Ikarus, 1970 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-09-16 / 19. szám
Egy lépéssel előbbre kooperáció — az egyik legvitatottabb téma. Alig van értekezlet, amikor ez szóba nem kerül. Satupadok és íróasztalok mellett magánbeszélgetésekben is gyakran emlegetik. Vitáznak az emberek, hogy gazdaságtalan, hogy rontja a minőséget, hogy áttekinthetetlen, stb. Egyben mindenki egyetért: javítani kell rajta. Hogy miként, arról többféle elképzelés van ugyan, de legtöbben azt követelik, hogy kevesebb és jobban felszerelt cégekkel dolgoztassunk csak. A kooperáció szűkítése a jobban felkészült vállalatokra való alapozás azonban nem megy máról holnapra. Sokrétű feladat és csak tudatos tevékenység eredménye lehet. Kevesen tudják, hogy gyárunk már jelentős lépést tett ezen a téren. Jó alkalom volt erre a következő ötéves terv feladatainak fölmérése, amelyet a KGM utasítása alapján végeztek. A mai napig sikerült 15 kooperációs téma alapos, körültekintő rendezése. A partnerekkel tisztázták a következő öt évben várható feladatokat és fölmérték azt is, hogy milyen fejlesztésre van szükség egy-egy kooperálónak. E 15 téma rendezése következtében a kooperáció nagy részét 12 vállalatra koncentrálják. Biztonságot ad az Ikarusnak, de a vállalkozóknak is ahhoz, hogy nagy távra tervezzenek, beruházzanak, a tisztázott feladatokra alapozhassanak. A már rendezett és viszszaigazolt tételek között szerepel az, hogy a Csepel Autógyár, többek között, padlóvázat és járóképes fenékvázat gyárt számunkra. A Vas megyei Vas-, Fém- Gépipari Vállalat készíti az utas és ládaajtókat. Az általuk eddig számunkra előállított termelési érték 80 millióról 1975-re ennek kétszeresére emelkedik. Létszámot biztosítani tudnak, termelőterületet azonban építeniük kell és fejlesztésre szorul a gépparkjuk is. Az ajtómozgató berendezéseket Kismotor- és Gépgyár, továbbá az egri Finomszerelvény gyár készíti. (Az ülésvázgyártás pusztavámi telepünkre kerül.) A szerelvényfal gyártása a Ganz Műszerművek Közlekedési Műszergyárának feladata lesz. (Eddig is szállítottak műszereket, de most a teljes műszerfal komplettírozását vállalják.) Az Ikarusnál végzett fehérfémes munkákat három cég veszi át, így a Kismotor- és Gépgyár, a székesfehérvári Könnyűfémmű és a kerekegyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Ez a kihelyezés jelentős házon belüli kapacitást szabadít fel. Sikerült végre, a hoszszan elnyúló tárgyalások után, átadni a Csepel típuú vezetőfülkék profilgazdaságát a kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak. (Megszűnik az az állapot 1971-től, hogy a Csepel Autógyárnak mi gyártassuk más vállalatoknál a fülkéket!) Számunkra rendkívül fontos döntés az, hogy a minisztérium a szovjet mellső tengelyek komplettírozását Győr feladatává tette. E témák fölsorolása valamelyest érzékelteti azt az eredményt, amelyet vállalatunk szervei a kooperáció koncentrálásáért a közelmúltban végeztek. Az elvi tisztázások után most már a megfelelő gyakorlati együttműködés megvalósítása következik. Ennek eredménye lehet a kedvezőbb önköltség, a bedolgozók számának csökkenése és partnereink felkészültségének javulása. Bízunk benne, hogy 1971- től valóban rendezettebb lesz a kooperációs tevékenységünk. VILÁG • SÓLET ARJAI, EGYESÜLETEKI AZ IKARUS KAROSSZÉRIA- ÉSJÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA Elkészült a 280-as • a vásárlók igénye • alapos vizsgálatok • 0-széria 1972-ben Elkészült az Ikarus 280-as típus kísérleti példánya. A sárgára festett csuklós autóbusz szeptember 8-án a gyári szakemberekkel, a majdani