Iparpolitikai Tájékoztató, 1982 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 1. szám
Dr. Migléczi Ferenc Az 1982. évi hitelpolitika új vonásai A VI. ötéves népgazdasági tervidőszak második évében a legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzés, hogy javuljon a külső és belső egyensúlyi helyzet. E célkitűzés megvalósítása érdekében folytatni kell a termelési szerkezet jövedelmező, az exportképesség növelését elősegítő átalakítását, a nemzetközi kötelezettségek maradéktalan teljesítését és a belső ellátás színvonalának emelését. A gazdasági szabályozó eszközökkel összhangban érvényesíti a bankszervezet hitelezési tevékenysége keretében a hatékonysági, jövedelmezőségi követelményeket. 1982-ben a Magyar Nemzeti Bank hitelek engedélyezésével a hitelképes gazdálkodó szervezetek olyan gazdasági tevékenységét (fejlesztés, termelés, áruforgalmazás stb.) támogatja, ahol a termelési eszközök és a munkaerő - jövedelmezőségben kifejeződő - hatékony felhasználása biztosítva van. A beruházási hitelnyújtás során az egyensúlyt javító célok kapnak prioritást, tehát előnyben részesülnek azok a fejlesztések, amelyek jövedelmezőségük révén a leggyorsabban térülnek meg és a finanszírozásba azonnal bevonható saját erő kiegészítésére a legkisebb hitelt a legrövidebb időre igénylik. A bankszerv a hitelkérelmek elbírálása során figyelembe veszi, hogy a vállalat, szövetkezet (a továbbiakban: vállalat) a termelés hatékonyabbá, gazdaságosabbá tétele érdekében a termelési szerkezet fejlesztésére, átalakítására tett-e megfelelő intézkedéseket. Általános követelmény, hogy a rendelkezésre álló pénzeket elsősorban a gyártmányokat, technológiákat megújító, ún. innovatív fejlesztésekre fordítsák a vállalkozó termelők, szolgáltatók. Az újdonságok elbírálásánál azonban az eddiginél sokkal behatóbban kell vizsgálni a jövendő vevők szempontjait és igényeit. Az 1982. január 1-ével életbe lépett szabályozás lehetővé teszi a kisvállalatok, kisszövetkezetek, szerződéses üzemek tevékenységét a termelés területén is. Ennek az új vállalkozási formának a pénzügyi feltételeit a bankszervek biztosítani kívánják és az ilyen igényeket gyorsított, egyszerűsített eljárás keretében látják el. A forgóeszközhitel-kérelmek elbírálásakor a rendelkezésre álló adatok és a gazdálkodó szervezetektől bekért információk alapján - a bank minden esetben ellenőrzi a forgóeszközök (elsősorban a készletek) forgási sebességét, az eszközlekötés mértékét és összetételét. Ha a vizsgálat azt igazolja, hogy a készletek indokolatlanul növekednek (feleslegek halmozódnak fel) és emiatt, valamint a forgóeszköz-gazdálkodás hiányosságai következtében a készletek és az összes forgóeszköz forgási sebessége jelentősen romlik, a készletgazdálkodás javítása érdekében vállalt intézkedési tervét a vállalat nem teljesíti, számítani kell a hitelkérelem elutasításával, a fennálló hitelek felmondásával. A fizetőképes keresletnek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges keretek között tartása 1982-ben különös jelentőségű. A bank a célkitűzést a hitellejáratok reálisabb, pontosabb megállapításával, a tervezett, illetve a tényleges forgóeszköz-felhalmozásnak megfelelő forgóalapképzés szigorú számonkérésével is elő kívánja segíteni. A fennálló hitelek pontos, szerződés szerinti visszafizetése rendkívül fontos (a megtervezett hiteltörlesztés elmaradása az indokolt újabb hitelek kihelyezését akadályozná) ezért a bank a gazdálkodó szervezetek likviditását folyamatosan és előretekintően vizsgálni fogja Természetesen változatlanul rugalmas hitelezési magatartással nyújtanak segítséget a bankszervek - a fizetési akadályok továbbgyűrűzésének megelőzése érdekében - a feszítettebb pénzügyi helyzetből adódó átmeneti likviditási problémák rendezése érdekében. A beruházások hitelezése A beruházási hitelek engedélyezésének előfeltétele, hogy a beruházás hatékony és jövedelmező legyen. A jövedelmezőségi követelményeket újabban egy százalékkal felemelték. Ezt nemcsak az előzetes szelekció erősítése indokolja hanem a kialakult átlagos jövedelmezőségi szint és az egyes fejlesztéseknél vállalt, az átlagosat meghaladó jövedelmezőség is. A viszonylag kismértékű követelményemelés realitását alátámasztják az 1981. első félévi vállalati mérlegbeszámolók adatai. Az ágazatok többségénél a tényleges átlagos jövedelmezőség néhány tizedszázalékkal magasabb a követelmények kialakításakor feltételezettnél. Az egyensúlyel