Ifjúmunkás, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-06-10 / 23. szám
2 Ifjúmunkás vi . Rajta: POLITIZÁLNI KÖTELESSÉG Nemegyszer kérdezték tőlem fiatalok, miért szervezi meg a KISZ rendszeresen, újra meg újra az általános vagy részletekbe menő politikai-ideológiai tájékoztatókat, hiszen ezek sokszor egyformák, ugyanarról szólnak. Ilyenkor mindig megkértem beszélgetőtársaimat, mondják el, körülbelül miről hallottak legutóbb. S érdekes, általában kevesen tudták bár vázlatosan is felvetni az adott időszak politikai vagy ideológiai valóságát jellemző kérdéseket. Ilyenkor aztán nem felelhettem másként : „ Látod, körülbelül ezért van szükség ezekre a tájékoztatókra“. Korunkban az egész világon mindent átsző a politikum, s politikán kívülálló ember talán nincsen. Legfeljebb egyesek még önmaguknak sem vallják be azt, hogy politizálnak, mások pedig nincsenek tudatában politizáló mivoltuknak. El nem kötelezett ember aligha van. Tehát a fiataloknak joguk van és kötelességük is megismerni azokat az elveket, amelyek társadalmunk életére érvényesek. A KISZ- tagokat emellett pedig más is köti: szervezetünk kifejezetten politikai szervezet, a fiatalok kommunista szervezete. A kommunista megjelölés viszont kizárólag a politikailag tájékozott emberre lehet érvényes. Szervezetünknek, tehát kötelessége támogatni „a fiatalokat pártunk és államunk békés külpolitikájának megismerésében és elsajátításában, a párt által a társadalmi, politikai és ideológiai élet fejlesztése és tökéletesítése egész folyamatában érvényesített elvek megismerésében és elsajátításában, tudományos, dialektikus materialista világnézetük kialakításában az emberi gondolkodás a jelenkori tudomány legfejlettebb vívmányai alapján.. Szervezetünk új Szabályzata ugyanitt határozza meg feladatainkat az ellenséges ideológiákkal szemben, s kimondják : fiatalok „ápolják a harcos állásfoglalást a polgári erkölcs és ideológia megnyilvánulásai ellen, a maradi nézetek és szemléletek ellen“. (Természetes, hogy fiatalságunk nem elszigetelt, része a világ haladó és forradalmi erőinek. íme, mit mond szervezetünk ilyen irányú feladatairól a Szervezeti Szabályzat : „A Kommunista Ifjúsági Szövetség a proletár nemzetköziség szellemében az egész világ forradalmi és haladó erőinek az imperializmus, a reakció és a háború elleni harcával való cselekvő szolidaritás szellemében neveli a fiatalokat.“ Az előbbiekben érintett feladatok közvetlen és közvetett úton egyaránt megvalósíthatók. A közvetlen út, a nyílt politizálás, a beleszólás társadalmunk közös ügyeibe — mint azt sorozatunk előbbi részeiben már kifejtettük — szükséges, sőt kötelező. Mi legyen azonban azokkal, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy bele is merjenek avatkozni a mindennapok jelenségeinek politikai szintű tárgyalásába? Úgy érzem, miattuk került be a Szervezeti Szabályzatba a következő kitétel : „A KISZ- szervezetek kezdeményezzenek olyan tevékenységeket, amelyeknek rendeltetése előmozdítani az ifjúság kulturális látókörének bővítését, az irodalom és művészet iránti érdeklődésének kifejlesztését". Hiszen el nem kötelezett irodalom, művészet nincs, és egy irodalomra, művészetre fogékony fiatalt a politikum, a társadalmi élet mindennapjai sem hagyhatnak közömbösen. Brecht, Gorkij, Caragiale ugyancsak politizáltak a színpadon, közönségük pedig a szerzővel, a színjátszókkal együtt