üzemeltetőkkel (MQGÜRT, BKV), a vizsgálószervvel (ATUKI), a társgyártóvállalat képviselőivel (Csepel Autógyár), amolyan kisebb próbaútra futott ki a gyárkapun. Szakemberek vizsgálták a rugózást, szellőztetést, a motor sima járását, a fordulási ívét, s nem utolsósorban, hogy milyen kényelmesek az ülések. Ami futott a féléves munkánk. Januárban megalakult gyártmányszerkesztési osztály 15 emberének és a gyártmánykísérleti osztály dolgozóinak közös produktuma. Továbbá kísérleti üzem dolgozóié és akik az „öltöztetést” végezték, az egyedi gyáregységbelieké. A tröszt megszűnésével együtt, a felsőbb szerv műszaki zsűrizése is megszűnt. A vállalatok maguk döntenek, hogy mit akarnak gyártani Ám nem árt, ha a gyártó is ismeri a vásárló igényeit. Ennek a kyolcadikai műszaki terv szintű beszélgetésnek is ez volt a célja. A meghívottak — bár nem egy, főleg az üzemeltetők munkabiztonságával kapcsolatos módosítását kérték — abban megegyeztek, hogy a 260-as, 280-as autóbuszoknak jövője van a közlekedésben. A BKV képviselője többek között megállapította: A kiskocsik ideje lejárt a városi közlekedésben. A 260-as típusú autóbuszok minden körülmények között megállják majd helyüket, beleértve a budai utcákat is. A 280-asoknak nagyságuknál fogva kisebb szerep jut, csak kijelölt útvonalon tudnak közlekedni. A bemutatott K—280-as ezután tízezer kilométert fut a kísérleti osztály kezelésében. A tesztelést itt végzik el. A másik autóbuszt, a K—260-ast (befejezés előtt áll az egyedigyáregységben) saját vezetőnkkel a BKV-nál próbaüzemeltetik majd a házitesztelés után. Ezt megelőzi az ATUKI részéről egy vizsgálat, itt adják meg az engedélyt a próbaüzemeltetésre. Terv szerint még az idén elkészítenek két 280-as és két 260-as autóbuszt (a Pl-es, P2-est) az egyedigyáregységben. Ebből a Pl-es (előreáthatólag már januárban), a Szovjetunióba indul állami tesztvizsgára. Ez, a szovjetekre jellemző, alapos vizsgálat körülbelül 9 hónapig fog eltartani, s ez alatt az idő alatt buszaink körülbelül 40 ezer kilométert futnak. A P2-esek programja jóval rövidebb de zsúfoltabb lesz. A típusvizsgálatot az ATUKI végzi, de tervezik, hogy erre az időre — a vállalat költségén — meghívják az NDK, lengyel autóbusz vizsgáló szervek megbízottjait is. Vegyenek részt közösen a mérésben hazai kollégáikkal együtt, a mérési eredményeket egészítsék ki saját észrevételeikkel, vagyis azt szeretnék, ha közös záró-jegyzőkönyv készülne a 260-as, 280- as autóbuszokról. A 0-széria beindítását e két típusnál a jövő év második felére tervezik. A járóképes alvázakat a 0- szériához már a Csepel Autógyár fogja biztosítani. Karászy György műszaki igazgató elismerését fejezte ki a gyártmányfejlesztési és gyártmánykísérleti osztályok dolgozóinak a jól és gyorsan elvégzett munkáért, mellyel a 200-as család budapesti fejlesztési részének utolsó kísérleti járművei valósultak meg. A 200-as család további tagjait (208—230-ig), Székesfehérváron készítik el. MAGÁRA VONTA A MOSZKVAIAK FIGYELMÉT A Moszkovszkij Komszomolec újság „Az újszülött sebességre kapcsol — Külön tudósítónk az Ikarus-gyár főkonstruktőrével beszélget” — című 1970. május 30-án megjelent cikkében olvashatjuk: „A főváros utcáin szokatlan élénk-piros autóbusz tűnt fel. Az új próbarendszámos kocsi nyomban magára vonta a moszkvaiak figyelmét. Karcsú, korszerű formájú karosszériája széles ajtói, nagy panoráma ablakai vannak. A magyar Ikarus—242-es autóbusz vizsgálatok lefolytatására érkezet hazánkba. A Szovjetunió országútjain nem első évben közlekednek a testvéri Magyarországon készült kocsik. Az Ikarus—620, —556, —180 