egyre nehezebb feladatok megoldása vár és ha ma még felületes tudással úgy-ahogy el is tudja látni munkáját, holnap már erre is képtelen lesz. Kalinin, a nagy szovjet nevelő mondotta: „A komszomolisták, különösen az aktívák tagjai sokat dolgoznak. Mégis kötelességük, hogy minden irányban fejlett emberekké képezzék magukat.“ Ma már mind kevésbbé hivatkozhat bármilyen aktivista arra, hogy „munkáscsaládban születtem és a múltban nem volt módom tanulni”, ma mindannyian gazdagon meríthetünk a tudás hatalmas kincsestárából. A pártvezette munkásosztály harca nyomán ma minden lehetőségünk megvan a tanulásra. Feladatunk, hogy ezt a lehetőséget kihasználjuk és mind magasabb színvonalra emeljük tudásunkat. Az IMSZ városi bizottsága értékelje ki alaposan saját hiányosságait az ifjúság között végzett nevelése terén, számolja fel és küszöbölje ki a hibákat, adjon meg minden segítséget a politikai köröknek és a körök propagandistáinak, hogy ifjainkból valóban olyan ifjakat neveljenek, akik szívvel-lélekkel szolgálják a dolgozó nép ügyét, hazánkat a Román Népköztársaságot. Azokban az üzemekben, ahol még nem indult meg az ifjúság politikai és ideológiai nevelése, mint például a MENAJUL üzemben, a HERBAK JÁNOS ifjúsági osztályán, a STANCERAJ- ban ,a VARRODA I-ben és a CFR műhelyekben haladéktalanul alakítsák meg a politikai köröket. A városi bizottság aktivistái tartsanak állandó kapcsolatot a tömegekkel. Tanítsák a tömegeket, tanuljanak a tömegektől, hogy kiküszöbölhessék azokat a hibákat, és hiányosságokat, amelyre az ifjú dolgozók figyelmeztetik őket. NAGY ISTVÁN az IMSZ kolozsvár tartományi káderiskolájának tanulmányi igazgatója „Nincs időm“ A közelmúltban Nagyváradon jártam és betértem az IMSZ városi bizottságához is, hogy egyes dolgokat elintézzek. Felkerestem az aktivistákat irodáikban és munkájuk felől érdeklődtem. Az egyik irodában, amelynek ajtajára illesztett kis alurainiumtáblán ez állt: „Secţia organizaţiilor UTM", az íróasztal mellett egy rokonszenves ifjú ült. Bemutatkoztam neki és ő is énnekem. Mindeddig semmi különöset nem találtam rajta. Ekkor még nem sejtettem, csak későbbi beszélgetésünk folyamán tudtam meg, hogy nem is egy mindennapi aktivistával állok szembe, hanem egy rekorderrel. Hogy milyen rekorderrel? Na azért nem kell mindjárt azt gondolni, hogy egy második Zatopekről van szó. Nem, a világért sem. (Bár a maga nemében megközelíti ezt a szintet). Csupán az IMSZ nagyváradi városi bizottsága aktívája körében rekorder ez a „nagyszerű" ifjú. Mégpedig az ifjúsági sajtó nem olvasása terén valósította meg ezt a „nagyszerű eredményt". Tyepák elvtárs (Így hívják ezt a rekordert) csak a párt tartományi vezetősége lapjának, a ,,Fáklyának" az előfizetője. Még véletlenül sem olvassa egyik IMSZ lapot sem. Hiszen nem azért IMSZ-aktivista, hogy még ezt is olvassa. Amikor én ezt megtudtam és csak úgy diszkréten megkérdeztem az okát, azt válaszolta: „Ja kérem, nagyon sok a dolgom, reggel 8-tól este 9—10 óráig dolgozunk. Fiatal aktivisták vagyunk és gyakorlatlanok. Nehezen megy a