Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám - Jókai

SZÖRÉNYI LÁSZLÓ H­ároméves voltam, amikor az egész ország megün­nepelte az 1848-as pesti forradalom centenáriu­mát. Hallgattam a rádiót, szívem mélyéig megrá­zott egy szavalat: ez Petőfi verse volt, nem tudom már, ki mondta, de a „világszabadság” szót ilyen erővel és ilyen egyediségben azóta sem hallottam. Megrázott a dolog, mert a „szent” szóról, a jelzőről tudtam, hogy az valaho­gyan Istennel függ össze, a szabadságról viszont mindezi­dáig azt hittem, hogy az valahogy a kommunistákkal, akik viszont nem az Isten, hanem az ördög csapatában fociz­nak. Jókai nevét is akkor hallottam először, mint Petőfi barátjáét, a forradalom egyik vezéréét, de még nem olvas­tam tőle semmit. Később egyszer vártam édesanyámmal, hogy sorra kerüljek a gyerekszemüvegésznél; a csodaszer­szám birtokában rögtön vettem egy Jókai-köny­vet (Kedves atyafiak), és annyira nevettem, amíg olvastam, hogy foly­ton törölgetnem kellett a szemüvegemet. Életemben először „külföldön” Jókai szülővárosában jártam. Nem csak a lebontott szülőháza helyén álló emlék­táblát láttam, hanem azt is, hogy az utcát magát is Jókai­ról átkeresztelték Klement Gottwaldra, aztán Antonín Zá­­potockyra, ahogy haltak sorra, az utca fődísze egyébként egy nagy koporsós volt, közember vehetett lilát, párttag ugyanezt aranycsillagokkal. Jókai világatlasza az Északi-sarktól (meg az ottani med­véktől) az Al-Duna hajdani, ma már víz borította szigetéig ér. Gondolom, a repülést csak azért találták fel, hogy Tat­­rangi Dávid utódai is minél gyakrabban látogathassanak ide meg oda. Attól kezdve világos volt előttem, hogy Jókai feltétlenül ura az összes létező beszédmódnak, a fenségestől a legalsó komikumig. Aztán jött a kőszívű ember az ő fiaival, de mivel ezt a könyvet a Hős fiúk (Rákosi Viktor műve) után olvastam, legalább így, visszafelé rájöttem, hogy mi az az intertextualitás, nem is beszélve arról, hogy mi az az eposzregény. Majd jött Az arany ember és a szerelem ha­talma, de közben az elvtársak csak nem akartak elmenni. Azután viszont, hogy elmentek, a Jóisten megadta nekem, hogy Moszkvában tarthattam előadást A jövő század regé­nyéről, ahol egy bestiális férfifaló bolsevik cárnőt boldogít egy nemcsak­ feje­ és-vagyona-nagy amerikai fekete milli­árdos. A kör tehát bezárult. Jókai olyan varázsló, aki a vi­lágtörténelemmel is tud üzenni.

Next