Igaz Szó, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-18 / 3. szám

1917 Január 18 " ANDOR LEON: MI AZ IGAZSÁG A GÖRÖG PARTIZÁNHÁBORÚBAN? Bonyolult belpolitikai játszma Görögországban —A monarch­ista kormány politikai okokból túlozza a partizánharcok nagyságát — Fantasztikus nyomorban él a görög nép KIRÁLYPÁRTI TISZTI KÜLÖNÍTMÉNYEK SOROZATOS GYILKOSSÁGAI Munkatársunknak alkalma volt­­ beszélgetést folytatni a görög baloldali pártok tetős tervezeté­nek, az EAM-nak egy Budapes­ten átutazott megbízottjával, aki az alábbi tájékoztatót adta Dél-Európa viharsarkának, Gö­rögországnak mai helyzetéről. Az Athénbe érkező nemesvalutájú idegen , akit a Chaldarisz-kormány külföldi konzulátusai eléggé megbíz­ható jobboldalinak tartottak ahhoz, hogy beutazási engedélyt kapjon Gö­rögországba, rendszerint olasz földön, Bariban száll hajóra és Pireuszban köt ki, hogy onnan egyenesen Athénbe menjen. A görög fővárosban termé­szetesen a „Hotel Grand Bretagne“-ban vagy a «King George»-ban száll meg, ahol csekély 15 dollárt fizet a legki­sebb szobáért és napi 5—7 dollárt az étkezésért, ami világviszonylatban is meglehetősen magas ár. Viszont ezért a pénzért a legkifogástalanabb béke­beli ellátásban részesül s az ötórai teán vagy az „aprés soupée“-n ott­találhatja az athéni társaságok krém­jét, a drága kelmékbe burkolt hölgye­ket s a lakkcsizmás arany-ezüst suj­­tásos tisztecskéket. Miután nagyon valószínű, hogy a beutazási engedélyre méltatott megbíz­ható idegennek számtalan ismerőse van a monarchista szalonokban, ahol a politikai cselszövések szálá­t szövö­getik, az estét nyilván előkelő bará­tai társaságában tölti valamelyik mé­regdrága boulevard-színházban, amely­nek páholyaiban a nagyburzsoázia asszonyai flörtölnek külföldi vendé­geikkel, mialatt a színház körüli sötét mellékutcákban tizenné­t-tizenötesz­­tendős gyereklány-prostituáltak hívo­gatják kacér mosollyal a magános férfiakat , a szemétdombokon félmez­telen páriák kutatnak ételhulladékok után. Nincs ma európai város, ahol a társadalmi ellentétek olyan kirívóak lennének, mint Athénben s ahol a dolgozó osztályok minden poltikai joguktól megfosztva, o­yan kiszolgál­tatott nyomorban élnének, mint itt, az Akropolisz alján, a valószínűtlenü­l kék ég alatt. Néhány példa ennek jel­lemzésére... Egy kiló kenyér ára 3—4000 drachma, hús kilója 60 000, étolaj literje 70—80.000 drachma, egy csomag cigaretta (20 db.) 3—5000 dr., kétszobás lakás havi bére 120.000 drachma ..., ezzel szemben egy egye­temi tanár fizetése 250.000, hivatal­noké 150.000, jobb munkásé pedig heti 13.1­00 drachma. Ezekhez a szá­mokhoz nem kell bővebb kommentárt fűzni"... Mint az infláció idején ná­lunk — mondaná az olvasó megnyug­tatásul. — Igen ám, de a magyar in­fláció dühöngő száguldása csak néhány hónapig tartott, Görögországban vi­szont úgynevezett lassú infláció van, állandóan is áremelkedésekkel és változatln fizetésekkel. Ebből a hely­zetből adódik természetesen, hogy az elszegényedett és nyomorgó kispolgár­ság, a munkások, valamint a nagy­­birtokosok által kizsákmányolt parasz­tok, tehát a nép többsége ellenzéke a mai rendszernek. A NÉP HI­­TVEN SZÁZALÉKÁNAK KÉPVISELŐI NEM ÜLNEK A PARLAMENTBEN Görögország hivatalosan parlamen­táris királyság, ámde a nép hetven százalékának képviselői nem ülnek a parlam­entben, tehát egy elenyésző ki­sebbség, a monarchisták kormányoz­nak. A német három alól való felsza­badulás után a görög monarchista re­akciónak némi idegen asszisztenciával sikerült a sajt képére megszervezni a fegy­eres végrehajtó hatalmat, a hadsere­gei eltávolították a köztársa­sági ér­delmű tiszteket és altiszteket, a rendőrséget, csendőrséget és t­ikos po­litikai rendőrséget a legmegbízhatóbb jobboldali elemekből állították össze s a választások