munka, összetorlódtak feladataink. Nem jut idő még az IMSZ lapok olvasására is... Nincs időnk tanulni". Mondhatom nagyon meghatottak ezek a szavak, ha tovább folytatta volna, talán még el is „hittem" volna. De „szegényke" nem folytathatta tovább, mert egy ifjú lépett be az ajtón és ő most hozzáfordult. „Mond nem jössz sakkozni ?" Szegény elvtárs, valóban nincs ideje IMSZ lapokat olvasni meg tanulni. Ugye kedves elvtársaim, ti is elhiszitek ezt és velem együtt sajnáljátok ezt a szegény embert, akit ilyen borzasztóan lefoglal a munkája. De tekintettel arra, hogy a sajnálkozással nem segíthetünk rajta, közösen ajánljuk hát, olvassa el ezt az alábbi néhány sort, hogy mit mondott S. M. Kirov az ilyen aktivistákról: „Amikor az önképzés kérdését említjük, leggyakrabban egy érvük van — nem érünk rá, egész nap tótunk-félüunk, egész nap lóg a nyelvünk. Én azt tanácsolnám, hogy próbálják meg legalább egy órácskára visszadugni nyelvüket a szájukba és meglátják nem történik semmi szörnyűség, jobb lesz. Azt hiszik, ha lihegnek, ha csurog róluk a veríték , az a munka", : .ROJÁN SÁNDOR IFJÚMUNKÁS 1053. január 7. — 2. oldal Iskolánkban jól működnek a politikai körök Az IMSZ egyik legfontosabb feladata az ifjúság politikai nevelése. Pártunk vezetése alatt bátor és öntudatos ifjakat kell neveljen, akik hazánkban a szocializmus építésésének lelkes harcosai legyenek. E nagy cél elérésére szervezetünk, arra ösztönzi tagjait, hogy tanulmányozzák és sajátítsák el a marxi-lenini-sztálini tanulást és legyenek e tanulás fáradhatatlan terjesztői az ifjúság köreiben. A zilahi Pedagógiai Iskola IMSZ alapszervezetének tagjai megértették a feladat fontosságát és igyekeznek is eleget tenni neki. A politikai tanév keretében három politikai tanulókört szerveztek, amelyekben Sztálin elvtárs életrajzát tanulmányozzák. Az IMSZ rajoni bizottságának segítségével a politikai tanulókörök kéthetenként rendszeresen megtartják összejöveteleiket. Eddig már Sztálin elvtárs életrajzának harmadik fejezetéig jutottak. Voltak azonban hiányosságok is. Egyes tagok, tisztán hanyagságból, nem jelentek meg a tanulókörök előadásain. Mások pedig felkészületlenül jöttek a szemináriumokra. E hiányok kiküszöbölésére a tanulókörök felelősei, az alapszervezeti bizottság segítségével kitartó felvilágosító munkát végeztek, amelyek végül is jó eredménnyel jártak. A tagok megértették politikai színvonaluk emelésének fontosságát, és komolyan nekiláttak a tanulásnak. KAPITÁNY ANNA A Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója v áfájából Egyes IMSZ-tagoknak és Ifjaknak az IMSZ KV díszoklevelét adományozták A Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából, a szervezeti téren kifejtett tevékenységben, a termelésben, kulturális vagy sporttéren elért eredményekért, a következő IMSZ-tagoknak és ifjaknak adományozták az IMSZ KV Díszoklevelét: Arad tartomány Lingulár Anton, Weter Ecaterina, Igrisan Traian, Rivis August, Căluser Lucian, Ivancaa Virginia, Cravet Iosif, Medischi Hilda, Ungur Ioan, Stanca Ana, Dincă Dumitru, Lutai Arcadie, Ackerman