Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
► Szendrey Júlia portréja Barabás Miklós rajza alapján (forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös, fotó: Czimbal Gyula) ► Madarász Viktor: Petőfi Sándor portréja, 1909 (forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös, fotó: Czimbal Gyula) A kibontakozóban lévő polgári társadalom radikálisan újszerű irodalmi viszonyait rosszallóan figyelő Vahot Imre és az úgynevezett Észarisztokrácia programját meghirdető, a szellemi teljesítmény értékéért jogos anyagi ellenértéket követelő Jókai Mór vitájában a patriarchális és a piacosított kulturális élet logikájának összeütközését láthatjuk. (Szajbély Mihály, Jókai Mór 182S-1904, Kalligram, Pozsony, 2010, 32.) Az irodalom legifjabb képviselői számára a siker receptje a folyamatos médiajelenlétre épült. (Margócsy István, Petőfi Sándor. Kísérlet, Korona, Budapest, 1999.) Az olvasók figyelmének megragadására irányuló törekvéseik óhatatlanul egyfajta „kulturális marketingstratégiává” váltak. Ennek keretében értelmezhető, hogy az irodalmi piac terepén otthonosan mozgó Jókai Mór olyan gesztusok sorozatával vette körül a Szendrey Júliától kiadandó szövegeket, amelyek nyilvánvalóan a közönségsikert célozták. A szerelmi narratíva koncepcióját a szövegtagolás mellett igen hatékonyan erősítette maga a címadás (Petőfiné naplója) és a Jókai által írt előszó is, amelyben ugyan „szellemkincs"-nek nevezte, magasztalta Szendrey Júlia írásának irodalmi értékeit, de eközben olyan elvárásokat implikált az olvasókban, amelyekkel jelentősen behatárolta az értelmezési lehetőségeket. Az utolsó mondat Petőfi szerelmi történetének vázlataként kínálta a naplórészleteket a közönség számára, s ezzel egy konkrét olvasási stratégiát jelölt ki: „Most Petőfi ott van, hol az ég a földre leér, hol a szivárvány a földet átöleli: legyenek e következő sorok, üdve mennyországának vázlatául kiosztva boldogok és szenvedők között." (Jókai Mór, Hölgyfalon, Életképek 1847/5., 161.) Az előszó egyik legfeltűnőbb jellemzője az a törekvés, amely Petőfi imázsának erősítésére irányul. Jókai ugyanis úgy tüntette fel barátját az Életképek hasábjain, hogy fel sem merült kérdésként, miért fontos információ az olvasók számára az ő szerelmi boldogsága. ,szemével farkasszemet nézni” Petőfi Sándor