Új Ifjúsági Szemle, 2006 (4. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2. szám
Kitekintés A népességfogyás három összetevője: a természetes népességfogyás, az asszimiláció és a migráció közül én az utóbbira térnék ki, részben mert leginkább ezért szokták felelőssé tenni a fiatalokat, másrészt pedig mert jó terepnek mutatkozik annak a demonstrálására, hogy milyen radikálisan átalakult az elvándorlás motivációs rendszere mondjuk a ’80-as évekhez képest (és ebben az elgondolásban csatlakoznék ahhoz, amit Egry Gábor mondott a megnyíló terekkel kapcsolatban), hogy egyre kevésbé egy kisebbségi sajátosság, és hogy mennyire nem lehet a romániai kontextusból kiragadva értelmezni. Anélkül, hogy adatokat és számokat említenék (hiszen nem nagyon van konszenzus arról, hogy a népességfogyás hányada írható az említett tényezők számlájára), néhány gondolatot osztanék meg abból a szintézisből, amelyet a csaknem egy évtizede tartó migrációs témájú kutatássorozat összefoglalásaképpen készítettünk Kiss Tamás kollégámmal. Ebben az elemzésben - mivel kíváncsiak voltunk, hogy nemzetiség szerint hogyan tagolódnak a migrációs minták - a migráció és az etnicitás kapcsolatára kérdeztünk rá. Azért éreztünk fontosnak egy ilyen szempontú elemzést mert a fenti magyarországi véleményekhez hasonlóan az erdélyi elitdiskurzusok is romániai kontextusából kiragadva kezelték az erdélyi magyar migrációt. Az erdélyi elit ugyanis - Horváth Istvánt idézve -, a migrációt a kisebbségi lét taszító hatásának, illetve az etnikai elnyomásnak - vagyis egy az ország általános társadalmi-gazdasági helyzetétől független tényezőknek - tulajdonította. Félreértés ne essék: itt most nem azt az álláspontot akarom képviselni, hogy az etnicitásnak a migráció során és a migrációs szándékban semmiféle szerepe nincs, csak annyit mondanék, hogy a folyamat gazdasági beágyazottságától nem tekinthetünk el, és alapvetően különösen a fiatalok esetében ennek van hangsúlyosabb szerepe. Ennek alátámasztására számos érvet hozhatunk, például azt, hogy leginkább azok választják a fiatalok közül a migráció stratégiáját, akik az átlagon felül képzettek, átlagon felüli az anyagi helyzetük ám nem tudtak megfelelően elhelyezkedni a hazai munkaerőpiacon, nem találtak képzettségüknek megfelelő állást. Sőt, megkockáztattuk azt a feltételezést, hogy a migrációról való döntés nem egyfajta kicsinyes gazdasági előnyméricskélés után születik, hanem a többek között a tudatos karrierépítés részeként értelmezett hosszabb lefolyású, és kezdetben egy korántsem visszafordíthatatlannak tűnő folyamat. Az erdélyi magyar fiatalok migrációjára egyre inkább ugyanazok az útkeresés-mintázatok érvényesek, mint a nyugateurópaiakra, szerencsét próbálnak, kipróbálják magukat külföldi terepen, külföldi állásban, vagy tipikus parkolópályaként kezelik, egy olyan átmeneti megoldásként - és ez számos fiatal emigránssal készített interjú fő narratívájának központi eleme -, aminek alapvető célja egész egyszerűen a várakozó, a kiváló stratégia, olyan címszóval, hogy amíg odavannak, hátha történik otthon valami pozitív fejlemény és a dolgok kedvező irányt vesznek. Tehát a kiszélesedett szakmai- és karrierperspektívák miatt - amiről Egry Gábor is beszélt - ezek a fiatalok jogosan nem akarják az átmenet terheit a vállukra venni, vagy egy olyan országépítő vagy nemzetépítő folyamatban részt venni, ami jelentős áldozattal jár és kimenetele meglehetősen kétséges. Azt szeretném hangsúlyozni tehát, hogy mára a migrációs szándék intenzitásának meghatározásában az etnicitásnak egyre kisebb szerepe van az erdélyi fiataloknál. Döntő módon meghatározza viszont a migrációs mozgás irányait és a migráns népesség társadalomszerkezetét. A kérdést legjobban talán egy hálózati paradigmában lehetne megragadni. Lássuk, hogy konkrétan miben is áll ez? Úgy tűnik, hogy a magyar kisebbség által bejárt, Magyarországra irányuló migrációs hálózatok már a kilencvenes évek első felére stabilizálódtak. A székelyföldi vonatkozású esettanulmányok ezt támasztják alá és okkal feltételezhetjük, hogy más, magyarok által is lakott régiókban is ez történt. A román népesség Nyugat-Európa felé irányuló migrációs hálózatai később, az évtized közepétől kezdődően stabilizálódnak, és meggyőződésünk, hogy ezeknek a hálózatoknak a léte a románokkal egy településen élő magyarok migrációs viselkedésére is hathatott. Ennek köszönhető, hogy a vegyes és szórványterületeken - bár Magyarország a munkavállalás elsődleges célja - nem élvez a székelyföldi migrációs háló- ifjúsági szecgle2006 / nyár