Új Impulzus, 1987 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1987-07-25 / 15. szám
76 éves szolgálat Volt egyszer egy villamos Elbúcsúztak a fővárosiak a 9-es villamostól. A város életében nem megszokott esemény ez, hiszen napjainkban a tömegközlekedési hálózatunkra inkább a változatlanság a jellemző. A villamosközlekedés kezdeti időszakában ez másként volt, az üzemeltető magáncégek ugyanis az átszállási kényszer, illetve a versenytárs vonalain történő utazás elkerülése érdekében sorban létesítették az új vonalakat. A járatok útvonala gyakran módosult: megszűntek, majd újak indultak.A viszonylatokat kezdetben színes lámpákkal, majd kör alakú iránymutató tárcsákkal jelölték. A fehér, zöld, piros, barna, sárga, kék színen kívül az útvonalak megkülönböztetésére ábrákat is használtak. A sok közvetlen viszonylat miatt az irányjelzőket nehéz volt megjegyezni, a változás szükségessége a sajtóban már 1905- ben felmerült. A székesfőváros tanácsának kezdeményezésére az illetékesek egyeztették elképzeléseiket, és 1908. december 29-én azt jegyzőkönyvben rögzítették. A kereskedelemügyi miniszter a javaslatot 1909. december 19-én rendeletté emelte. Az előírás szerint a két nagy villamostársaság viszonylatait 1910. január 1-től számokkal kellett jelölni. A „barna” villamos a páratlan, a „sárga” a páros számokat kapta. Az áttérést egy év alatt kellett végrehajtani. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1910-es menetrendje 9-essel egy körjáratot jelölt. Az óbudai Vörösvári úttól induló kocsik a budai Duna-parton, a Ferencz József-hídon át értek a Központi Városházához, majd a Kiskörúton haladtak tovább, és a Margit-hídon jutottak vissza az óbudai végpontra. 9-es jelzéssel a fővárosban — két rendkívüli időszakot kivéve — a közelmúltig közlekedett villamos, útvonala mindvégig a budai Duna-parthoz kapcsolódott. A budai Dunaparton a közúti vasúti pályaépítést 1868-ban a lóvasút kezdte meg, az elkészült részt 1896-ban villamosították, teljes hosszában 1907-ben adták át a forgalomnak. Az első világháború idején a 9-es körjáratot átszervezték. Az út rendkívül hosszú, átmérős járat volt. Az Óbudáról induló kocsik útvonala a Kálvin térig a régi útiránnyal egyezett, majd az Üllői és az Orczy úton keresztül, az Elnök utcán át érkezett meg a népligeti végpontra. Visszaútban a kocsik ugyanezen az útvonalon haladtak. A két végállomás közötti 11,3 km-es távolságot a kocsi 66 perc alatt tette meg. Az erre közlekedő villamosok utazási sebessége még a 10 km/h-t sem érte el. A világháborút követő gazdasági válság időszakában a villamosvasút sem kapta meg az áramfejlesztő telepei működtetéséhez szükséges teljes szénmennyiséget. A forgalmat időlegesen korlátozták (a 9-esen 1919. augusztus 15. és 1921. január 17. között tartott a kényszerű üzemszünet.) A forgalom újraindítását követően a 9-es 1921. március 12-től kizáróagosan Budán közlekedő villamos lett; népligeti végpontját az akkori Átlós utcához (Móricz Zsigmond körtér) helyezték át. Útvonala ezzel 8,29 km-re rövidült. A gazdasági konszolidációt követően utasforgalma növekedett; 1925- ben napi átlagban 8, 1926- ban 12, 1927-ben már 16 motorkocsi közlekedett ezen az útvonalon. Óbudai végpontja előbb a Fő tér, majd a Szentlélek tér, 1930. május 19- től a Flórián tér volt. A Margit-híd 1937. évi felújításához kapcsolódva a budai hídfő körzetét is átrendezték. Az óbudai villamosok útvonalát „kettévágták”. A hídfő északi részén megépítették a mai 17-es végpontját képező hurokvágányt. A szentendrei HÉV Pálffy téri végállomását megszüntették, a HÉV- szerelvények ezután a hídfő északi részén létesített új végállomásra érkeztek. A 9-es számára a hídfő déli részén épült fejállomás. A tervezők előrelátását dicséri, hogy a három végpontot a ma is meglévő gyalogos-aluljáróval összekötötték. A 9-es vonala 4,7 km-re rövidült, a járatkövetést 5,5-ről 4,9 percre csökkentették. A növekvő forgalom a Körtér rendezését és egy korszerű villamos-végállomás kialakítását követelte. Az építkezés alatt a 9-es — 1942. május 11- től — a lágymányosi piacig közlekedett. Az új létesítményt 1942. november 9-én avatták fel, ezt követően a 9-es innen indult. A második világháború éveiben a budai Duna-part károkat szenvedett. A villamospálya és a Lánchíd alatt átvezető aluljáró súlyosan megsérült. A helyreállítási munkákkal 1946- ban készültek el. A Kossuthhíd 1946. január 18-i átadásához kapcsolódva közlekedett ismét a 9-es. A kocsikat ekkor Kelenföld állomástól indították. A Szabadság-híd 1946. augusztus 20-i avatásával ismét közlekedett Pestről Budára a villamos. Dél-Budán visszaállt a háború előtti forgalmi rend, a 9-esre beosztott kocsik ismét a Körtértől indultak a Margit-híd felé. Az 1950-es évek elején a 9-esen még a századfordulót idéző kis motorkocsik futottak; selejtezésük után a nem sokkal fiatalabb 1800-as villamosok kerültek ide. A Fehérvári úton megnövekedett utastömeg elszállítása indokolta azt a döntést, mellyel 1961. július 15-től a 9-es útvonalát munkanapokon Albertfalva kitérőig meghosszabbították. Sor került a járművek típusváltására is: e viszonylatra nagyobb befogadóképességű, négytengelyes, 3600-as motorkocsikat osztottak be. Az 1970-es évek elején határozat született a szentendrei HÉV-vonal — kis mélységű alagútban — Batthyány térre vezetéséről. Az M2-es metróvonal építéséhez kapcsolódó munka a Bem-rakparton a villamosközlekedés megszüntetésével járt. A 9-es 1970. május 3-tól a Lánchíd-hídfő—Albertfalva kitérő között közlekedett. Az M2-es metróvonal második szakaszát 1972. december 23-án helyezték üzembe. A viszonylat életében a végső változás ekkor történt. Az ide beosztott húsz, 3600-as motorkocsi ezután a Batthyány tér— Budafok Varga Jenő tér között szállította az utasokat. A nagykörúti „csatolt csuklós” villamos premierje 1978. április 28-án volt. Az új üzemmódhoz szükséges kocsik egy részét a 9-es vonaláról vonták el, helyükre a leváltott hármas UV-vonatok léptek. A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóság 64 798/1986. sz. határozata alapján 1986. október 31-i üzemzárlattal a 9-es üzemeltetését megszüntették. E napon hét hármas UV-vonat teljesített szolgálatot. Utolsónak 1986. november 1-én 0.49-kor érkezett Budafok Forgalmi telepre a 3828+5824+3829 kocsikból álló vonat arról a menetről, amely már nem vált fordulóvá. 76 évi szolgálat után végleg eltűnt a 9-es villamos. JUHÁSZ ERZSÉBET TECHNIKATÖRTÉNET Előző számunk 51. oldalán a képaláírás tévesen jelent meg. A korabeli rajz Kiss Beszédes Józsefet ábrázolja. Elnézést kérünk. I M P U L Z U SI51