politizált . Még akkor is, ha ez előbb nem volt szándékában. .. Nos igen — kérdezhetné valaki —, én, mint a KISZ-művészcsoport tagja, harcos előadást szeretnék színpadra állítani. Van azonban egy szakszervezeti elnökünk, aki folyton a Csárdáskirálynőért nyúz, s míg azt nem mutatom be, addig nem engedi, hogy egyebet játsszunk. Azt mondja, az övé a színpad — vagyis: a szakszervezeté. Mit tegyek ? A Szervezeti Szabályzat határozottan kimondja : „A KISZ-szervezetek részt vesznek a kulturális téren működő állami és társadalmi szervek és intézmények tevékenységében, a kulturális létesítmények tevékenységének vezetésében, programjaik kidolgozásában és megvalósításában...“ A KISZ-művészcsoportok tehát maguk határozhatják meg tevékenységük irányait, s a különféle művelődésiművészeti intézmények vezetőségei figyelembe kell hogy vegyék azt is, amit a fiatalok akarnak. Mégpedig mindenféle árukapcsolás és előzetes feltételek megszabása nélkül. Mert „a KISZ- szervezetek pihentető-szórakoztató ifjúsági tevékenységet bontakoztatnak ki, felhasználják erre a célra a szitka szervezetek, a vállalatok, az intézmények, az iskolák, az ifjúsági klubok és kultúrházak művészeti alapját...“ Kié hát a színpad ? Gondolom, ezek után nem nehéz eldönteni. (Folytatjuk) Ács László MEMENTO NICOLAE IORGA SZÁZÉVES Igen, így: százéves. És nem így lenne, ha harmincegy esztendővel ezelőtt fasizmussal mételyezett pribékek nem gyilkolják meg. A hozzá hasonlatos elmék ugyanis mindaddig élnek, míg szellemük él, hat, vitára ingerel, míg örökségéből nemcsak románok merítenek, hanem Európa is. A „hegyóriás“ övülhetetlen érdeme éppen az, hogy lánglelkű román volt, hazafi volt, de mindig hű volt Európához, a haladó, termékenyítően gondolkodó nagyvilághoz. Román volt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy csodálja a székely népművészetet, hogy kiálljon a Teleki-könyvtár egykori magyar igazgatójának védelmében, hogy rajongjon a szépért és a bölcs szóért, fesse, írja, komponálja azt bármilyen anyanyelvű, hangzódjék az a világ bármely nyelvén. Történész volt, költő, prózaíró, újságíró, tanár, drámaíró és állampolgár. És a nyíltságot, a tiszta beszédet szerető fiatalok örülnek annak, hogy egyre igazabb emberként áll előttük, hogy Ujiják korlátait is, a legenda homályosító ködéből kiviláglik nemcsak amúgy is legendás alakja, de gyarló embervolta is. Valaki azt írja, hogy valószínűleg hozzá hasonló elmét még nem adott a román föld. De tudjuk azt is, hogy történelemszemlélete idealista volt, pedig a két világháború között más is lehetett volna már. Szóval, ember volt. Ragyogó dolgokat művelt, de tett olyasmit is, ami számunkra ma idegen. Tudjuk ezt róla, tiszteljük, csodáljuk benne nagy szellemét, a tudós precizitását, a szónok hevét, a bohém kedélyességét, a tanár vonzerejét, amivel matematikusokat „csábított“ óráira. És tiszteljük benne mindenek fölött azt, hogy felemelte messzehangzó szavát a fasizmus, a mindenkori fasizmus ellen, a gondolat s az ember szabadsága nevében. (!) (Folytatás az 1. oldalról)zek még úgy vélték, hogy leggazdaságosabb, ha a trágyázásra kiválasztott területekre hektáronként 150—200 kiló műtrágyát juttatnak. 1975-ben minden hektárra átlag 200 kiló műtrágya jut, tehát nem lesznek kiváltságos területek. 