előtt a legnagyobb ter­rort fejtették ki, amelyre válaszul, mint ismeretes, az ERM szervezetben tömör­ült demokratikus ellenzéki pár­tok, a kommunisták, szociáldemokra­ták, agrárpárt és polgári demokrata párt nem vettek részt a választásokon. A szavazók hetven százaléka nem sza­vazott s ennek eredményeként a ki­zárólag a néppártnak nevezett mon­­archisták gyakorolják a parlamentáris hatalmat, egy egészen crekély számú és erőtlen ellenzékkel, a Venizelosz­­tal vezetett liberális párttal szemben. A Chaldarisz-kormány, bár a fegye­res végrehajtó hatalom rendelkezésére áll, nem nyílt, hanem burkolt dikta­túrát folytat, ami úgy értendő, hogy látszatra engedélyezi az ERM-ba tö­mörült parlamenten kívül álló ellen­zék pártéletét, az ellenzéki lapok meg­jelenhetnek s a pártoknak papiron megvan a szabad gyülekezési joguk..., de csak papiron. A kormány mindent elkövet, hogy úgynevezett legális esz­közökkel megakadályozza az ellenzék munkáját. Lapjait a legkülönbözőbb kitalált ürügyekkel betiltja, szerkesz­tőit perbe fogja, a pártok szervezke­dését mindenfajta közigazgatási trük­kel meghiúsítja és így tovább. A KIRÁLYPÁRTI BANDÁK GYILKOSSÁGAI Mindez szabályos közigazgatási úton történik a külföldre való tekintettel, minden ítélet, erőszakos eljárás meg­fellebbezhető, csak persze soha nem nyer elintézést. Ez történik a kulisszák előtt, a nyílt színpadon. A kulisszák mögött aztán már sokkal erélyesebb eszközökkel dolgozik a monarchista reakció az ERM ellen. Athénben a po­litikai gyilkosságok napirenden van­nak, az áldozatok természetesen min­dig a baloldal képviselői­t a kis váro­sokban vagy falvakban hasonló a hely­zet. A köztársasági érzelmű paraszt, munkás vagy polgár élete nem biztos. A merényleteket az ig­ynevezett *X- gárdák­ követik el, monarchista tiszti különítmények, amelyek tagjai persze soha nem kerülnek rendőrkézre. Az­­ állandó veszély arra késztette az ERM­­ ismert vezéreit, hogy illegalitásba vo­­­­nuljanak és a föld alatt dolgozzanak s a parlamenten kívül álló ellenzéket ma hivatalosan egy öttagú direktó­rium vezeti, amelynek tagjai nem túl­ságosan exponáló baloldaliak. Az éle­tükben veszélyeztetett köztársaság­i érzelmű lakosság a hegyekbe és er­dőkbe menekül és fegyveresen ellenáll a tiszti terrorcsapatoknak. Partizán­­életet élnek s ha sor kerül rá, termé­szetesen megütköznek üldözőikkel. A görög kormány ezekről a kisebb csete­patékról ad ki hangzatos jelentéseket „partizánháború“ címmel, nagyon is átlátszó okokból, hogy a Nyugat felé ne mutassa, lám Szükség van egy k s enyhe diktatúrára, mert hiszen a bal­oldal állandó fegyveres felkeléseket szervez. Nézzük meg közelebbről, hogy áll ez a partizánh­áború, amelyet a Chaldarisz-kormány, mint az «Elasi szabadcsapatok harcát hirdeti » kor­mányerőkkel szemben. BONYOLULT BEL­POLITIKAI SAKKJÁTSZMA «Elas» volt a neve annak idején a német megszállás alatt a görög parti­zánhadseregnek, amelynek tagjai az összes demokratikus pártok soraiból rekrutálódtak és politikailag az EAM-ot ismerték el vezetőjüknek. 1944- ben, mikor az EAM az akkori gö­rög kormánnyal egyességet kötött, az ellenzék szabad szervezkedése fejében ígéretet tett az Elás feloszlatására, ami meg is történt. Az Elás nem létezik többé és nincs központilag irányított görög ..partizánhadsereg sem, amely egy meghatározott sztratégiai terv sze­rint harcolna a kormány csapataival. A görög hegyekben és erdőkben kizá­rólag menekült köztársaságiak van­nak, akik életbiztonságuk megőrzése szempontjából fegyveres csoportokat alakítottak és védekeznek a királypárti bandákkal szemben. Az ERM termé­szetesen nyíltan rokoszenvez velük, de nem irányítja őket s nem is dolgozott ki haditervet a kormány fegyveres megbuktatására, tudva azt, hogy egy ilyen akció