Victor, Micută Gheorghe, Perin Stela, Popa Vasile. Bákó tartomány Enache Vasile, Ciurca Ludovic, Lockener Mihai, Jelin Mircea, Anghel Andrei, Brânză Petru, Panciu Virginia, Margineanu Eugen, Galeru Dumitru, Grădinaru Maria, Alexa Ion Benca Teodor, Gărbuci Vasile. Nagybánya tartomány Berinde Ioan, Mais Gheorghiu, Vainer Ernest, Sighertan loan, Tamás Petre, Hutira Iosif, Ungur Gavril, Anderkó Erzsébet, Câmpeanu Vasile, Tovarata loan, Orbán Iosif, Radu Eugenia, Buruianu T. Tudor, Tudose I. Stan, Iordache V. Constantin. • Bârlad tartomány Neacsu Vasile, Pruteanu Maria, Mihai Gheorghe, Diac Constantin, Cercel Maria, Verhum Vasile, Dibu Costică, Cristea Gh. Anica, Condurache Gheorghe, Nichita Costache, Tufa Silvia, Diaconescu Tereza. Bukarest város Vasu Nicolae, Pătrașcu Ioan, Dan Desliu, Veronica Porumbacu, Petru Dumitru, Nicolae Jianu, Socaci Viorel ,Horváth Irén, Ambrus Gheorghe, Blană Nicolae, Olteanu Eftimia, Simionescu Nicolae, Bety Moldoveanu, Popovici Maria, Brânduș Gavril, Henkel Tibor, Sandu Radu, Zamfirache Napoleon, Huruhui Constantin, Horodniciuc Silvestru, CrisoveanGheorghe, Bojin Ileana, Tóth István, Palanchievici Irina, Sanda Lupu, Sutu Petru, Dumitrescu C-tin, Cojocaru Ion, Nelu Herscovici, Bătrâneanu Dumitru, Duică Dumitru, Gavriloaia Ion, Gant Francisc, Sutu Emil, Diaconescu Ion, Găvruș Gheorghe, Vasilescu Eugen, Sidorenco Alexandru, Stoian Constantin, Ioniță C. Marin, Grogan Domnica, Casier Silvia, Stefan Nicolae, Iordan, Lazăr, Caisiu Vasile, Constantinescu Geta, Cretu M. Mihai, Cristea Mircea, Toma Ion, Voicu Gheorghita, Ciocan Natalia, Constantinescu Virgil, Dobre Fitofteia, Liliana Bujoreanu, Valerian C. Victor, Glăvan Eugenia, Stoian Nicolae, Dinescu Nicolae, Oana Ion, Meliesau Marcel, Toma Nicolae, Chelmer Isac, Toma Dragos, Istrate Virgil, Dumitrescu Ion, Dan Aurel, Stănescu Valeriu, Popescu Nicolae, Calinovschu Mihai, Bogza Rodica, Kontratenco Tatiana, Niculae Eugenia, Petre Ioan, Bucurescu Gianu, Papard Elena, Brânduș Sultana, Rusu Aurelia, Bălianu Andrei, Mirodan Alexandru, Mahler Fred, Dumitrescu Benő, Bodea Iordache, Maziliu Teodor, Tic Nicolae, Tilenschi Emil, Irina Constantinescu, Molnár Vilmos, Hilf Arnold, Balanescu Similia, Gica Iures, Octav Pancu Iasi, Dumitru Mircea, Stefan Iures, Majthényi Erik, Nina Casian, Radu Palade, Sergiu Natra, Vasile ■ftmls, George Klein, Anatol Vieru, Florin Comisei, Laurentiu Profeta, Atanasiu Paul, Constantin Maria, Krausz Tibor, Freiberg Gheorghe, Doria Lazăr, Eugen Таги, Lucaci Constantin, Nicolae Herlea, Magda Ianculescu, Mândru Catz, Damian Draghici Luca, Radu Aldulescu, Mircea Anghelescu, Tusescu Doina, Ileana Predescu, Mihail Jora, Val Sândulescu, Vintila Constantin, Cecila Ioniță, Caragiale Beli, Szász Béla, Szilágyi Oszkár, Predoiu Dumitru, Draghici loan, Apolzan Alexandra, Suru Ion, Lia Manoliu, Dinu Cristea, Secter Ioan, Dumitru Vasile, Hie Gheorghe, Gheorghe Fiat, Pârvulescu Dumitru, Iosif Sârbu, Roman Stefan, Orendy Friedrich, Nedef Mihai, Ion Ioniță, Hospodár Zoltán. Bukarest tartomány Macoveanu