Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
De mit is jelent népköltőnek lenni? S ki az a nép? A nép a parasztokat jelenti? A nemzetet? Azokat, akik úgymond rendes hazafiak? A népköltő egyszerű hangon szól a néphez? Netán ő a nép egyik reprezentáns tagja? Esetleg a természet vadvirága? A népi az folklorikus, ősi hagyomány? Egyáltalán: a folklorikus és az ősi hagyomány ugyanaz? ▼ Petőfi Sándor Arany Jánosról készült rajza, Szalonta, 1847. június (forrás: OSZK) ugyanaz? Vagy a népi az, amit a nép fogyaszt, ami népszerű? Arany és Petőfi levelezésében e kérdések folyamatosan ott állnak a háttérben anélkül, hogy bármelyikük feltenné őket. Legalább három levélváltásban ezzel kapcsolatos ügyekről tárgyalnak. Először, megismerkedésükkor rögtön ezzel kezdenek. Petőfi ezt taglalja a Toldi utáni lelkendező levelében, s erről beszélgetnek pár levélváltás erejéig látszólag a legnagyobb egyetértésben. Aztán utóbb szóba kerül a kérdés, amikor Petőfi, Arany és Tompa Mihály ugyanazt a témát, Murány bevételének történetét dolgozta fel egymással versengve-veszekedve 1847 kora őszén. S végül Arany akkor is fejtegette nézeteit nép és művelődés viszonyáról, amikor a forradalom után Petőfi segítségével az állami propagandalap, a Nép barátja szerkesztőjének szegődött. (Ez utóbbi nem volt egy sikertörténet Arany pályáján, hamar csalódnia kellett.) A kettejük közötti különbségek azért nehezen megragadhatóak, mert látszólag a legnagyobb egyetértésben vannak. Petőfi írja Aranynak első levelében 1847. február 4-én, miután elolvasta a Toldi kéziratát: „Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egypár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát!" (Petőfi összes prózai írása és levelezése, szerk. Szalisznya Lilla - Zentai Mária, Osiris, Budapest, 20Z2.423.) Sokat idézett sorok ezek. A gondolatmenet szerint a „század feladata" az, hogy a nép uralomra jusson a politikában, s ennek eszköze volna a népművelés. Van egy aufklárer (felvilágosodás kori) logika emögött: egy hit abban, hogy a műveltség magasabbra visz, és ez történelmi szükségszerűség is. A civilizáció ugyanis fejlődik, egyre magasabb művelődési fokozaton, egyre jobb minőségű társadalmak jönnek létre. Persze ezt a haladáselvű, heurisztikus civilizációs logikát Petőfi forradalmi logikává teszi (azért ezt nem minden haladáselvű gondolkodó tette meg), egyszerűen evidenciának tartja, hogy a művelődés nemcsak előre visz, 26 m 2023/1