Ikarus, 1971 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-10-14 / 21. szám
MÉHES LAJOS LÁTOGATÁSA GYÁRUNKBAN Október 7-én hivatalos látogatásra vállalatunkhoz érkezett Méhes Lajos, a SZOT főitkára. A főtitkár vállalatunk vezérigazgatójával és a szakszervezeti bizottság titkárával folytatott megbeszélést a járműprogram Ikarus gyári alakulásáról, továbbá a jelenlegi termelési helyzetről. Új gazdasági igazgató —agy Gábor A kohó- és gépipari miniszter, október 11-én, a vállalat gazdasági vezetőségének és a párt végrehajtó bizottságának egyetértésével — október 15-i hatállyal — fölmentette eddigi beosztásából dr. Antal János gazdasági igazgatót. Egyúttal kinevezte utódjául Nagy Gábort, a Villamosberendezés és Készülék Művek eddigi gazdasági igazgatóját. Megyei vezetők a gyárban Homoki József, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára és Kalmár Dezső, az MSZMP Székesfehérvári Város Bizottságának első titkára szeptember 29-én látogatást tett a fehérvári Ikarusgyárban. A vendégeket Tóth István igazgató fogadta. A gyár igazgatója tájékoztatót adott a termelés alakulásáról, több gazdasági kérdésről. A beszélgetés után a vendégek, a nagycsarnokban megtekintették a karosszéria és a szerelő vonal munkáját. Amikor az augusztus 14-i vezérigazgatói tanácsülésen a vállalat gazdasági igazgatója kiadta a jelszót, fel kell számolni az inkurrenciát, a törzsgyár mintegy 86 millió forint értékű fel nem használható anyaggal rendelkezett. Az illetékes szervek lázas munkába kezdtek, hogy túladjanak a feleslegen. Október 1-én az anyagellátási főosztály inkurrencia felszámoló csoportja már azt jelenthette a főosztályvezetőnek „31 millió forint értékű anyagot értékesítettünk, a hiányzó 55 millió további eladását szorgalmazzuk”. A Svéd Államvasutaktól újabb rendelés érkezett 1972- re, 9 autóbuszra. 491 autóbusz átadásával maradtunk el a harmadik negyedévben. Exportra szánt autóbuszokról van szó. Valójában jórészt elkészült autóbuszokról, melyek az átadások elhúzódása, vagonírozási gondok miatt nem jutottak el időben a megrendelőhöz. Amennyiben október 25-ig megérkeznek, a vállalatnak nem kell kötbért fizetnie. Összeállították az 1972-es szerződéseket a kereskedelmi főosztályon. Ezek szerint a törzsgyárban gyártandó autóbuszok 85 százalékának, a Fehérváron gyártandó autóbuszok 97 százalékának már van gazdája. A pesti szám azért ilyen alacsony, mert párjelentős tárgyalás — főleg tőkés vonatkozásban — még nem fejeződött be. Rendkívüli vszb ülés Miként készülhet el Pesten 3861 autóbusz ? Az október 6-i rendkívüli vszb-ülésen rendkívüli volt a napirend is: az utolsó negyedévi tervteljesítés. Nevezetesen: hogyan lehet elkészíteni 1018 autóbuszt és ebből 918-at értékesíteni is?! Mindezt akkor, amikor Budapesten (a 15 százalékos túlteljesítést is beleszámítva) 215 ezer óra hiányzik a terv teljesítéséhez. Ekkora hiány csak 400 dolgozó azonnali munkába állítása pótolhatna. De erre nincs mód. Mivel lehet akkor? Túlórával esetleg? Nem, a túlóra jószerint nem is szerepelt ezen az ülésen. A vállalatvezetés más utat gondolt végig, dolgozott ki lépésről-lépésre mielőtt letette tervezetét a vállalati szakszervezeti bizottság elé. Abból indul ki: az első három negyedévben a tervezett 2994 autóbuszból 2943-at készítettünk el. A lemaradás 51 autóbusz. Ha az év hátralévő 68 munkanapján minden nap elkészül 13 autóbusz, valójában csak 884 darabot tudtunk elkészíteni. Ez éves szinten 3820 darab. Kevés, hiszen a gazdasági tervben 3861 szerepel. Toldi József vezérigazgató, a téma előadója arról, hogy hogyan látja a vállalat vezetősége a 3861-es darabszám teljesítését, a következőket mondotta: — Olyan intézkedést szeretnénk hozni, s ehhez kérjük a vállalati szakszervezeti bizottság támogatását, ami arra ösztönözné az embereket, hogy naponta ne 13, de 14, illetve 15 autóbuszt szereljenek készre a vonalon. Mindezt többlet munkával ugyan, de túlóra nélkül. Ezután a vállalat vezérigazgatója ismertette a gazdasági vezetés elgondolását. A fizikai dolgozóknak a napi 14 autóbusz