Constantin, Galateanu Dumitru, Irina Avram, Manafu Vasilica, Racovită Aurel, Bărcan Filofteia, Balutan Nicolae, Marin D. Vasile, Iordache Dumitru, Rica Dumitrescu, Bară Bucur, Nedelcu Florea, Seran Cornel, Vajda M. Emanoil, Salad Iosif, Pacepa Mihai, Moldovean Iosif, Iacob Gh. Ioan, Ágoston Sándor, Iosif Constantin, Dragu T. Nicolae, Stefanescu A. Ion, Pascale M. Traian, Cristea F. Valeriu, Comanici I. Stefan, Kiss M. Miklós, Croicu Nicolae, Macovei V. Andrei, Indrei I. Laurian, Nicolae V. Stefan Grecu Vasile. Kolozsvár tartomány Chiper Mária, Petic Petru, Ghedean Ioan, Somkereki Dezső, Cetlans Stefan, Vagar Ilona, Kászoni Demeter, Lazăr Iancu, Diosoiu Gavril, Magdás Mária, Dávid Ohanezian, Balogh Dezső, Marian Pavel, Todea Ioan, Bogdan Ligia, Oros Ecaterina, Stefan Marin. Constanta tartomány Savin Stelian, Constantin Nicolae, Macarie Ion, Carata Constantin, Ungureanu Petre, Mirciulescu Petre, Cantor Ion, Cârlig Mihai, Codreianu Elena, Septar A. Mitat, Dicu Ioan, Banacu Ilie, Iancu Enacu, Constantin Vasile, Covaci Iosif, Cretu P. Ioan. Craiova tartomány Boldeanu Stefan, Sârbu Leonida, Lăzăreanui Silvia, Mihai Aurica, Iacob Hie, Picu Tudor, Dima Romulus, Cârstea M. Nicolae, Grecu I. loan, Diharu Constantin, Hie D. Constantin, Coanda Marin, Preda Maria, Ocolea T. Marin. Galaţi tartomány Căpăţână Gheorghe, Costică Alexandru, Ghelt Ionel, Savin Petre, Martin Ion, Drăgusin Vasile, Rostoceanu Rădita, Tudorancea Vasile, Basarabeanu Gheorghe, Paraschiv Arghirită. Hunyad tartomány Olga Maria, Marcu Vasile, Domnica Costinas Marin, Mihai Stefan, Zamfir Marin, Săcăluș Petru, Lascău Mihai, Molnár Rozália, Petrovici Alexandru, Nagy Alexandru, Stoinescu Elena, Pascu Nicolae, Goldea Ana, Ranta Ion, Bodo Stefania, Paraschiva Gheorghe, Buda I. Dumitru. Iaşi tartomány Croitoru Nathan, Stanciu Nicolae, Rusu Ioan, Iosub Constantin, Gaspar Gheorghe, Timofte Vasile, Beșleagă Maria, Fântânaru Mihai, Moraru Petre, Catias Maria, Amateesu Mihai, Lăzărescu Mihai, Gliorea Anica, Bejan Trifu, Burlacu Valeriu, Gheorghiu Petre, Manu Gheorghe, Matei Gheorghe, Gheorgheviei Mina, Solomon Radu. Nagyvárad tartomány Huszti László Beldea Vasile, Pop Traian, Filip Ion, Sidenfeld Nicolae, Erdei Juliánna, Bojtor Todor, Boros Bornoc, Szegedi András, Nagy István, Crișan Maria, Megyesi Irén, Csőke Sándor, Bertea Valeria, Crăciun Ion, Serfőző Gábor, Beraru Dionisie, Vladak Gheorghe, Ciobanu Gheorghe, Tane Nicolae, Gherghus F. Anghel. Pitești tartomány Duicu Ioan, Cercel Tănase, Gociu Stefan* Voicu Marin, Burcea Monda, Gheorghe Constantin, Moncea Vasile, Militar V. Constantin, Vidan Vasile, Bărbulescu Alexandru, Tănăsescu Nicolae. Ploești tartomány Radu Gheorghe, Motoroiu Constantin, Păskaru Aurel, Ghica Gheorghe, Stan Ion, Brânzaru Gheorghe, Ionescu Alexandra, Florica Niculescu, Micu Maria, Vătășelu Elena, Arghilapal Elena, Trandafirescu Ion, Savu Alexaindru, Dumitrescu Constantin, Sztálin tartomány Crisan Adalbert, Szereday Sándor, Serăndoi Alexandra, Nistor Liviu, Vlad Gheorgi Bening Sára, Dan N. Ion, Borbát