autóbuszok éppoly megszokottá válnak, mint a LAZ- ok és MAZ-ok és a hazai autóbuszgyártás egyéb típusai. A napokban ülést tartott a tárcaközi bizottság az OSZSZK Autóipari Minisztériumában az új magyar autóbusz kipróbálásáról. Ez a bizottság megvitatott egy egész sor kérdést a vizsgálatokkal kapcsolatban, meghallgatták az autóbusz alkotóit, a magyar gépkocsigyártókat.” A szovjet újságíró a bevezetés után meginterjúvolta az akkor Szovjetunióban tartózkodó Kelemen Pál főkonstruktőrt. Az interjú témája az Ikarus-gyár és gyártmányai. A főkonstruktőr többek között a 242-esről a következőket nyilatkozta: — Az Ikarus—242 városi forgalomra készült. 95 utas befogadására méreteztük. 27- en közülük elhelyezkedhetnek a puha, kényelmes üléseken. A kocsi nemcsak külsejében különbözik idősebb testvéreitől, világos szögletes formáival. Első alkalommal van a motor farban, a padló alatt elhelyezve, és kétségkívül csökkenti a zajt, jelentősen növeli a hasznos utasteret. Az autóbusz belül tágas, amint erről maguk is meggyőződhettek. Csúcsforgalom idején az utasok három széles ajtónyíláson keresztül szállhatnak fel és le. Megállapították: Indulhat a széria A napokban fejeződött be egy „kerekasztal konferencia”sorozat, amely a holnapi autóbuszgyártás szempontjából jelentős. A busz II. főosztály műszaki vezetői, a gyártmányszerkesztési főosztály dolgozói esetenként a gyáregységvezető, főosztályvezetők ültek össze, hogy 250-es autóbusz sorozatgyártásáról tárgyaljanak. A több napig elhúzódó, alapos tanácskozást a felek azzal az optimista megállapítással zárták, hogy a szériagyártás beindításához minden konstrukcióval kapcsolatos problémát megoldottak. A 28(KAS A kongresszus tiszteletére „A kongresszusra való felkészülés szellemében erőinket a készáruterv maradéktalan teljesítésére kell koncentrálni a hátralevő időben” — olvashatjuk a vállalat vezérigazgatója társadalmi szerveinek közös versenyfelhívásában. Az augusztus második felében megfogalmazott fel- E hívásra azóta megérkeztek a versenyvállalások. Hatal-más dosszié a gémkapcsokkal összetűzött lapokon a 3 . címzés, a vállalat versenybizottságának. Lapozzunk bele is a vállalásokba. Az elsők között csatlakozott a felhíváshoz a busz L | i gyáregység. Két kiragadott példa az általuk felajánlott | - ból. A 3-as számú gyáregység hegesztőkapacitásán ki- 5 tvánunk enyhíteni, ezért 200 darab pótkocsi légtartó tá- tenyér készre hegesztését vállaljuk... a busz II. részére és a 180-as típusú C-tengelyek győri szinten való szerelé- | I sét körülbelül 500 kocsinál elvégezzük. A 3-as számú gyáregység forgácsoló üzemének dél- | I gázói a C-tengelyekhez való alkatrészek soronkívüli I I gyártását vállalják. Az alkatrészüzembeliek, hogy a lég- | I rugó, légrugóalátét, 250-es kormánymű, hengerdoboz, aj- 11 tómozgató léghenger gyártását kiemelt tételként kezelik 5 I az év hátralevő részében. A sajtolóüzem vállalása szűkszavú, pontokba szedve i I is több három oldalnál. Csak idézni tudunk ebből is: I I az 1971-re tervezett 140 darab 620, illetve 630-as típusú I I kocsik sajtolt alkatrészeit október 31-ig elkészítik... | | De van az üzemnek a szerszámgyáregységgel közösen | I vállalt felajánlása is. Ezek általában a beállítási idő | I csökkentésére, a gépi kapacitás növelésére vonatkoznak. | A busz I. gyáregység üzemei közül az 1-es szerelő- | I üzem vállalási pontjai között olvassuk a következőket: | 1 az üzem vállalja, hogy a busz I. napi programjának meg- | | felelően a pótkocsigyártást, valamint a gépes kocsik | I komplettírozását napi 11 darabos mennyiségnek meg- | 1 