Igaz Szó, 1982. július-december (27. évfolyam, 13-24. szám)
1982-10-15 / 20. szám
lehetett volna produkálni ilyen Uriah Heep-koncertet... Hogy az egyórás koncert végén, a Look at Yourselfre extázisba esett a közönség? Ez a dalon múlt, nem pedig azokon, akik előadták. Hírturmix Lehet, hogy az angol trónörökös, Károly herceg is kedveli a rockot? Mindenesetre egy általa rendezett jótékonysági koncertre meghívta a Madness együttest, a Genesis szólókarrierbe kezdett dobosát Phil Collinst, s a betegsége után újból színpadra állt legendás gitárost, Eric Claptont. A nemrég nálunk is fellépett Amanda Lear újra a népszerűségi csúcsok felé tart a külföldi beszámolók szerint. Londoni és olaszországi koncertjei után hosszabb turnét kezdett az Egyesült Államokban, s a hírek szerint szeptemberben a Szovjetunióban is fellép. Stingnek, a Police vezetőjének egyre nagyobb sikere van filmszínészként is. Legutóbbi filmjét, a Brimstone-t Cannes-ban mutatták be, s a kritikusok úgy üdvözölték, mint a filmrszakma új Michael Caine-jét. 3 d. David Bowie szintén nem ismeretlen a mozilátogatók körében. Legutóbb egy Nastassja Kinski-film címadó dalát énekelte, s egy kisebb szerepet is eljátszott. Ezen kívül Jáva szigetén egy háborús filmet is forgat. Bob Geldof, a Boomtown Rats énekese viszont ismeretlen még a filmszakmában. Igaz, nem sokáig, mert a Pink Floyd együttes legújabb, nagysikerű The Wall című lemeze nyomán készült film rendezője, Alan Parker felkérte, hogy játszszon el egy szerepet. Amikor 1978. május 1-én első koncertjét adta a Korai együttes, akkor életre kelt újabb változatában az a hagyomány, amely a Taurus nevével, de mindössze két kislemezzel volt dokumentálható. Hamarosan nagy sikert is ért el az új zenekar, amelynek kulcsembere Balázs Ferenc billentyűsénekes-zeneszerző. Népszerűségük titka a gondosan és sok ötlettel hangszerelt egyéni hangú dallamvilágukban rejlik. Első nagylemezük azzal is kitűnt, hogy azon nem egyszerűen dalok sorozata hangzik fel, hanem egy gondosan keretbe foglalt, egymáshoz sok szállal kapcsolódó dalfüzés. A Korál-sound jellegzetessége, hogy a lírai hangulatú kompozíciókban a billentyűs hangszereké a főszerep, összetett, gondos szerkesztésével üdítő színfoltot jelentett a dübörgő „őszinte rock” egyeduralmának időszakában az együttes. Azóta azonban alaposan megváltozott a popzenei divat, így a Korál-rajongók különleges érdeklődéssel várták, vajon milyen irányba mozdulnak kedvenceik. A Túlsó part című album egyszerre nyújtja a változatlanság, s a meglepetés érzését. A zenekar nem szegődött semmilyen újkeletű divat nyomába, eredeti stílusának öntörvényű útját járja. A témák líraisága, gondos szerkesztése továbbra is jellemző a szerzeményekre. Ami a korábbihoz képest a változást, s ezzel a kellemes meglepetést okozza, az a polifónikus szintetizátor ezernyi hangszínének beépítése. Ez lehetőséget ad olyan humoros, zenei hatásra, mint amilyenek az olyan széles glisszandók, amelyek az eredeti hangszer korlátait túllépve, az egyes fúvós-hangszíneken játszott dallamokban hallhatók. Szólni kell azonban arról is, hogy a lassúgyors számok aránya észrevehetően megbillen, ez főleg a második oldalon válik kellemetlenné. Sajnos a szövegíró Horváth Attila nem remekelt, néhol a szentimentális giccs mezsgyéjére téved, témái is meglehetősen egysíkúak. KORÁL 41