Ferdinand, Kelermen Victoria, Brudiu Gheorghe, Biris Mária, Simion Ion, Caldar Petre,Telea Valeriu, Porcolab Ion, Moghis Vasile, Lazăr Florian, Benceschi Gheorghe, Nicodin Ion, Fugaciu Achim, Momente Alexandru, Gutu Romulus, Mustata Gabriela, Aldea Anton, Manea I. Stefan, Preda Guliana, Enache Constantin. Suceava tartomány Dumitrache Nicolae, Zală Gheorghe, Calau*ciuc Marcela, Bujdei Rodica, Pintilie Ion* Oanea Axinte, Ruscan Victor, Schipor loan, Ajustată loan, Cristea Petru, Luca Mihai, Calancea Ecaterina, Sauca Ilie, Iurca Constantin, Temesvár tartomány Bugaci Iosif, Kholt Akos, Baian loan* Borca Pavel, Caltan Meila, Burtea Sorina, Ardeleanu Ana, Stoianovici Mária, Tóth István, Harhoianu Aurel, Mester Traian, Maximov Steva, Mustăciosu Florica, Gabriel Manolescu, Călugăru Igor, Tomita Popescu, Olan Elisabeta, Pavel Iosif, Balázs Jolán, Lucut Nicolae, Trifu O. Sorban, Tănăsilă Petre, Hulea Nicolae, Harapu Grigore, Oncescu Stefan, Miclea Florian, Nedelcu C. Gheorghe, Nae Constantin, Filipovici Constantin, Sidoriac Gheorghe Traian, Frose Gh. Marin, Fora I. Iosif. Magyar Autonóm tartomány Geog Iosif, Kolozsvári György, Gergely Márton, Palavics Gyula, Kádár Sándor, Puskás Jenő, Gagyi András, Mészáros Irma, Frioiu Traian, Biró Bálint, Varga Péter, Kádár Ilona, Szabó Jenő, Szabó Miklós, Chiton Ion, Ruja Ion, Tamás Ferenc, Meder Károly. Balcescu — nagy harcostársunk Ezekben a hetekben a Román Népköztársaság Akadémiájától a falusi kulturotthonokig az egész országban megemlékeznek Nicolae Bălcescuról, életművéről, történelmi szerepéről. Kiadóink népünk kezébe adják a nagy forradalmár műveit, hogy megismerjük történelmünk egyik nagyszerű, hősi korszakát, az 1848-as forradalom körüli időket. A polgári földesúri rendszer „történészei” egy hosszú évszázadon át próbálták elhallgatni, meghamisítani Balcescu műveit. A nép azonban nem feledkezik meg azokról, akik életüket az ő felszabadításának nagy ügyéért áldozták. Bálcescu idegen földön halt meg, olasz ég alatt, de szelleme a nép között elevenen élt és hatott. Bálcescu emléke lelkessg tette és harcra buzdította a nép legjobb fiait a burzsoá osztályelnyomás legsötétebb éveiben is. Ma népköztársaságunkban, ahol a nagy hazafi legmerészebb álmainál is sokkal több valósult meg — írásai, művei eljutottak azokhoz, akiknek nevelésére,öntudatosítására szánta: a dolgozó milliókhoz. Nicolae Bălcescu korának nemcsak leghaladóbb, legtisztábban látó és legkövetkezetesebb demokratikus politikusa volt. A szónoklat és a diplomácia eszközein kívül kezében éles fegyver volt a szellemíró és újságíró volt a javából, aki keményen ellenségei szemébe vágta az igazságot, de aki nagy szeretettelés melegséggel nevelte népét. Művei rendkívüli hatással voltak korának eszméire és ma is ható, mozgósító erőt jelentenek. Ezért forgatjuk érdeklődéssel és szeretettel írásait. Világosan látja, hogy tollával kell tovább vivni harcát, öntudatra kell ébreszteni a falusi dolgozók millióit, hogy cselekvően kapcsolódjanak be a szabadságharcba. A felvilágosítás legjobb fegyvere az újság. Bălcescu