Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1940. 29. évfolyam
Tanulmányok - Solt Andor: Czakó Zsigmond, a tépett lélek 49–63. p.
63 TANULMÁNYOK Erdélyinek, az élesszemű kortársnak és a szellem válságát korszerű készültséggel boncolgató bölcsésznek ez a megállapítása a tépettségnek mintegy metafizikai magyarázatát adja. Czakó egyike azoknak a magyar íróknak, akik az európai kultúrának a XIX. században kezdődő csökkenésére — a modern filozófia a „szellem entrópiájának" nevezi 38 —— a kedély meghasonlásával reagáltak. Szépirodalmi pályáját Schiller idealizmusának követésével kezdte és Dumas meg Sue„valószerű" rémségeinek kölcsönzésével fejezte be — a két véglet közt lévő különbség pontosan mutatja azt az áldozatot, amit a színszerűség oltárán hozott. Sajnos hiába, mert a szellemi eredményeket nem lehet a szellem mellőzésével biztosítani. Irodalmunknak megzavart egyensúlyát a népiesség állította helyre, Czakó helyzetén azonban ez már nem segített. Ő már származásánál fogva is idegenül állt szemben ezzel az új áramlattal; az egyéni élményeket a faji sorsközösség tudatosítása nélkül legott az egész emberiség panaszává fokozta. De egyébként is az egyéninek és az eszményinek a nép nemzetiben feloldódó szintézisét csak a líra és az epika tudja megvalósítani, a dráma nem — ennek lényege éppen az abszolút eszme diadala az egyén fölött. Így élte meg Czakó Zsigmond a színház és a dráma területén irodalmunk polgáriasodásának válságát. Élete, mint a korabeli regényhősöké, „ábránd és valóság" szembenálló szirtjein tört pozdorjává. „Arcáról egy-egy gondolatot vártunk minden percben, melyet már régóta ápolgat, melenget szíve alatt. Ennek kifejezése lett volna költészete, ha összeütközésbe nem jő az uralkodó ízlésmóddal."40 Ha pedig a 40-es évek „uralkodó ízlésmódját" biedermeiernek nevezzük,éi akkor azt is mondhatjuk, hogy Czakó Zsigmond tépettsége, egyben irodalomtörténeti szerepe, a romantikus művész lázadása volt a langymeleg, kicsinyes és tunyán megelégedett kispolgári életstílus erkölcsi és anyagi parancsuralma ellen. V. ö. Hamvas Béla fejtegetéseit Pannónia. 1938. 6/7. sz. 40 Erdélyi János: id. h. 102. 1. 41 Polgári élet, biedermeier szellem és színszerűség kapcsolatára vonatkozólag 1. Brisits Frigyes: id. mű, 296. 1. és tőlem Irodalomtört. Közi. 1939-151—155. 1.