átadása után 2000, a tizenötödikért 4000 forintot fizetnének. Az igazságosság érdekében a dekád összteljesítményét néznék meg, s ebből számolnák a napi teljesítést. Az egyenletes termelés érdekében az egyik dekádról a másikra nem lehet autóbuszt átvinni. Illetve az első hónap lemaradása nem számíthat bele a túlteljesítébe. A vállalatvezetés elgondolását hosszú mérlegelés után elfogadta a szakszervezeti bizottság. Továbbá megszavazta e munkához szükséges anyagi fedezetet is, összesen félmillió forintról van szó. Ebből százezret pótmunkadíjként már a szeptember 17-i ülésen megszavaztak a vszb tagjai. A vszb ülésén szó esett a túlóráról is. A vezérigazgató, a szakszervezeti bizottság egyöntetű véleménye az volt, hogy túlórák fizetésére továbbra is csak a túlóra kereten belül kerülhet sor. Ez 60 ezer óra erre a negyedévre. A vszb határozatában kimondja azt is, amennyiben a fiatalok a küszöbön álló KISZ kongresszus tiszteletére havonta egyegy kommunista szombatot szerveznek, s ezen nem KISZ-korú dolgozók is részt vesznek, úgy az ő bérüket csak a negyedévre engedélyezett 60 ezer órás túlórából lehet elszámolni. „Rendkívüli” vszl ülésről és „rendkívüli” napirendről beszéltünk tudósításunk bevezetőjében. De mi ebben a rendkívülit kérdezhetné az, aki ismeri a vállalati valóságot. Hiszen ez minden évben így van. És ebben sok az igazság. Erről beszámolójában maga a vállalat vezérigazgatója is szólt egy mondat erejéig: „Az, hogy nem tudjuk behajtani a tervet, a tervezett bérrel, az a mi gyengeségünk.” (A „mi” kifejtéséhez gondolom kevés lenne ez az újságcikk.) De azért jó értelemben is rendkívüli volt ez a vszb. A vállalatvezetés korrektül odaállt a szakszervezet elé: segítsetek. Nemcsak pénzt kért, de meggyőző érvekkel indokolt is. A 400 ember hiánya akárhogy is vesz- s szűk, komoly érv. " Mi valósult meg? » tizenhét téma, « jobb körülmények Április 21-n hagyta jóvá a vállalati szakszervezeti tanács az ez évi komplex üzemegészségügyi, munkavédelmi és szociális intézkedési tervet. Az első féléves végrehajtásról Karászy György vezérigazgató-helyettes szeptember 30-án tájékoztatta a vszt tagjait. (A tanácsülésen részt vett Matiny Sándor, a vasas szakszervezet munkavédelmi felügyelője is.) Jó érzés volt belelapozni a beszámolóba. — A busz II. fújóaknájában lévő világító testek hiányzó üvegbúráit beszerezték. — A fújókamrák felső világító ablakainak tisztításához (szintén busz II.) szükséges javító állványokat elkészítették. — A vasraktári iker-darupálya gépészeti és elektromos munkái befejeződtek. — Az első félévre tervezett 2500 négyzetméter területű útjavítást az eddigiek során túlteljesítettük (a további 2500 négyzetméternyi felújítás, építés ez év végéig befejeződik). — A 4-es sz. raktártelep (Keresztúri út) külső világítását megoldották. — A busz II. szerelő hangár nyugati nagy bejárati ajtajához ( a meleg légfüggöny biztosítására) a kalorifereket felszerelték. — A busz II. fényező repasz műhely dolgozói részére új étkezőhelyiséget építünk. A helyiség tervezése már elkészült. — A szerszám gyáegység épületében üzembe állítottuk az új orvosi rendelőt. — Az üzemfenntartási gyáregységben az 1970-ben megkezdett női öltöző átalakítását befejezték. Akadt pár téma, melyről csak feltételes módban esett szó. Például: Amennyiben 1972-re a vállalat fejlesztési alappal fog rendelkezni, úgy a tervezett hublarlékgyűjtő és tömörítő gépjárművet, illetve a szükséges szállító edényeket beszerezzük és üzembe állítjuk. Vagy: A kerékpártároló építésének befejezése november 15-re várható. Utóbbi már azok közé tartozik, ahol a vállalatvezetésnek férfiasan be kellett vallani, (rajta kívülálló okok miatt) képtelen a komplex tervben vállalt határidőket tartani. November 15-re nem készül el a kerékpártároló! A tepasz hangár bejárati kapuit egy ideig még kézzel kell mozgatni, összesen négy témában kért határidő módosítást a vállalatvezetés. Az elhúzódó feladatok között nem egy ,,Luca-széke” akad. Mindez bosszantó! Az arány végül is jónak mondható, a 21 tervezett témából 17-et sikerült