külpolitikai következmé­nyekkel és esetleg idegen beavatko­zással járna, amint az Skobbe tábor­nok athéni szereplése idején a múlt­ban megtörtént és amit minden körül­mények között el akarnak kerülni, na­gyon is tisztában lévén avval, hogy a görög belpolitika nem­ tisztán gö­ró a kérdés, érintve vannak benne a Földközi-tenger problémái. nagyhatal­mak érdekei, partizánbáhn-úttal tehát egyelőre meg nem oldható. Az ERM nem vezet szervezett partizánh­áborút a monarchia megbuktatására s az egyre terjedő partizánmozgalommal csak dokumentálni akarja a széles néprétegek elégedetlenségét az ural­kodó rendszerrel szemben. Az ERM követelései parlamentárisak... Erő­szakmentes új választást követel, ame­lyet e­y az összes pártokból álló koa­líciós kormánynak kell végrehajtani és követeli, hogy az idegen csapatok még a választások előtt vonuljanak ki az országból. Ezekben a követelések­ben az ERM a királykérdést nem érinti, az államforma és az államfő személyének kérdéset szerint az új és a nép összes rétegeit képviselő par­lamentnek kel napirendre tűzni. A Chaldarisz-kormány ezzel szemben természetesen azt igyekszik bebizonyí­tani, hogy az ERM megszedte az 1911. évben kötött megállapodást és reakti­válta fegyveres hadseregét az Elast amellyel a kormányt megbuktatni akarja — ami ilyen formában nem fe­lel meg a valóságnak s egyrészt a kül­föld félrevezetését célozza, másrészt belföldön igazolást keresni arra, hogy még nyíltabban és erőszakosabban léphessen fel a demokratikus ellenzék­­kel szemben. MÉG ÉVEKIG ELTARTHAT, AMÍG A GÖRÖG HELYZET TISZTÁZÓDIK Az ERM illegalitásba vonuló vezető­sége, mint már említettük, tisztában lévén avval, hogy a görög kérdés nem kizárólagosan görög ügy, hanem nem­zetközi probléma, valósínűnek tartja, hogy annak megoldása még évekig is eltarthat. Ennek tudatában most igyek­szik a külföldet részletesen tájékoz­tatni a valódi görög helyzetről s ezt a munkát az ERM külföldi képvisele­tei végzik, amelyek ma már Európa majdnem minden városában működ­nek, többek közt Londonban is. IGAZ szó s Istentisztelet­esembe végeztek ki tizennégy lengyel apácát, a ravensbrücki haláltáborban Nyilvános sorozás a tábori bordélyok részére A szövetségesek nemzetközi tör­vényszéke most tárgyalja Hamburg­ban Európa legnagyobb asszonybör­­tönének, a ravensbrücki hírhedt kon­centrációs tábor elfogott parancsno­kának, Schwarzhuber SS-főcsoport- Vezetőn­ek, Vera Salvequart főápoló­nőnek és dr Hertha Oberanser tá­bori főorvosnőnek, valamint a tábor még néhány elfogott SS női pribék­jének bűnperét. Hertha Oberhäuser az egyik fővádlot­ nem áll­t ham­burgi bírák előtt, mert Nürnbergben várja Sorsa beteljesülését a huszonöt háborús felesinösnek nyilvánít­ott náci orvos között, akiknek ügyét, mint ismeretes, ugyancsak most tárgyal­ják. Nem szerepel a ravensbrücki vádlott** között Pflaum SS főcso­portvezető, a tábor második parancs­noka, akinek sikerült megszökni a szövetségesek fog­ságából, valamint a nyomtalanul eltűnt úr. Trent főorvos sem. STERILIZÁLÁSOK FUTÓSZALAGON A tanúvallomások szerint a ravens­­brücki táborban Hertha Oberhäuser főorvosnő végezte a sterilizálási kí­sérleteket. Kísérelt alanynak nagy előszeretettel választott érintetlen lá­nyokat, akiket lábuknál fogva, fejjel lefelé lógva, egy trapézra kötöztetett és a sterilizáció előtt mesterségesen deflorált. Az ilyen módon megkínzott lányok a szégyentől és megaláztatás­tól félőrülten távoztak a laborató­riumból. Oberhäuser főorvos bestia egyi alkalommal kilencesztendős ci­­gánylányt steri­­zált, aki fél órá­val a műtét után meghalt Minden hónapban sorozás volt a ra­­venlsbrückii orvosi barakban, a tábori bordélyok részére. A kijelölt és még csinosabbnak mondható fiatal lányok és asszonyok ilyenkor meztelenül vo­nultak el az SS-orvostis­ztekből álló sorozóbizottság előtt s az alkalmasa­kat még aznap elszállították a front mögötti katonai örömtanyákra. TIZENNÉGY LENGYEL APÁCA ... 