Igaz Szó, 1972. január-június (17. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 5. szám
(azaz Sztankay Istvánra — megszemélyesítőjére). Az egyik forgatáson jelen voltunk, s feltűnt, hogy az a középmagas juhász aki egy repülőtér szomszédságában birkáit terelte, mennyire hasonlít Bors Mátéra. Mint kiderült, nemcsak hasonlít — ő maga volt személyesen. Vajon hogyan lett belőle juhász? — Ez a jelenet a spanyol polgárháborúban játszódik — meséli a forgatás szünetében Bors—Sztankay —, címe: „Camarada Matteo”. Ellenséges repülőgépeket kell felrobbantanom. Megtudtam, hogy a repülőtér füvét úgy „nyírják”, hogy birkákat küldenek be legelni. Megszületik a nagy ötlet: juhásznak öltözöm, a bárányok bundája alá ekrazitot kötök s így indulok végrehajtani a robbantást. Félbeszakad a beszélgetésünk, felénk özönlik a nyáj ,(a segédrendező tereli őket), majd amikor újra csend lesz, megkérdezzük Borstól, milyen jelenetet forgattak legutóbb. — Egy tankcsatát. Beástam magamat a lövészárokba s aggódva méregettem a mögöttem álló hatalmas harckocsit. A rendező megígérte, hogy ez a páncélos nem lő majd, de talán mondani sem kell: ennek lövege dörrent a leghangosabban. — Nem könnyű szerep. — Könnyű?! — legyint — lovagolni kell, holott úgy félek a lovaktól, mint a tűztől. A Duna-kanyarban egyszerre forgattunk három A legendás hírű Bors - Sztankay István