Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Jókai
SZÖRÉNYI LÁSZLÓ Hároméves voltam, amikor az egész ország megünnepelte az 1848-as pesti forradalom centenáriumát. Hallgattam a rádiót, szívem mélyéig megrázott egy szavalat: ez Petőfi verse volt, nem tudom már, ki mondta, de a „világszabadság” szót ilyen erővel és ilyen egyediségben azóta sem hallottam. Megrázott a dolog, mert a „szent” szóról, a jelzőről tudtam, hogy az valahogyan Istennel függ össze, a szabadságról viszont mindezidáig azt hittem, hogy az valahogy a kommunistákkal, akik viszont nem az Isten, hanem az ördög csapatában fociznak. Jókai nevét is akkor hallottam először, mint Petőfi barátjáét, a forradalom egyik vezéréét, de még nem olvastam tőle semmit. Később egyszer vártam édesanyámmal, hogy sorra kerüljek a gyerekszemüvegésznél; a csodaszerszám birtokában rögtön vettem egy Jókai-könyvet (Kedves atyafiak), és annyira nevettem, amíg olvastam, hogy folyton törölgetnem kellett a szemüvegemet. Életemben először „külföldön” Jókai szülővárosában jártam. Nem csak a lebontott szülőháza helyén álló emléktáblát láttam, hanem azt is, hogy az utcát magát is Jókairól átkeresztelték Klement Gottwaldra, aztán Antonín Zápotockyra, ahogy haltak sorra, az utca fődísze egyébként egy nagy koporsós volt, közember vehetett lilát, párttag ugyanezt aranycsillagokkal. Jókai világatlasza az Északi-sarktól (meg az ottani medvéktől) az Al-Duna hajdani, ma már víz borította szigetéig ér. Gondolom, a repülést csak azért találták fel, hogy Tatrangi Dávid utódai is minél gyakrabban látogathassanak ide meg oda. Attól kezdve világos volt előttem, hogy Jókai feltétlenül ura az összes létező beszédmódnak, a fenségestől a legalsó komikumig. Aztán jött a kőszívű ember az ő fiaival, de mivel ezt a könyvet a Hős fiúk (Rákosi Viktor műve) után olvastam, legalább így, visszafelé rájöttem, hogy mi az az intertextualitás, nem is beszélve arról, hogy mi az az eposzregény. Majd jött Az arany ember és a szerelem hatalma, de közben az elvtársak csak nem akartak elmenni. Azután viszont, hogy elmentek, a Jóisten megadta nekem, hogy Moszkvában tarthattam előadást A jövő század regényéről, ahol egy bestiális férfifaló bolsevik cárnőt boldogít egy nemcsak feje és-vagyona-nagy amerikai fekete milliárdos. A kör tehát bezárult. Jókai olyan varázsló, aki a világtörténelemmel is tud üzenni.