felelően végzi el. . . | A szerszámgyáregység a kapacitás növelésére (konk- krétan) forintban, normaórában tesz vállalást. Az anyag- és ellátási főosztály „a fennálló anyaghiányok felszámo- l lására vállaljuk, hogy az éves tervhez szükséges anya- jogokat folyamatosan biztosítani fogjuk. Ezen belül a ke- kereskedelmi anyagokat december 10-ig — írja több oldal Ias versenyvállalásában. üiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiHiiiiiiiiniimiiiitiiiiiiiiiiHiiiiiiniitiiiiiiiiiiß 0 .A iá jdrmuprogram Két tanácskozás — kevés eredmény Szeptember 4-én a Csepel Autógyárban tartották meg a 13 szocialista szerződésben álló vállalat vezérigazgatói tanácskozását. Különböző akadályok miatt a 13-ból mindössze 5 vezérigazgató jelent meg az értekezleten, a többiek helyetteseikkel képviseltették magukat. Ennek ellenére eredményes volt az ülés. Az anyagellátási és termelési szakbizottság által előterjesztett három téma közül az öntvényellátás problémáiról miniszteri előterjesztés készült. A pótalkatrész-ellátással kapcsolatban elhatározták, hogy ki-ki a saját területén rendezi a fennálló pooblémákat, ugyanis egyetlen vállalat sem tudta 100 százalékosan teljesíteni a féléves pótalkatrész-gyártási tervét. A kötőelem-ellátással fogalakozó napirendi pont tárgyalására meghívták a Csavaripari Vállalat vezérigazgatóját is, de ő sem tudott részt venni a tanácskozáson, ezért csak részeredmény született. Elhatározták, hogy újra felveszik a kapcsolatot a gyárral, ezenkívül minden vállalat felülvizsgálja a kötőelemgyártó kapacitását. Az öntvényellátással kapcsolatos előterjesztés kidolgozásába bevonják a gazdasági szakbizottságot is. Megállapították még, hogy a műszaki szakbizottság tevékenysége az utóbbi időben ellaposodott, ezért hatékonyan kell támogatni őket. ★ öthónapi szünet után, szeptember 9-én az Ikarus-gyár vezérigazgatói tanácstermében ülést tartott a gazdasági szakbizottság. Annak ellenére, hogy az április 9-i jegyzőkönyv egyértelműen meghatározta a következő összejövetel helyét és időpontját, mindössze öt vállalat küldte el képviselőit, így a tanácskozás határozatképtelen volt, csupán az előző ülésen hozott döntések végrehajtását beszélhették meg. Tekintettel arra, hogy a bizottság elnöke sem jelent meg, Urszin János, vállalatunk képviselője, mint „házigazda” vezette az értekezletet. Elsőként Gellért Endre, vállalatunk vezérigazgatói megbízottja ismertette a megbízottak, valamint a vezérigazgatói tanácskozás határozatait. Ezt követően Bóna Imre, vállalatunk ár- és ajánlati főosztályának vezetője beszámolt az 1970—71. évi állami visszatérítéssel kapcsolatos intézkedésekről. E témakörben a vállalatok igényei realizálódnak. A gumi-, üveg- stb. gyártás többletköltségeinek ügyében miniszterhelyettesi szinten születtek megállapodások. A kötőelem-ellátással kapcsolatban megállapították, hogy itt nemcsak árprobléma jelentkezik, ezért a feladat megoldása túlnőtt a bizottság hatáskörén. Megállapodtak továbbá abban, hogy a még rendezetten vagy a továbbiakban felmerülő árproblémákat a közútijármű-zsűri elé terjesztik. Tekintettel arra, hogy az értekezlet nem volt határozatképes, csupán abban született megállapodás, hogy a következő értekezletet a Vörös Csillag Traktorgyárban tartják. Az időpontot később, közösen jelölik meg. Reméljük, hogy ez a megjelenési arány nem válik rendszeressé, és nem a határozatképtelenség jellemzi majd a bizottság munkáját. Mindenesetre több figyelmet és érdeklődést érdemel ez a munka, hiszen nemcsak a megjelent 5 vállalat érdekeit képviseli a gazdasági szakbizottsági párton.