Ifjúmunkás, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1972-03-16 / 11. szám
10 Ifjúmunkás A NAGY RUGASZKODÁS Beszéld el nekem a múltat s megismerem belőle a jövőt — mondja a bölcs és valóban így van, mert minden beszélgetés, ha nem is tudatosan, de ezzel a céllal indul. Tavaly októberben történt. Két szemüveges fiú föl-le cikázik a kolozsvári műegyetem épületeiben. Hármasával veszik a lépcsőket, minden ajtón benyitnak, láthatóan be vannak gerjedve valamitől. Ebben a percben nincs fontosabb számukra, mint megtalálni azt a tanárt, akit közismerten a legnehezebb megtalálni. Aki mindig máshol fordul elő, egyszerűen azért, mert ő egy nem hétköznapi jelenség. Ő az, aki egy csomó napi dolog mellett megengedi magának, hogy halomnyi fantasztikus ötletet bízzon diákjai dajkaságára. Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy dr. Kelemen Árpádról, a műegyetem előadótanáráról van szó, aki éppen abban az időben az európai feltalálók nürnbergi kiállításán aranyérmet nyert az aszinkron motorok impulzusok általi irányításának kidolgozásával. Tehát : hol van Kelemen Árpád ? Végigjárták a laborokat. Leginkább ott szokott tartózkodni. Kérdezősködtek kollégáiknál. A tornateremben lenne ? Az nem lehet, mert akkor ők is ott lennének, kosárlabda-derbyt csak nem rendez nélkülük ? Mindenesetre valahol itt kell lennie, mert a kocsija az épület előtt áll. Mint máskor is persze, a tilosban parkolt, de hát ezt a kis feledékenységet akárki elnézheti egy ilyen nagy „fejnek”. Vettek két csomag cigarettát és egy doboz gyufát. És letelepedtek a jó öreg Európát látott ugyancsak jó öreg Skoda mellé. ÖTLET 18 TANÁCS Néhány perc múlva hárman voltak. Micu Radu tanársegéd nem hűtötte a két „lázban" égő fiút. Inkább serkentette őket. A technikában is : ötlet ötletet teremt. A két fiúnak pedig igazán nagy szüksége volt a biztatásra : mindössze négy nap állott rendelkezésükre. Pontosabban ennyi volt még a diáktudományos körök fővárosi ülésszakáig, ahol dolgozatukat bemutatni szándékoztak. Közös ötletük az volt, hogy léptető motorokat alkalmaznak szerszámgépeknél. A léptető motor előnye, hogy impulzusokkal be- és kikapcsolható, pillanatnyi pontossággal Ez a villanymotor az impulzus kikapcsolásával mágneses fékező berendezéssé válik, s így rögtön megáll. Ilyen motorokat külföldön már gyártanak, persze méregdrágán. Az értő műszakiak. Kelemen dr. pofonegyszerű megoldását világviszonylatban nagyra becsülik. A fiúk maguk is ott voltak az aranyat érő ötlet születésénél, és mert a feltaláló minden gondolatát bizalmas természetességgel megosztotta velük, elmondhatják, hogy ismerik ennek a motornak minden porcikáját, lehetőségeit és kétségkívül nagy jövőjét. És akik „bedolgozzák magukat" egy világszínvonalon álló gép titkaiba, azok bizonyos tekintetben már világszínvonalon állnak. A két szemüveges fiú közül az egyik most végez, a másiknak van még egy éve : a műegyetem padjait koptatandó. Ennek ellenére mégsem kell visszaszívnunk világszínvonalközeliségüket. Minden műszaki hallgatónak tulajdonképpen arra kellene készülnie, hogy képes legyen a nagy ugrásra : az egyetem padjaiból világszínvonalú termelőegységeinkben világszínvonalú alkotómunkára. Ehhez azonban jó előre rugaszkodni kell. Dobbantó is van hozzá : a diáktudományos körök. A rugaszkodás komolyságát figyelembe véve Micu Radu azt tanácsolta a fiúknak, menjenek a Tehnofrigba, a gyakorlat szárnyakat ad majd ötletükhöz. — Az egész ott kezdődött, amikor Kelemen tanár elvtárstól egy