Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1925. 14. évfolyam
Figyelő - Jókai-emlékkönyvek 148–150. p.
Hosszú Estvéken Való Időtöltés. Posonban, 1795. — Ililtai Gáspár: Krónika a magyaroknak dolgairól. 1. darab. IV. rész. — Kazinczy Eredeti Munkái. Második osztály. Levelek. I—II. kötet, összeszedték: Bajza József és Schedel Ferencz. Budán, 1842. — Kisfaludy Sándor: Cunyady János. Históriai dráma. Budán, 1818. — Magyar nyelvtan. A középtanodák második osztálya számára. Budán, 1848. — Margitai János: Énekes könyv. Debreczen, 1736. — Páll Dienes: Vadásztudomány. Első kötet. Budán, 1829. — Ifj. Palugyay Imre: Megye-Rendszer Hajdan és Most. III. kötet. Pesten, 1847. — Horváth Cyrill: Titus. Budán, 1834. — Horváth Mihály: A Magyarok Története. Harmadik szakasz. Pápán, 1844. — Horvát István: Magyarország Gyökerességi Nemzetségeiről. Pesten, 1820. — Petőfi összes külteményei. Pest, 1847. — Révai Miklós: Elegyes versei. — Gróf Széchenyi István: Stádium. Lipcsében, 1833. — A Kelet Népe. Pesten, 1841. — Szontagh Gusztáv: Propylaeumok A Magyar Pphilosophiához. Budáin, 1839. — Társalkodó, 1832. I. évi folyamat. Második fele. — Toldy Ferenc: A Magyar Nemzeti Irodalom Története. I—II. Pesten, 1851. Virág Benedek: Poetai Munkák. Pesten, 1822. Zrínyinek Minden Munkaji. Kiadta Kazincz Ferencz. Pesten, 1817. Hristi* Frigy**: Jókai-emlékkönyvek. Arról a kiapadhatatlan bőségről, amellyel képzelete a mesemotivumokat önti regényeiben, Jókai önéletírásában ezt írja: „Hogy tárgyaimból nem tudok kifogyni, abban segítségemre van maga a közönség. Ami csak jellemző adat, ötlet fölmerül a napok történetében, azt nekem mindenünnen beküldi egy -egy ismeretlen jóbarát." (Jókai Mór önmagáról. Franklin, 1944. 33. 1.) A jóbarátok segítségét kiegészítette Jókai éneiklődése, amely maga is bővten gyűjtötte a kuriózus adatokat. Ezt az adatgyűjteményt a Nemzeti Múzeum Jókai-ereklyéi közt az a huszonhat jegyzőkönyvecske őrzi, amelyre most hívta fel a figyelmet .1. F.nt IIArinaxkiilij/rr. Ennek közléséből Jókai fantáziájának kohóját és érdekes világításban látjuk, hogy néhány ötletcsomóját érdemesnek tartjuk ide iktatni. A VlI-es számú noteszből ilyen témák kerülnek elő: „Életbiztosítás öngyilkossági spekulációval. — Hölgyek, akik leisszák magukat s a férfiakkal versenyeznek. — Pajtás rászedi barátját költött levelekkel, mintha az imádott lány kérne tőle pénzt. — Részeg ember, aki egy pálinkával töltött marhabelet csavart a teste köré. — Apáraköntüsben amolyan leányok. — Starness farmer öt, leányát elragadja öt Hardy-fiú. Hevans: Starness apó elragadja Hardy-fiúk özvegy anyját. — Férj 300 frt.-ot talál feleségénél; ez azt mondja: találta, színházban. Férjet szomszédjai elárulják talált, pénz titkolásáért. Kerítőné bevallja pénz enedetét; férj kéri felesége szeretőjét, bizonyítson mellette. — Két zsebmetsző kölcsönösen kilopja egymás zsebéből a tárcát. — A csodaorvos, igazi diplomája van, az mm jövedelmez; kiadja magát kuruzslónak, fényesen megél belőle. — Angol lord új házas korában elveszti szemevillgát egy vadászat alatt lövi évtel. Húsz év múlva egy orvos visszaadja szemevilágát. Lord válő!Mert indít hűségiven ápoló felesége ellen, mert nem találja oly szépnek... mint régen. — Párbajvivók. Golyóváltás után két fürj elesik. Ezért elítéltetnek vadászati kihágás miatt. — Meglátogatja nagyapját, aki imraeuniai csontváz. Entreprimt hivatuilmikamiszutazást tesz ingyen Florenzba, olasz főúr