visszatérve Bukarestbe, a „Magazinul istoric pentru Dacia" szerkesztőségébe lép be, ahol hamarosan feltűnik izzó hangú, a szenvedélyes népszeretettől és az elnyomók gyűlöletétől fűtött írásaival. „Ahol a nép nem szabad, ott nincs egyenlőség, ott nincs élet. A zsarnokok megkettőzhetik kegyetlenségüket, felhasználhatják hatalmukat a haladás megállítására. De ez sohasem sikerül nekik” — írja. Forradalmi szemlélete különösen erőteljesen nyilvánul meg ebben az időszakban írt műveiben. Ekkor írja két jelentős történelmi munkáját, „A románok történetének forrásai” és „A földműves munkások társadalmi helyzete" című könyveket. A bojárság, ez a rothadó osztály fél a forradalomtól, a nép szabadságharcától, mert tudja, hogy annak következtében elveszíti hereéletének lehetőségeit, rabszolgáit, birtokait. A nemzet érdekei azonban előbbrevalók a bojárok szűk osztályérdekeinél. A nemzeti fejlődés azt követeli, hogy földhöz kell juttatni a falusi dolgozókat — hangoztatja. Európát a polgári demokratikus forradalom szelei járják át ebben az időben. Balcescu 1848-ban a francia néppel együtt nyomul be a Tuilleriákba, semmisíti meg a királyi zsarnokságot . Itt járja ki a forradalmi harc iskoláját. Hazajön és minden erejével bekapcsolódik a Havasalföldön bontakozó szabadságharc előkészítésébe. Egyik megszövegezője a híres júniusi islazi kiáltványnak. A forradalmi eszméktől áthatott tömeg elkergeti Bibescu herceget, ideiglenes kormányt állít az ország élére. Az új alkotmány azokat az eszméket szentesíti, amiért Bălcescu évtizede küzdött: megszünteti a kiváltságokat, eltörli a jobbágyságot, kihirdeti a földosztást. Bălcescu diplomáciai küldetései közben sem feledkezik meg az írásról. Most még szenvedélyesebb gyűlölettel fordul a nagybojárság ellen, akik a népi mozgalom nyílt ellenségeihez szegődtek. Milyen megfelebbezhetetlen vádiratként csengnek sorai: „A bojárok nem románok — ők bojárok”, így jutott el Bălcescu a nagy felismerésig. A népeknek össze kell fogniuk, közös erővel kell elkergetniük elnyomóikat. Hogy a román népnek a szabadságharcát vívó magyar néppel közösen kell elbánnia a külső és belső ellenségeivel. Két ízben is felkereste Kossuth Lajost s a közös küzdelemről tárgyaltak vele. Ion Ghica-hoz intézett levelei tükrözik a legjobban, hogy Bălcescu milyen világosan látott a román—magyar összefogás kérdésében. Időközben ugyanis az osztrák császári kamarillának sikerült egymás ellen ugratni az erdélyi román és magyar szabadságharcosokat. Bălcescu azon munkálkodott, hogy a két népet közös arcvonalon egyesítse. „Most az a tennivaló, hogy valamiként kibékítsük a románokat a magyarokkal... Ha a kormány meghallgat (a debreceni kormányról van szó) akkor én a képviselőkkel láncához megyek és igyekezni fogunk meggyőzni őt” — írja 1849 június 3-án keltezett levelében. Az egyesült európai reakció leverte úgy a román, mint a magyar forradalmat. Balcescu Olaszországba menekült, ott éli további életét. Most még nagyobb erővel fog az Íráshoz, nemzete ébresztéséhez. „A jó román kézikönyve" című 1850-ben