Igaz Szó, 1985. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
A szocialista országok rádióamatőr szövetségei 1979 óta évenként meghívják Európa amatőreit nemzetközi URH-versenyükre. Az idei, „Győzelem — 40” verseny házigazdája a Német Demokratikus Köztársaság lesz. Nos, amilyen természetes dolog ez az amatőr rádiósok körében, meglehet éppoly furcsa a „kívülállóknak”. Mert — gondolják — a rádióamatőr csak bütyköl otthon a műhelyében, szerszámokkal és mindenféle műszerekkel körbebástyázva. Hobbijáról pedig leginkább úgy szereznek tudomást, ha látják a háztetőn rejtélyes huzalokat kifeszíteni, vagy egy jó krimi közben „bejátszák” adójának hangját a televíziókészülékükben. Pedig távolról sem ez jelenti a lényeget. Rövidhullámú rádióamatőr versenyeket az 1920-as évek közepe óta rendeznek, és mára a szocialista országokban hivatalosan bejegyzett sportággá vált az amatőr rádiózás. Ennek egyik válfaja a rádióforgalmazás. Versenyein az a feladat — és a nagy kérdés —, hogy 24 vagy 48 óra alatt melyik résztvevő tud adó-vevő berendezéssel több és távolabbi rádió-összeköttetést létesíteni. Aztán lehet a dolgot cifrázni is, ha arra gondolunk, hogy az ultrarövidhullámok megközelítően úgy terjednek a térben, mint a fény hullámai. Ezeknek is van horizontjuk, amit rádióhorizontnak neveznek. Ha tehát URH-n messzebbre akarunk rádiózni, fel kell települni egy hegytetőre, hogy messzebbre lehessen „látni”. így mozdul ki a rádióamatőr a szoba sarkából és nemcsak képletesen ... A „Győzelem” URH versenyek külön érdekessége, hogy a szocialista országokból hatfős csapatok kelnek útra a rendező országba. Viszik magukkal adó-vevőiket, antennáikat, az aggregátort és más szükséges felszerelést, amikkel bárhol, bármilyen körülmények között — külső segítség nélkül is — rádiózhatnak majd a kétszer tízórás verseny idején. Ezek a csapatok külön kerülnek egymás közötti értékelésre, és természetesen mellettük az otthon maradt több ezer rádióamatőr is részt vesz a versenyben. Bekerülni a csapatba a legjobbak közül is csak a klasszisoknak lehet. Igazán sokoldalú embereket kíván a feladat. A szellemi és fizikai állóképesség alapkövetelmény, mert ezen felül egyformán jól kell kezelni a morzebillentyűt és például a gépkocsi kormányát. Az idegen nyelv ismerete sem hátrány a válogatásnál, és a követelmények hosszú sorának a legvégén még ott a tábori kávéfőző. A verseny közben, úgy hajnali két-három óra körül , csodákat tehet egy jó fekete az ügyeletes állomáskezelőnek... * Közeleg július 27—28-a, a verseny időpontja._ A hazai csapat már hónapok óta rendszeresen készül a nagy erőpróbára. Erre kötelezi őket a magyar rádióamatőr sportolók elismerten jó híre a világban, a korábbi évek „Győzelem” versenyein kivívott sok elhelyezésük. Kik ők, és milyen technikát visznek? A választ Cajárszki Imrétől, az MHSZ Országos Központ rádiós sport-főelőadójától kapjuk. — Idén a Heves megyeiek képviselik színeinket az NDK-ban. A gyöngyösi Varga Géza, az egri Simon László és Suszter László I. osztályú minősítésű sportolók, válogatott kerettagok, többszörös országos bajnokok. Hármójukat jól kiegészíti az egri Gergely József és Korepta György, öten több tucat nagy versenyt hajtottak végig a HGGV hívójelű Heves megyei versenyállomáson. Krinszki Bernát csapatkapitány, az MHSZ Eger Városi Rádióklub titkára a rendszertechnika embere, jó konstruktőr és amellett szabadidejében még raliversenyző. No, nemcsak ő fog majd vezetni, mert a fiúk egy Barkas furgonnal és egy utánfutós rádiós UAZ kocsival kelnek útra. A milliós értékű teljes rakomány lesz vagy 8-900 kilogramm ... Technikájuk csúcsszintű: FT757GX típusú japán adóvevő FTV700-as konverterrel. Ez biztosítja a versenyben előírt maximális 10 W-os adóteljesítményt a 144 és 432 MHz-es amatőrsávokban. A két an- Az összetett verseny, amelyben tavaly másodikok lettünk Munkában a magyar csapat .