1975-ben egy traktorra 81 hektár szántóterület jut, közben növekedik a traktorok vonóereje is. De számoljunk csak a legszerényebben : egy traktor napi szántás normája 6 hektár. Tehát nem egészen két hét alatt felszánthatja a porcióját. Mit jelent mindez nekünk, fiataloknak ? A mezőgazdaság egy új szakma lesz, vajmi keveset hasonlít majd a régihez, a hagyományoshoz. A mezőgazdaságban is az fog érvényesülni, aki megfelelő műszaki műveltséggel rendelkezik! Akinek nem kétszer kell elmagyarázni a fejőgép működését, aki tudja, hogyan dolgozik egy víziszivattyú és ismeri a műtrágya hatását. A mezőgazdaság is olyan szakma lesz, amelyben a kezdő — de a felkészült kezdő — többet tud a tapasztaltnál. Kerekes Árpád Mondják : 1962 óta nem ígért ilyen termést a határ. A krumplisorok méregzöldek, erőtől duzzadón vonalazzák a csíki dombokat. Mozgalmas nyarat, roskadó őszt ígérnek a földek. Csíkszentgyörgy három termelőszövetkezete közül évekig visszamenően a községközpontban levő volt az, amely sehogy sem tudta feladatait maradéktalanul teljesíteni. Hol az elnökkel, hol a mérnökkel, hol a tagság egy részével volt baj, hol az egyik, hol a másik vétett a munkafegyelem ellen. Az osztalék olyan volt, mint az elvégzett munka. Az idén, mintha fordult volna a helyzet. Korán és jó minőségben végeztek a vetéssel. A burgonya ültetését például szinte teljesen gépi erővel oldották meg. Vegyszeres gyomirtást végeztek az egész területen. Egyúttal a jövő évi termésre is gondoltak. Kijelölték a területeket, ahol a jövőben burgonyát fognak ültetni. Már szállítják is az istállótrágyát, hogy majd aratás után szétszórhassák a földeken. Ilyen még nem fordult elő a gazdaság történetében... Miért kell elmondani ezeket a szokványos mezőgazdasági adatokat ? A jól végzett munka mögött mindig a* HALLGATNAK AZ ELNÖKRE ember áll, ígérhet bármit a határ, ha az ember nem becsüli meg ezt az ígéretet. Személy szerint hajlamos vagyok arra, hogy a dolgok jobbra fordulásában jelentős szerepet tulajdonítsak az új elnöknek. Röpke három év alatt ő a harmadik elnök. Elődei mindennel foglalkoztak, beleértve a bodegát is, csak a gazdasággal nem. Kánya József viszont többet van az emberek között a mezőn, mint otthon. Kora hajnaltól késő éjszakáig mozgósít, szervez, ellenőrzi a közöst. Pedig mérnök sincs a gazdaságban, a munka mégis jobban is megy, mint eddig. Fiatal az új elnök. Fiatalabb a gazdaságban dolgozó emberek átlagánál. Talán ezt a fiatalságot lopta vissza a tagságba, és vonta egybe a széthúzó erőket. Munkájával eloszlatta azok aggályait, akik választáskor nem akarták, mert túl fiatal. Annak lett igaza, aki bízott benne. A fiatal elnökre hallgatnak a legöregebbek is, azt akarják, amit ő akart hogy ezen az őszön többet osszanak. S ez az óhaj teljesen összhangban van a Szocialista Egységfront legutóbbi felhívásával. Ösztönzését van ki meghallja Csíkszentgyörgyön is. Ferenci S. István A TETT DICSÉRETE Legutóbb a Korunk bukaresti találkozóján merült föl határozottabban a magyar nyelvű tudományos -műszaki könyvkiadás, az anyanyelvű tudományos-műszaki élet foghíjassága. Az egyik felszólaló elmondta, hogy a Ceres könyvkiadónál tudományos könyv gyanánt a házigalambról jelentettek meg értekezést... Másvalaki azt sérelmezte, hogy hazai magyar tudósok közölnek románul, közölnek különböző nyelveken, anyanyelvükön már nehezebben jutnak szóhoz. Vita vitát ér, mindenki jól dokumentáltan érvel, s a holtpontról mégsem mozdulunk ki. Ёрр ezért rokonszenves a Csíkszeredában megjelenő Hargita