1944 tavaszán tizennégy lengyel apácát hoztak a ravensbrücki tá­borba, akik a deportáltak sorsát osztották. A kis apáca-csoport titok­ban fahulladékokból oltárt állított össze a barak egy félreeső zugában, amelyet néhány féltve elrejtett szent­­képpel ékesítettek s mikor művük készen volt, egy Vasárnap délelőtt istentiszteletet tartottak a primitív oltár előtt. Szerencsétlenségükre néhány részeg SS-katona kószált a barakok között, akik észrevették az imádkozó apácákat és tarkólövésekkel végeztek velük ájtatoslkodás közben. VIOLETTE SZABÓ MAGYAR PARTIZÁN EJTŐERNYŐS KIVÉGZÉSE Maga Schwarzhuber táborparancs­nok mondja el vallomásában, hogyan végezték ki a szövetségesek szolgála­tában álló Violette Szabó magyar par­tizán ejtőernyős hadnagyot és két társnőjét. Szabó Ibolya, az angliai emigrációban élő magyar leány, mi­kor vőlegénye elesett az afrikai har­cokban, önként jelentkezett az angol hadseregben „különleges feladatra", hogy hősi halá­l halt vet­gényét meg­bosszulja. Két társnőjével együtt ejtő­ernyővel ereszkedett le a nyugati front mögött, ahol a szabotázscselekmények sorozatát követte el, míg végül elfogták és a ravensbrücki táborba szállítot­ták. A három partizánlányt, bár nem volt parancs kivégzésükre, Schwarzhuber agyonlövette. Mindhárman meztelenre vetkőzve, tarkólövést kaptak. Szabó Ibolya az utolsó pillanatban valamit mondott magyarul — vallja Schwarz­­huber —, de hogy mit, senki nem érlelte. 1945 februárban Hinder parancsot adott a ravensbrücki tábor evakuálá­sára és egyúttal elrendelte, hogy a menetképtelen nőket végezzék ki Ravensbrücknek nem volt gázkam­rája, a tömegkivégzésekre tehát üíres barakokat használtak ahová beterel­ték az áldozatokat a az ablakon keresztül gázgránátokat hajigáltak be. A nem tökéletesen elszigetelt d d arabok természetesen nem helyettesítették teljes mértékben a gázkamrákat s az áldozatok nagy része nem halt meg azonnal. Ezeket később legiefegyve­­rezték. Naponta két-háromszáz me­netképtelen beteg nőt „likvidáltak** így s a sorozatos gyilkosságokat csak a felszabadító csapatok közeledésé­nek hírére hagyták abba, mikor a gyilkos pribékek elmenekültek. Nyolc­ezer deportált nő köszönheti életét annak, hogy a Szovjet Hadsereg ide­jében érkezett Ravensbrfickbe. MEGTANULOK EGY ÚJ NYELVET..." «Ez szép lenne! De az nem megy olyan könnyen, hacsak nem vesz órákat elsőrangú, drága tanároktól vagy hosszabb időt tölt el külföldön.* «Téved, mert sok pénzem nincsen, sem sok időm, hanem úgy áll a dolog, hogy HELYGN BÖRRYEK ÉS GYORSÍR LEKET EGY ÜYElYiI MEGIÜNOIRI USGUIPHOHE­RgU... «Lingu­aphone-nal? Hallottam r­ár gyakran, hogy ez a legkönnyebb rend­szer. Azonban nekem egy rendszer sem elég könnyű, mert nincs nyelv­érzékem.» «Ne mondja ezt, amíg ki nem próbálta a linguaphone-tl Én a magyar nyelven kívül egy kukkot sem tudtam idegen nyelven, míg a múlt ősszel nem szereztem egy angol Linguaphone-kurzust. Egyszerűen beültem egy jó karosszékbe, hallgattam a lemezeket és kísértem a képes szövegkönyvet. Amidőn aztán nyáron angolokkal kerültem össze a Balatonon, úgy beszél­tem angolul, hogy eleinte origóinak néztek. Most, hogy tudok már egy ide­gen nyelvet, egész máskép látok mindent. Miért nem tanul meg maga is legalább egy nyelvet l!NGUAPHONE-nal?» Kedvezmény-szelvény! K Irágindél Virág/?rfT. LINGUAPHONE INSTITUTE KEIETEURÓPAI Budapest Vili, József­ körút 2 Kérem a díjmentes nagy illusztrált Ismertető Gramofonom van — nincs. Budapes­ért Foglalkozás.------------------------------------------------­Pírtalan bemutatás Gím. ■ . .... ............................., ■ ■ 1 HÓNAP ALATT ID HEGY

Next