határidőre megvalósítani. Felajánlották: — segítik a busz it-t — kijavítják a hibákat’ Az autóbusz I. gyáregység dolgozói az 1971. évi terv sikeres teljesítése érdekében versenyre hívták ki a vállalat többi dolgozóját. Versenyfelajánlásukban többek között a következőket vállalták: A gyáregység szeptember 7-től december 18-ig 1088 szerelvényt gyárt a 180-as típusú autóbuszokból. Ezen kívül 130 darab 180-as típusú kocsit készítenek december 19-től 31-ig. Pótalkatrész tervüket november 15-ig, az előírt terv szerint teljesítik. Az elkövetkezendő időszakban a jelenleginél fokozottabban ellenőrzik a munkaidő kihasználást, és jobban megszilárdítják a munkafegyelmet. Megígérték, hogy segítik a busz Is-t az autóbuszok átadásánál épp úgy, mint azt a 620-asoknál tették. A versenyhez csatlakozott a technológiai főosztály szerszám-gyáregységi tszb-hez tartozó egysége, ők vállalták, hogy a 252-es hagyományos technológiai utasításait az eredetileg kitűzött határidőre, december 15-re befejezik, annak ellenére, hogy a kezdés egy hónappal elcsúszott. Finomítják a 180-as ISZSZI technológiai dokumentációit. Elkészítik október 10-re a pusztavámi telepítéshez az új konstrukciójú ülésvázak teljes gyártási és telepítési tervét. Vállalják továbbá, hogy a 200-as család tetőlemez gyártásához a gyártósort üzembe helyezik december 15-ig. December 1- ig megvalósítják az automatikus lemezszalag darabolást A szerszám-gyáregység dolgozói is felajánlásokat tettek. Így például arra, hogy egy kísérleti szerszámot szerkesztenek az öntött vágólapok, szerszámok bevezetéséhez. A 252-es fenékváz állító készülékeinek gyártását a technológia közvetlenül vezeti le a megfelelő rajzok és vázlatok elkészítésével. A székesfehérvári gyár tervében szereplő típusok zavartalan gyártásához elkészíti december 1-ig a következő készülékeket: 5—0262, 5—1867, 5—2155, 5—0261, 3—9586, 2—9665. Felülvizsgálják a 250-es fenékváz készülékeit október 15-ig, és kijavítják a hibákat. Segítséget kívánnak nyújtani a busz TI-nek. Egy hónapra három dolgozót átadnak, továbbá négy brigádot szerveznek a délutáni műszakra, a szerelő vonalakhoz. (Ezkörülbelül 50 dolgozó.) A GYGO dolgozói megígérték, hogy az új kisgépelosztót december 15-re üzembe állítják. Ugyancsak ők átveszik a kisgépek javítását az üzemfenntartási gyáregységtől. NAGY SZÁLLÍTMÁNY Szeptember 27-én este indult el útjára a székesfehérvári Ikarus gyár eddigi legnagyobb autóbusz-szállítmánya. Huszon* 55-ös autóbuszt raktak föl a vasúti kocsikra, hogy a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaság országúttal* tovább öregbítsék a magyar járműipar hírnevét. Helyzetjelentés Újabb gondok, Etevés átadás Kezdődik az utolsó negyedév. Egy hét után milyen kedvező eredményekről tud számot adni a termelés- irányítás? Kiss Jenő termelési főosztályvezető válaszol: — A vonalról a 180-asok ütem szerint jönnek le. Naponta i1 darab. Az eltel öt nap alatt kétszer 9 jött le. Tehát 180-asokból két darabbal túlteljesítettük az eddigi programot. 250-esekből 18-at kellett volna megcsinálni eddig . Csak 7 sikerült. A lemaradás 11 autóbusz. Az átadásnál még kedvezőtlenebb a helyzet. 20 darab 180-as helyett 4-et adtunk át, s a 12 darab 250- esből egyet sem. Nem volt átadás: a német átvevők az NDK megalakulásának 22. évfordulóját ünnepelték. Ugyanakkor megvan minden reményünk, hogy ezt a kiesést már a jövő héten pótolni tudjuk. Fehérváron megszűnik a német átadás, s így Budapesten 6 átvevő áll munkába. De úgy tudjuk nemcsak a német átvevők álltak a héten, a mi embereink is, szinte a fél törzsgyár. Mi az oka ennek? — A közismert rugóbak hiány. Mi nem kaptunk, nem adhattunk a Csepel Autógyárnak és így nem is kaphattunk önjáró alvázakat. Az Intézkedés a hiány megszüntetésére a legfelsőbb fórumokon folyik. A busz I- ben és a fényezőüzemben az embereket — nem volt más választás — rá kellett venni, hogy akinek van szabadsága, most vegye ki. A gondokhoz újabb gondok jönnek, de ennek ellenére is megvan minden remény, hogy a negyedik negyedéves tervet teljesíteni tudjuk.