Ipargazdaság, 1984 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Az elmúlt két évtizedben — a szükséglettel párhuzamosan — a hazai termelés erőteljesen emelkedett. Nitrogénműtrágyából az ellátást nagyjából egymást kiegyenlítő exporttal és importtal, jelenleg hazai termelésből biztosítjuk. Foszforműtrágyáiból a hazai termelés lényegesen kisebb a szükségletnél és a termékek nagy része korszerűtlen. Káliumműtrágyából — adottságunk folytán — teljes egészében importra szorulunk. Az erőteljesen növekvő távlati szükségleteknek a hazai termelésből való kielégítésére számos változatot készítettünk. Az alapváltozat szerint a nitrogénműtrágya-ellátásban továbbra is a belföldi termelésre és a magyar—szovjet agrokémiai egyezmények keretében importált műtrágyákra lehet támaszkodni. Lényeges kapacitásbővítő fejlesztésre nincs szükség, ugyanakkor az alapanyag-termelő (ammónia) kapacitások kétharmadának a rekonstrukcióját mindenképpen el kell végezni. Ez energiatakarékosság miatt is célszerű. A foszforműtrágya-termelés növelése az alapanyagok importja ellenére számottevő importkiváltást eredményez, de a fejlesztés beruházásigényes. A gazdaságosság, az ellátás biztonsága és a gyártókapacitások mintegy 70%-ának elavultsága is a foszforműtrágya-gyártás hazai fejlesztését indokolja. A rekonstrukciók és a fejlesztések egyben a minőséget és az I. oszt. termékek részarárányát is növelik. Súlyponti kérdések: szállítás, tárolás, keverés A műtrágya-felhasználás súlyponti kérdése a szállítás és a felhasználás helyén való tárolás, keverés megoldása. A mezőgazdaság területén ezért — a lehetőség szerint — agrokémiai centrumokat kell folyamatosan létrehozni. 1983-ban 29 centrum üzemel. A centrumok további kiépítése egyben feltétele a folyékony műtrágyák felhasználásnak is. A mezőgazdaság az ezredfordulóig jelentősen növeli folyékony műtrágya igényét, nitrogénműtrágyából 35%-os, foszfor hatóanyagból 20%-os és kálium hatóanyagból 1eP/o-os részarányt prognosztizál, a jelenlegi nem számottevő felhasználással szemben. Az alapváltozat szerint a műtrágyagyártás és hatékonyabb felhasználása 20 év alatt az iparban mintegy 32 Md Ft, a mezőgazdaságban (agrocentrumok létesítése) kb. 10 Md Ft beruházást igényel. Kisebb beruházást jelentő változatok realizálása esetén természetesen az igényeket hazai termelésből kisebb mértékben lehet kielégíteni, az import főleg a foszfortartalmú műtrágyákból nő. A káliumműtrágyát a jövőben is szocialista viszonylatból célszerű importálni. Növényvédő szer A magyar mezőgazdaságban jelenleg felhasznált növényvédő szerek évi 6—7 Md Ft értéket képviselnek. Az utóbbi évek során a felhasználás 58—64%-a a hazai ipar terméke, 30—35% tőkés importból, és 6—7% szocialista importból származik. Az előrejelzések szerint a növényvédőszer-felhasználás mennyiségében alapvető változás nem várható, értékben mérsékelt növekedéssel lehet számolni, hatékonyabb, de drágább szerek kisebb mennyiségű felhasználása miatt. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felhasználandó szerek összetétele módosulhat. A struktúraváltozást alapvetően befolyásolhatják az új növényvédő szerek megjelenése, merőben új, hatékony növényvédelmi eljárások bevezetése és a fajtanemesítések olyan eredményei, amelyek a betegségekre rezisztens fajtákat eredményeznek. Az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan a termelésnövelés érdekében előtérbe kerül a bioregulátorok intenzív használata, illetőleg ezek gyártásának igénye. A növényvédelmi technológiákon belül az intenzív művelésű területeken növekszik a vetőmagcsávázás, a talajfertőtlenítés szerepe, a kertészeti kultúrákban a vegyszeres gyomirtás továbbfejlesztése, a gyümölcsösökben különböző bioaktív anyagok használata. A növényvédelmi technológiák fejlődése eredményeként számolni kell a területegységre kijuttatandó permetlésmennyiség további csökkenésével, ami a növényvédő szerek minőségi követelményei iránti igények fokozódásával jár. Gazdaságos exportlehetőségek A növényvédőszer-termelés jelentős részét jelenleg is exportáljuk. A fejlesztési koncepció továbbra is számol ennek az exportnak a fenntartásával és fokozásával. A Szovjetunióval kötött agrokémiai egyezmény révén az exportnak nagy szerepe van a mezőgazdaság műtrágyaellátásában is. A hazai igények kielégítése és a szocialista export olyan tömegszerűséget biztosít a termelésben, ami lehetővé teszi a gazdaságos konvertibilis exportot is. Mindezek figyelembevételével és az előirányzott fejlesztések realizálásával a mezőgazdaság távlati növényvédőszer-igénye — jelentős export mellett — 75—80%-ban hazai termékekből kielégíthető lesz s így az import szerek részaránya csökken. Törekedni kell a szocialista országok közötti szakosítás fejlesztésére, így az innen származó import növelésére. Vegyipari eredetű takarmányadalék !A termékekből az igények rendkívül gyorsan és nagymértékben növekednek. A számítások szerint az 1985. évi mintegy 70 ezer tonnás várható összfelhasználás 1990-re már 136 ezer tonnára emelkedik, és 2000-ben megközelíti a 180 ezer tonnát. M.e.:kt. hatóanyag 1960 1970 1980 Egyedi műtrágyák (N és P tart.) 102 518 688 NPK komplex műtrágyák— 1 355 összes termelése: 102 518 1043 A hazai termelés aránya a mezőgazdaság felhasználásában (%-ban) 60,9 61,9 74,5