matematikai feladatot kaptunk. Onnan az ötlet, hogy léptető motorokkal hajtott szerszámgépeken bármilyen felület impulzus iránnyítással megmunkálható. A gyakorlati kérdés a szerszámgép vezérlésének kidolgozása. Amikor lementünk a Technofrigba az elméleti résszel már tisztában voltunk. Lehetőséget kerestünk elképzelésünk megvalósítására. Ezt Erdő László V. éves mondja. Ő a magasabb. De nem ezért „elméleti" szakember, hanem inkább azért, mert legnagyobb hobbyja a matematika. Derzsy László a IV éves, fejjel alacsonyabb nála, de ugyanennyivel, ha nem többel magasabb is, amikor a gyakorlatról van szó. díjra Érdemes barátság Ötödik elemitől osztálytársak. Sőt padtársak. A Brassaiban végeztek. — Amióta az eszemet tudom, mindig matematikára készültem — vallja Erdő Laci. Mai olimpiákon vett részt, aztán a vegyészetre gondolt, hiszen az csupa levezetés. Érettségi után a szülei tanácsára a műegyetemet választotta, mégpedig az elektrotechnikát, mert ott kell a legtöbb matematika. — Egyszerre felvételiztünk — meséli tovább Derzsy Laci —, nekem a matematika valamivel gyengébben megy, ezért a versenyvizsgán elért általánosom is kisebb lett. És ott volt az a hajszál , vagy öt századdal elmaradtam azok mögött, akik bekerültek az egyetemre. Beiratkoztam a technikumba, beleszagoltam a lakatos, és a szerszámgépkezelő szakmákba, a műszaki rajzba. Szeretem a gépeket, a gyárat, egy év alatt kihevertem a sikertelenséget. Akkor közbeszólt egy ismerősünk, azt mondta, próbáljam meg, ha másért nem, az ő kedvéért. Nekirugaszkodtam a felvételinek és sikerült. Egy évvel elmaradtam Laci mögött, de nem bánom, amit összeszedtem a technikumban, máris hasznosítom, rajzból, gépismeretből nincs problémám. TIZENNYOLC FURAT A Tecnofrngban már tudták, hogy valamiféle fúrógépen fogják kipróbálni a léptetőmotoros megoldást. Valamiféle hasznos munkát kerestek, olyat, amelynél nyilvánvalóan kimutatható az új eljárás haszna. Végül Jenei főmérnök segített. Itt tulajdonképpen most egy zárójelet kellene tenni és dicséretet zengeni egy főmérnökről, aki talál időt arra, hogy leálljon dumcsizni forró fejű diákokkal. De a dicséret elmarad, mert jól tudott, hogy éppen az ilyen természetű főmérnökök nem igénylik, hogy hivatásuk gyakorlásáért dicsérgessék őket. Különben, ha bárki gyakorlatban hasznosítható javaslattal áll elő, számíthat Jenei mérnök segítségére. Ezzel magyarázható a két műegyetemi hallgató gyors és eredményes tárgyalása a hűtőgépgyárban. A főmérnöki irodából nyílegyenes út vezetett a szerszámgépműhelybe. A feladat egy hűtőkompresszor henger felfedelére tizennyolc lyukat fúrni egy impulzus irányította léptetőmotorral. Erre a célra kellett átalakítani egy koordináta-fúrógépet. A fúrógépen dolgozó szakinak megtetszett a két fiú. Rövid vizsgáztatás után ráállt arra, hogy beavatja őket a gép titkaiba. Szép adathalmot gyűjtöttek így rövid idő alatt a szerszámgépről, amelyen jelenleg két és fél óra alatt lehet a tizennyolc lyukat kitúrni, mégpedig fárasztó és egy csomó hibalehetőséget magában rejtő munkával. SOK KAVE ÉS RENGETEG CIGARETTA Négy nap és négy éjjel állt rendelkezésükre. Végigdolgozták. A feladatból áradó lendületből akkorát szippantottak, hogy meg sem kottyant nekik az a négynapi rugaszkodás. Erdő Laci erre az időre számológéppé változott, Derzsy Laci pedig gyorsrajzolóvá. Merk Péter lakásán jöttek öszsze, aki maga is dolgozati témán rágódott : a lineáris léptető motor nagyszerűségét bizonyító számításokat végzett. Került még egy kolléga, a