Párisban megjelent munkájában például azt mondja el, hogy miként képzeli el a jövő Romániáját, a demokratikus köztársaság, a szabadság és testvériség hazáját. Elmélyült történelmi kutatómunkát végez. Nagy szeretettel foglalkozik a múlttal, mert tudja, hogy a múlt igazi értékeinek feltárásával hozzájárul a hazaszeretet és a jobb jövőbe vetett hit elmélyítéséhez. Bălcescu műveinek nagy értéke, hogy bennük csillog materialista történelemszemlélete. Különösen érezhető ez „A dunai fejedelemségek gazdasági kérdése” című szinténPárisban megjelent munkájában, amelyben, hazája természeti szépségeinek leírása mellett bemutatja a dolgozók keserves munkakörülményeit, kifosztottságát, jogtalanságát Könyvében konkrét politikai követeléseket is felvet: „mindenkinek megadni azt, amire szüksége van... Mindenkinek elismerni a törvényes jogát ahhoz, hogy megéljen mun* kájából... a munka gyümölcsét tulajdon* joggá nyilvánitani.” „A dunai fejedelemségek gazdasági kérdése* című munkája annyira jelentős kortörténeti dokumentum, hogy Marx a „Tőke” megírása-4 kor forrásmunkaként használta fel. Bălcescu szemléletének és műveinek természetesen megvoltak a maguk korlátai Még nem ismerhette fel a munkásosztály tör* ténelmi hivatását, kizárólag a falusi dolgozókra alapozott és nem látta, hogy a föld népe csak a városi munkások vezetésével tör* heti szét végkép a kizsákmányolás igáját Sorait ma is lelkesedéssel olvassuk, ame* lyekben szeretett hazájától távol annak ra* gyogó jövőjéről álmodik. „Mindezen csüggedő okok ellenére, lelket, mégis dicsőit téged isteni szabadság és bárr a véres tettek emberei fekete fátyollal vonták be édes arcodat, hiszem, eljön a boldog nap a győzelem napja, amikor az egész emberiség fölkel, hogy szétszaggassa ezt, fátylai és ellenségei kővé dermednek majd a ragyogó napfény láttán, akkor egyetlen ember és egyetlen nemzet sem lesz többé rab, egy ember sem lesz az embertársa felett, mert ez az IGAZSÁG és a TESTVÉRISÉG uralma lesz! Ezek a szavak, amelyeket egykor jelszóként adtam nemzetemnek, uralkodnak majd a világon, akkor bekövetkezik amire vártam, teljesül életem álma, akkor az összes románok egyek, szabadok és testvérek lesznek! A jaj ! nem lesz annyi szerencsém, hogy megérjem ezt a napot, jóllehet én is dolgoztam és kiáltam az igazságért és még utolsó sza* vám is himnusz lesz hozzád forrón szere* tett hazám.” Költői szárnyalása, megkapó, őszinte sza* vak. A nagy forradalmár forró hazaszereteté* nek, eszméi győzelembe vetett hitének vallomása. Egy évszázaddal halála után, hazája dol* gozó népe végkép eldöntötte az évszázados pert. A társadalmi IGAZSÁG és a népek TESTVÉRISÉGE uralkodik az országban, amely Sztálin elvtárs hős katonáinak segítségével örökre megszabadult az idegen elnyomás alól és a virágzó jövő építésének utjára lépett. A Kárpátok két oldalán, a csendesen hömpölygő Duna mentén, népi demokratikus rendszerünkben nemcsak valóra válik mindaz, amiért Bălcescu és kortársai, harcoltak, de gazdag, boldog valóságunk máris messze túlszárnyalta legmerészebb álmainkat is.