gesztusa: vitatkozás helyett szakkönyvet ad ki. A gépek üzemeltetése és karbantartása (A mezőgazdasági gépész kézikönyve) 8000 példányban jelent meg, s úgy szétkapkodták, mint Rejtő, alias P. Howard valamelyik sikerkönyvét. Pedig a stílusa nem valami ragyogó, s még a végén sincs egyetlen hulla sem benne ... Az érdeklődés valós igényre utal. Újabb könyv van nyomdában, rövidesen az is megjelenik. Vajon addig is, míg a helyzet alapvetően megoldódik ezen a téren, nem lehetne követni a Csíkszeredátok példáját ? Úgy véljük, hogy az Előkének, a Tükörnek vagy a Vörös Zászlónak is kifizetődő lenne a szakkönyvkiadás, hogy hasonló tetteik hasznosságáról most ne beszéljünk. (Szár) FELVÉTELIZŐK POSTÁJA Több olvasónk kérésére röviden ismertetjük, mit kell tudni a szaklíceumi és szakiskolai felvételikről. A SZAKIЛСЕГМ1 felvételi vizsgát június 22—július 3 között tartják. Azokban a líceumokban, ahol nem töltöttek be minden helyet, szeptember 1—je között pótfelvételi vizsgát írnak ki. Vizsgára állhatnak az általános iskola VIli. osztályának végzettjei, akik 1971. december 31-ig legfeljebb 17. életévüket töltik be. A jelöltek június 1—17 (a pótfelvételire augusztus 15—18) között iratkozhatnak be, szakok szerint, a líceumok titkárságán. A beiratkozási kérvényhez csatoljátok a : a) születési bizonyítványt ; b) a VIII. osztály elvégzését igazoló bizonyítványt ; c) orvosi igazolványt ; d) a vér- és tüdővizsgálat eredményét (amennyiben ez nincs feltüntetve az orvosi igazolványban). A beiratkozási kérvény adatai : név, lakcím, a választott szak, az általános iskolában tanult idegen nyelv és az a modern nyelv, amit a jelölt a szaklíceumban akar tanulni. Akik anyanyelvükön akarnak vizsgázni, ezt is tüntessék fel a kérvényben ! A felvételi vizsgát orvosi vizsgálat előzi meg (az írásbeli előtt 1—3 nappal). Az egészségi okokból eltanácsolt jelöltek nem állhatnak vizsgára, irataikat azonnal kiadják az iskola titkárságán. • A SZAKISKOLAI ÉS MUNKAHELYI TANONCKODÁS felvételi vizsgájára július 6—14 között kerül sor a nappali tagozaton, szeptember 1—10 között az esti tagozaton. A vizsgára beiratkozhatnak az általános iskola VIII. osztályának és a tízosztályos általános iskolának azon végzettjei, akik 1971 folyamán legfeljebb 18. életévüket töltik be. Kivételt képeznek a következő mesterségek : a falusi elárusító (25 éves korig, teljesített katonai szolgálattal); b) mezőgazdasági gépész (ahol ezt a szükség megkívánja, 25 éves korig, teljesített katonai szolgálattal) ; c) erdész (35 éves korig, teljesített katonai szolgálattal) ; d) ápolónő (16 évtől felfelé). A gazdasági minisztériumok javaslatára, az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával a szakiskolák 18. életévüket betöltött fiatalokat is felvehetnek. Beiratkozás: június 1—július 5 között (illetve augusztus 15—31 között a pótfelvételire és szeptember 10—19 között a munkahelyi tanonckodás felvételi vizsgájára), az iskolákban vagy a beiratkozási központokban. A beiratkozási kérvényhez (melyben a nevet, lakcímet, a választott mesterséget és a vállalatot kell feltüntetni) a következő okmányokat csatoljátok: a) születési bizonyítvány ; b) a tízosztályos általános iskola vagy a VIII. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány ; c) orvosi lap (fișă medicală) vagy az egészségügyi körzet által kiállított orvosi bizonyítvány ; d) a vér- és tüdővizsgálat eredménye.