Birter Sanyi és még egy : Ilosvay Károly, akik diapozitívet készítettek a rajzokról. Erre azért volt szükség mert különben nem jöttek volna ki a dolgozat bemutatására engedélyezett tizenöt percből, a rajzok kiteregetésével rengeteg időt vesztettek volna. Közben a számítások sorban igazolták, hogy helyes úton járnak. A végeredmény : a fúrásokat két és fél óra helyett fél óra alatt mikronos pontossággal elvégzi a léptetőmotoros-fúrógép. A vezérlés logikai részében Trifa Virgil asszisztens is segített. Útban Bukarest felé a vonaton is dolgoztak. A programálást szalagvezérléssel oldották meg, ki kellett számítani a szükséges impulzusokat. S akkor, ott a robogó vonatban kiderült, hogy a harminchárom diapozitív közül a legfontosabbak használhatatlanok. FRISS SPORTHÍREK A TERVRAJZON Elmentek a fővárosban néhány fényképészeti műterembe azzal a kéréssel, hogy aznap tizenegy órára másolatot készítsenek a legfontosabb tervrajzokról. Természetesen kinevették őket. Nem tudják, hogyan kerültek a zsibongó, mindig hangos Lipscani-ra. De ha már ott voltak, megkérdeztek egy utcai fényképészt, akinek Derzsy szerint alkalmas fényképezőgépe volt, hogy elvállalja-e a gyors munkát. A fényképész gondolkozott egy pillanatig. Aztán leterített a járda napos részére egy friss Sportult, rásimította a tervrajzokat, és másolni kezdett... A bíráló bizottság így a vetített tervrajzok szélén a legfrissebb sporthírek töredékeit is olvashatta. Persze, nem ezért méltányolták a két kolozsvári fiú munkáját... — Nagyon belemelegedtem az elméleti részbe, kissé elhúztam — emlékezik vissza Erdő Laci. — A gyakorlati rész bemutatására mindössze öt perc jutott. Mégis erre figyeltek fel leginkább. Aztán következett a vita. És jött egy keresztkérdés. Megáll a léptető motor ott, ahol mi akarjuk vagy sem ? Erre nem számítottam,mert ezt már Kelemen Árpád — igaz, nemrégiben, de az egész világ előtt — bizonyhotta. Egy kicsit beleizzadtam a váratlan akadály előtt. De akkor jött Laci, és nyugodt tempóban kivívta a sikert. — Nagy hatást keltett az, hogy mi komolyan vesszük a gyakorlati alkalmazást. Az, hogy a Technofriggel kollaborálunk. Sokan ismeretlenül is gratuláltak nekünk. A szünetben például odajött hozzánk Penescu Cornel akadémikus, aki pedig igazán nagy fej. Azt mondta, jól van, fiúk. És felajánlotta, hogy bibliográfiával segít további munkánkban. Harmadik díjat kaptak. És biztatást. Folytassák a munkát, az országban elsők ezen a kutatási területen. EPILÓGUS HELYETT : GONDOLATOK EGY ÁLOMSERKENTŐ EMBERRŐL Erdő László szintizes diák, a héten már csak diplomamunkájával foglalkozik , tovább tökéletesíti a díjat nyert fúrógépet. Az is könnyen meglehet, hogy mire tervét diplomavizsgán megvédi, már működni fog a Tehnofrigban az általa átalakított fúrógép. Ilyen sikert melyik műegyetemi hallgató nem álmodna magának szívesen, hiszen nincs számukra nagyobb öröm, mint hasznosnak lenni, már az egyetem padjaiból tudásukhoz, erejükhöz mérten beleszólni a termelőmunkába, így közelítenek ők a politikus szakember felsőfokához. Derzsy Laci mondja : — A kutatómunka nálam úgy kezdődött, hogy kezembe nyomtak egy csomó szakfolyóiratot. Azért tanult az ember nyelveket, hogy átrágja magát az ilyen folyóiratokon és megtudja, mit csinálnak kartársai a nagyvilágban. Aztán az adott anyag ismeretében nekiláthattam egy darab ismeretlennek. Az ötleteket mi mindannyian Kelemen Árpádtól kaptuk. Ő olyan ember, aki előtt nincs lehetetlen. Ha azzal megyünk hozzá, hogy létrát szeretnénk építeni a Holdra, akkor is meghallgat. Hogy is mondjam , álmodni hagyja az embert. Nálunk az egyetemen rangot ad az, ha valakit segítségül választ — mondja Erdő Laci. —Ontja az ötleteket, mindenkinek jut nála kutatni való. Két évvel ezelőtt például egy ötlete kidolgozásával nyertem országos harmadik díjat. Elektronikus feszültségszabályozójának gondolatát iparilag hasznossá dolgoztam. Az ilyen emberből sugárzik a biztatás : merész dolgokkal kell foglalkozni. Egyegy témájával két-három órás vitát kavar, amely úgy kezdődik, hogy új dolgait lelövik. Aztán jön , és ahogyan mondani szokta „legépfegyverezi" a társaságot. Negyedéven tart előadásokat, de volt olyan, akit már másodévben magához vonzott. Hozzá nem kell fellépni a katedrára, ő mindig a munkában fogant barátság szintjén közeledik az emberhez. Most Humbolt ösztöndíjjal külföldön van. Várjuk leveleit. És tartjuk magunkat mondásához : sokszor egy tévedést kiigazítani nehezebb, mint egy új dolgot megalkotni.. . Brassai Sámuel ezelőtt csaknem száz évvel Voltaire-re hivatkozva életbölcsességeként mondja, hogy hasznosabb egy hibát kiigazítani, mint új igazságot felfedezni. Ennek tudatában persze még nehezebb vállalni afelfedezést, a merészen újat. Kelemen Árpád vállalja. Diákjai elé pedig olyan mércét tart, amelyen át igaz ugyan, hogy óriási rugaszkodással, de mindenképpen az élet legélvezetesebb sűrűjébe lehet ugorni. Tar Károly A rádióamatőr megfigyeléssel kezdi tevékenységét. Ehhez a megyei postától kell engedélyt kérnie. Persze, nem kérheti akárki. Be kell mutatni egy igazolványt arról, hogy megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik egy amatőr vevőállomás megépítéséhez és ismeri a romániai rádióamatőrök szabályzatát. Ezt az igazolványt a sportszövetségek rádiókurzusai-, nak végzettjei megkapják. Ahol nincs kurzus, ott elegendő két időamatőr ajánlása. Az enge-,déllyel együtt az új vevőállomás hívójelet kap és mindezért a postadíj minimális: 12,50 lej egy évre. A vevőamatőr feljegyzi a hallott beszélgetéseket és hívásokat a munkafüzetébe, az adóállomásokat pedig QSL-lappal értesíti. A lapokat a megyei rádióklubtovábbítja a világ minden tájára. Az adóamatőrök az értesítsekból következtetnek berendezésük működéséről. Az adó is küld lapot a vevőnek és tudata átleii foljo drivnojt, az antenna típusát. A megfigyelések sokat segíteneka rádióhullámot terjedésének kutatásában. A megfigyelő munkája néha halálosan komoly jelleget is kaphat. Klasszikus eset a Nyikolaj Smidt szovjet megfigyelője, aki 1928-ban befogta a Nobile sarki expedíció SOS jelzéseit. Jelentése alapján az expedíciót megmentették a biztos haláltól. 1966-ban egy svájci megfigyelő amatőr fogta az YOOCU adását, amely egy kritikus helyzetben lévő betegnek kért egy ritka gyógyszert. A megfigyelő jelentette ezt a helyi vöröskeresztnek és a beteg 18 órán belül megkapta a gyógyszert. Persze, a technika és az államközi kapcsolatok fejlődése egyre kevesebb expedíciót és beteget bíz a rádióamatőrizmus gondjaira .... Ami végül is sport. Ennek a sportnak a legkülönbözőbb végzettségű és foglalkozású hódolói vannak. Ismerek orvost, jogászt, diákot, zenetanárt, sporttanárt, technikust, akik szabad idejüket rádiózással töltik. SZÓTÁR QSE-lap : levelezőlaphoz hasonló, tartalmazza a vevőállomás fontosabb adatait, a vétel helyét, pontos idejét és minőségét. A vevő értesítésére az adó választ küld, ez a QSL-lap a hallott adóállomás adatait közli. Y05AVN Derzsy nyugodtan tisztáz ... VIRUS—REJTVÉNY !+ +